A KSH negyedik negyedévi előzetes adatai is megerősítik: 2022 végére fokozódott a lakáspiac lassulása. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a tavaszi hónapok szezonális keresletnövekedése mutathatja majd meg igazán, milyen pályán indul tovább a lakáspiac a megtorpanást követően – írja az OTP Ingatlanpont sajtóközleményében.
Hosszú idő után először 2022 utolsó negyedében csökkent a Központi Statisztikai Hivatal összevont lakáspiaci árindexe. Egy átlagos lakást több mint két és félszer annyiért lehetett megvenni a múlt év végén, mint a bázisévnek számító 2015-ben.
Tavaly a július-szeptemberi 261,4 százalékos csúcstól elmaradva október-decemberre 256,2 százalékot adtak ki a már feldolgozott adásvételi adatok. Többet mond, ha külön tekintjük a két részpiacot: az újépítésű, valamint a használt lakások 2015-höz viszonyított tiszta árváltozását. Az előzőek ugyanis ebben az időszakban kifejezetten ártartónak bizonyultak, az összevont index változásának okait ezért egyedül a használt lakások piacán kereshetjük, ahol a két negyedév között 2,3 százalékkal csökkentek az árak.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője azt mondta: az utolsó 10 év negyven negyedévében további öt alkalommal csökkent a használtlakás-index a megelőző három hónaphoz képest, és 2020 második negyedében ennek a mértéke 2,8 százalék volt. Hozzátette:
ilyen negatív negyedévből évtizedes távlatban nem volt kettő egymás után, még a Covid idején sem,
azaz minden árcsökkenés után jött valamekkora korrekció. A jelen helyzetben azonban ez a trend meg is törhet.
Bár még mindig sok a bizonytalansági tényező, Valkó Dávid azzal kalkulál, hogy a következő negyedévi jelentésben sem várható drasztikus országos árcsökkenés. Ám igazán majd a tavaszi érdeklődés – amikor nagyobb lesz a forgalom, és a téli rezsi-tapasztalatokat is leszűrték már maguknak az emberek – mutathatja meg, hogyan tovább.
Ha a negyedéves változásokon átlépve, éves periódusban nézzük a lakásárindexet, akkor állítható, hogy
a számok egyelőre nem támasztják alá a tavalyi nagy riadalmat.
A használt lakások ára 2021. harmadik negyedévéhez hasonlítva tavaly év végére 17,1 százalékkal nőtt. "Ez, amit már akkor érezhető lassulásnak véltünk, az utóbbi húsz negyedév hetedik legnagyobb nominális drágulása" – idézi fel Valkó Dávid. "2021 és 2022 fordulójának három negyedéves őrületes száguldásához képest ugyan ez tűnhet visszaesésnek, ám ez a tempó nagyjából megfelel a korábbi, pezsgő időszakok árdinamikájának".
Az újépítésűeknél az éves drágulás valamivel szerényebb, 13,1 százalék, viszont az árcsökkenésnek sem látszik tere. Ugyanakkor tény, hogy mindkét piaci szegmens reálértéken olcsóbbá vált 2022. végére, mert mint a KSH közölte, decemberben az éves infláció elérte a 24,5 százalékot.
Az Eurostat frissen publikált adatai az Európai Unió tagállamainak mezőnyében is segítenek elhelyezni az itthoni lakáspiac 2022. negyedik negyedévi teljesítményét. Lakásárindexünk éves növekedése (16,5 százalék) az EU-átlagához (3,6 százalék) képest még mindig óriási, ám ebben a negyedévben így is újabb helyet csúsztunk vissza a dobogón. Ismét előttünk végzett Észtország (16,9 százalék), valamint előzött és egyúttal élre is ugrott Horvátország (17,3 százalék). Maga a negyedik negyedév Európa-szerte további lassulást hozott a lakáspiacon: a 2015 óta rendre emelkedő árak trendje megtört, s az előző negyedévhez képest az Unió 27 tagállamában átlagosan 1,5 százalékos csökkenést regisztráltak.
