A Pedagógusok Szakszervezetének előzetes információi szerint minden tizedik oktatási intézményben, általános iskolában tartottak tiltakozó akciót tanárok a csütörtöki napon, legalább egyórás formában. A pontos számok azonban egyelőre nem ismertek – jegyezte meg Totyik Tamás alelnök.

A tanári érdekképviseletek legfőbb követelései továbbra is:

• egy egyszeri 45 százalékos béremelés végrehajtása;
• a heti kötelező óraszám 22 órára való csökkentése minden pedagógus számára;
• egy új, a minimálbérhez és a garantált bérmimumhoz igazított bértábla kialakítása a nevelést, oktatást segítő személyek, illetve technikai alkalmazottak számára;
• a pedagógiai asszisztensek és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidejének 35 órában történő maximalizálása;
• a sztrájkjogot korlátozó 2022. évi V. törvény, továbbá annak a kormányrendeletnek az eltörlése, ami lehetővé teszi a polgári engedetlenségben résztvevők akár fél éves felfüggesztését

– sorolta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A Nemzeti Pedagógus Kar és a három pedagógus szakszervezet (Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete) közben egész héten egyeztet az oktatási kormányzattal. Totyik Tamás a csütörtöki megbeszélést illetően – amin Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár nem, csak Kisfaludy László helyettes államtitkár vett részt –, elmondta: előrehaladás nem történt, miután a résztvevők egyelőre csak fejezetről fejezetre ismertették a kifogásaikat a pedagógus-státusztörvényről,

a kormány viszont egyelőre nem nyilvánított véleményt, amiből kiderült volna, hogy számára elfogadható vagy sem az adott kritika.

„Ez egyelőre egy egyoldalú párbeszéd” – fogalmazott.

Totyik Tamás egyetértett azzal, hogy hosszú távon mindenképp taktikát kell váltaniuk a tiltakozó akciók kiszélesítése érdekében, mert a sztrájk láthatóan kifulladóban van. Szerinte a kormány épp arra játszik, hogy kifárassza az abban résztvevőket.

Mindazonáltal úgy véli, hogy kormányzat hozzáállása is változott, hiszen amikor 2021 októberében leültek tárgyalni, még azt mondta, hogy „nincs itt semmi látnivaló”, semmi probléma az oktatásban. Ehhez képest most – igaz, egy három évre széthúzott, de – 70-80 százalékos béremeléssel álltak elő, ami azt jelezi, hogy valami történt. Úgy vélik azonban, hogy a teljesítményértékelési rendszer a kormány részéről bizonyos mértékig megtorló intézkedés a tiltakozóakciók következtében, vagyis az elbocsátások és fegyelmi ügyek kérdésében továbbra is szigorú fellépést akar. Mindezt semmi szín alatt nem kívánják elfogadni – tette hozzá Totyik Tamás, felidézve, hogy az Európai Bizottság egyértelműen megfogalmazta a kormány számára, hogy nem támogatnak semmilyen átalakítást, ami a munkavállalók számára hátrányos.

A PDSZ alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az utolsó betűig betartják a jogszabályokat, az a kormánynak kellemetlen lesz, mert akkor a 40. óránál „le kell tenniük a ceruzát” a pedagógusoknak, megtagadva a nevelő-oktató munkához nem közvetlenül kapcsolódó feladatokat is, amikhez a kormány nem kíván fedezetet adni. Szerinte az adminisztrációs rendszer pontos vezetése bizonyítékul szolgálhat, hogy nem semmirekellő naplopók a tanárok. Kitért arra is, hogy a szakszervezetek három évtizedes „bűne”, hogy elmaradt a munkavállalók tudatossá nevelése, hogy például ne írjanak alá olyan szerződéseket, amik a számukra hátrányosak, vagy hogy szóbeli utasításokat ne hajtsanak végre, stb. Ez pedig csak úgy megy, ha az országot járva felvilágosítást tartanak a pedagógusoknak – tette hozzá.