eur:
411.27
usd:
395.01
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Frissen aratott árpát és búzát rakodnak egy gabonaraktárban, a dél-ukrajnai Odessza környékén 2022. június 23-án. ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/EPA/STR

Van egy fontos ágazat, amelyre nem a háború jelenti a legnagyobb veszélyt

A világ gabonakereskedelme 2031-ig 531 millió tonnára fog bővülni, ami 15 százalékos növekedést jelent. Oroszország továbbra is a világ legnagyobb búzaexportőre marad – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője.

"Globális tekintetben elmondhatjuk, hogy a 2022-es évben nemcsak a háborús helyzet, hanem a kedvezőtlen időjárási események is nehezítették a mezőgazdaság helyzetét" – mondta el az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője. Magyarországon a háborús helyzet kevésbé érintette az agrárium ezen ágazatát, viszont az aszályos forró hónapok megtették hatásukat, és jelentősen visszavetették a gabonafélék és egyéb mezőgazdasági növények termésátlagát.

Az egyes kalászos gabonafélék átlagáról a 2022-es adatok alapján elmondható: Somogy és Tolna megyében volt a legmagasabb ez az érték, ezen belül

a búza és az őszi árpa volt a legnagyobb mértékben aratható.

A többi megyében és az elvártakhoz és az időjárás viszonylatokhoz képest megfelelő értékek születtek a termelésben. A háború globálisan sokkal érezhetőbb volt, mint a magyar gazdaságban, és magasabbra várható az import értéke, amitől az oroszországi és az ukrajnai szállítmányokban fennakadás várható. Ez azért lényeges, mert az olyan ellátó országok, amelyek gabonaimportőrként kerülnek a vérkeringésbe – mint például Egyiptom, Kína, Japán vagy Mexikó –, évről évre egyre több gabonát importálnak Ukrajnából. Így fontos, hogy a háború miként hat majd a későbbiekben a szállítmányozásra.

Az OECD készített egy előrejelzést arról, hogy 2023-ban, illetve a következő években milyen várakozások vannak a mezőgazdaság, illetve a gabonatermelés tekintetében. Ennek alapján

a következő években tovább bővül a világ gabonakereskedelme.

Ez 2031-ig elérheti akár a 15 százalékos növekedést is, és ebben egyre nagyobb szerepet fog betölteni a búza mint exportcikk. A jelentésben az is szerepel, hogy Oroszország továbbra is megtarthatja majd a búzaexportőri szerepét a világgazdaságban, és 2031-re a globális búzaexport 22 százalékát adhatja, a második helyen pedig az Európai Unió állhat majd.

Szigethy-Ambrus Nikoletta kiemelte: ha a harci helyzet elhúzódik, akkor különösen nehézzé válhat a műtrágyaellátás, ami a mezőgazdaság minden ágazatát érintheti, beleértve a gabonatermelést. Az ellátásbiztonság sérülése is várható, ha a következő években kockázatossá válik a háború kimenetele. Az éghajlatváltozásból adódó további negatívumok szintén hatással lehetnek a gabonatermelésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×