2023-ban először adott hosszabb interjút Orbán Viktor, a kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt.

IDE KATTINTVA ÚJRA HALLHATJA AZ INTERJÚT.

A rendőrgyilkosságról

Elsőként a budapesti hajnali rendőrgyilkosságról kérdezték.

"Annyit tudunk először is mondani, hogy együttérzésünket fejezzük ki a meggyilkolt rendőr családja felé, gondoskodni fogunk róluk természetesen, ebből is látszik, hogy veszélyes munka. Jó hír, hogy az elkövetőt elfogták. Nem örülök, hogy a rendőrök a fegyverüket használták, de jó hír, hogy ha kell, akkor használják. Talán majd később kell erről beszélni, mert most még a rendőrünk elvesztése miatti sokkhatás alatt vagyunk" - fejtegette Orbán Viktor, aki szerint ez az eset nem mindennapos Budapesten, nem lehet egy vállrándítással elintézni.

A veszélyek kora

Aztán arról beszélt, hogy 2022 fordulópont volt-e a gazdasági tendenciákat tekintve.

"Nem zárhatjuk ki. Valami megváltozott a világban, beléptünk a veszélyek korába. Az ember gondolhatta 2020-ban, hogy néha kitör egy világjárvány, de

most a pandémia után háború jött, energiaválság, szankciók, a migráció folyamatosan nő, a határainkon akkora a nyomás, mint a 2015-ös invázió idején volt.

Adódnak össze ezek a dolgok. Ez lehet az az év, amikor beléptünk a veszélyek korába" - mondta a miniszterelnök.

Szerinte azt kell tisztázni, hogyan viszonyulunk a veszélyekhez:

1. sündisznó módjára összehúzódni értelmes, de önveszélyes magatartás, mert megbénít, mert "te nem mozdulsz"
2. aktívan kell reagálni a válságra, "ne hagyjuk magunkat, Magyarország nem hagyja magát".

Bár most "szankciós felárat kell fizetni a behozott energiáért", de "nem azt mondtuk, hogy emberek, éljétek túl", hanem a kormány azt tette, hogy "állítsunk össze egy rezsivédelmi alapot, onnan védjük meg az alacsony energiaárakat, a magyar családokat". Ezt is várja a kormánytól, hogy a régi és az új veszélyeket ezzel a hozzáállással kezelje.

Említése szerint nem helyes más kormányok hozzáállása, akik magukra hagyták az embereket az energiaválságban, és amely véleményt a magyar baloldal is osztja.

"Ha ezt tettük volna, a szegényebb családok mind tönkrementek volna" - szögezte le.

Szankciók - megoldás

Ha az történne, amit Orbán Viktor szeretne, hogy jöjjön végre valaki, akinek "erős bicepsze van és széles válla", és a szankciókat megszüntetnék, az energiaárak a felükre esnének vissza, de ehhez "politikai döntés kell", ilyen "széles hátú" ember viszont nincs, főleg nem "német vagy francia".

"Brüsszelbe úgy megyek ki, hogy nem tudom megfordítani a nagy államok véleményét" - tette hozzá.

Jóslata szerint a "szerencsétlenkedés fog folytatódni", közben viszont

a szankciók el vannak szúrva, "amit a magyar népnyelv ennél érzékletesebben is ki tud fejezni".

Szerinte a nyugati kormányoknál most nem áll fenn az erőpozíció, ebből azt következik, hogy az európai emberek kárvallottjai az elhibázott szankcióknak, a háborúnak, miközben Amerika nyer, az oroszok pedig kérdéses, hogy nyernek-e vagy veszítenek.

Uniós pénzek - Erasmus - Brüsszel

Tavaly év végén úgy tűnt, hogy nyugvópontra jut a vita Brüsszellel, erre jött a hír, hogy elvonják az átalakított egyetemek Erasmus-programbeli részvételét.

Erre reagálva Orbán Viktor azt mondta, a diákok készülhetnek, mert nem nyaralni, hanem tanulni mennek, "Magyarországnak nemzeti érdekei, hogy okos diákjai legyenek", "lesznek ösztöndíjaink, ugyanúgy, mintha Brüsszel meg sem nyikkant volna".

Szerinte a Brüsszel által emelt kifogások a "szamárság" szóval illethetők, "nyilvánvalóan kettős mérce van".

"Egy egész délután kellene ennek kifejtésére... Brüsszel kormányváltást akart. Van egy elképzelése a jövőről, Európát sokszínűvé kell tenni, a migránsokat be kell engedni. Mi védekezünk ez ellen, ezt ők helytelennek látják. Van egy elgondolásuk a jövőről, hogy hogy kell nevelni a gyerekeinket. Azt gondolják, vannak civil, társadalmi mozgalmak, amelyeknek szerepet kell vállalni a gyerekek nevelésében, az iskolában ráadásul. Harmadrészt minél több jogkört el akarnak vinni Brüsszelbe, provinciákat akarnak. Azt mondják, hogy miután a kormány folyamatosan kiáll az érdekei mellett, kormányváltásra van szükség, ezért vásárolták meg a magyar baloldalt" - részletezte a kormányfő.

Kijelentette, nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, "félreértés, hogy Brüsszel nélkül nem kel föl a nap, nem kukorékol a kakas".

Módosított költségvetés 2023 - "munka kell"

A legfontosabb Orbán Viktor szerint most, hogy a munkahelyek megmaradjanak.

"Az én politikai hitvallásom is erre épül" - szögezte le. "Több mint egymillió emberrel dolgoznak többen, mint 2010-ben. Soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint a 2022-es évben.

Biztosnak tartja, hogy az energiaárak 2023-ban még magasabbak lesznek, mint 2022-ben voltak, de a magyar gazdaság sem hagyja magát.

"Dolgozni kell, hogy a vállalkozások kivédjék a veszélyeket, de a tőketulajdonosok elég tehetségesek ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezzék. Együttműködünk a gazdasági élet szereplőivel, ők jelzik, hol szorít a cipő, ezért tudjuk, hogyan kell megvédeni a munkahelyeket" - árulta el Orbán Viktor.

Fizetések - infláció

Ugyanakkor a bérekről nem a kormány dönt.

"A minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg, ezt továbbra sem szeretném, ha a kormány döntenék el. Viszont 2022-ben beléptünk a veszélyek korába, ezért a 2022-es és 2023-as évet együtt kell tekintenünk, a két évben együttesen meg fogják őrizni értéküket a bérek" - ígérte.

Egy dologgal szerinte sosem vádolták a kormányt, hogy "ölbe tenné a kezét".

"A kormánynak az a dolga, hogy folyamatosan bizonyítson a nemzeti közösség előtt. Miközben válságot kezelünk, a nagy nemzeti céljainkat nem adjuk fel. Ambiciózus célunk, hogy az inflációt egy számjegyűre kell csökkenteni az év végére. A második fontos cél, hogy mi nem kerülhetünk azon országok közé, akiknek a gazdasági növekedése kisebb lesz, mint a 2022-es évben volt. Ambíció, ambíció, ambíció" - zárta szavait Orbán Viktor.