A választások után minden korábbinál világosabban látszik, hogy az ellenzék Magyarországon nem komoly politikai tényező. A kormány sérülékenységét nem az ellenzék fenyegeti. Az ellenzék a mai állapotában nincs abban a helyzetben, és ha rajta múlik, nem is lesz, hogy érdemi politikai tényezőként számoljunk vele – mondta Török Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában.

Emiatt szerinte lehet beszélni az amerikai kampányfinanszírozásról, meg Márki-Zay Péter újabb kijelentéseiről, de ennek nincs relevanciája, jelentősége a mai magyar politika szempontjából. Az elemző szerint a kormány is azért tartja napirenden az ellenzék ügyeit, mert az a jó neki, ha ebben a helyzetben marad az ellenzék, az "eljelentéktelenedés" állapotában.

Török Gábor úgy véli, az ellenzék nincs más lehetősége, mint várni, hátha más kihívások megingatják a kormány stabilitását. Ezért Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is arra épít, ha egy ilyen helyzet kialakul, akkor ők álljanak ott első számú ellenzéki erőként, ha alternatívát kell keresni.

"Nem az az érdeke, hogy együttműködjön a többi ellenzéki párttal, hanem lenyomja őket, hogy ő látszódjon legjobban a szemétdombon. Ez a terv nyerésre áll"

– jelentette ki, és hozzátette, nincs alternatíva, nincsenek új szereplők az ellenzéki oldalon, továbbra is a "totális kontraszelekció és súlytalan szereplők rivalizálása jellemzi". Ebben a kínálatban szerinte valóban a DK látszik a legprofesszionálisabbnak, és a választás óta az egyetlen innováció az árnyékkormány, amihez lehet legalább viszonyulni. A Dobrev Klára által vezetett kabinetnek az elemző szerint nincs politikai súlya, de a tagjai legalább megszólalnak, valamilyen keretet adnak a DK politizálásához. "A többiekről az sem derül ki, hogy léteznek" – tette hozzá.

Dobrev Kláráról úgy vélekedett, hogy nincs önálló arculata, továbbra is úgy jelenik meg, mint Gyurcsány Ferenc felesége, ezt a kormánykommunikáció visszatérően felhozza, ugyanakkor azt nem tartaná rossz ötletnek, ha esetleg a DK őt jelölné a főpolgármesteri pozícióra. Török Gábor szerint ugyanis ez a legfontosabb reálisan megszerezhető fontos poszt az ellenzék számára a közeljövőben, és lényeges kérdés lesz, hogy a DK nem dönt-e úgy, hogy saját jelöltet állít.

"Ez lehet Dobrev Klára, de erről még nem esett szó. De nem rossz ötlet. Az előválasztás után egyértelmű volt, hogy Karácsony Gergely újraindulása nem lesz fáklyás menet. Ez a kérdés még nincs eldöntve, és racionális forgatókönyv lenne a DK szempontjából a legfontosabb pozíciót párton belül tartani, ezért meg fogja ezt szerintem próbálni" – mondta Török Gábor, és hozzátette, hogy mi lesz a többiek álláspontja, most nehezen megtippelhető. Az egyezkedést nehezíteni fogja az EP-választás, ahol a többség önállóan méretné meg magát. "Az ellenzék ennél könnyebb akadályokat sem tudott megugrani az elmúlt 12 évben. Meglepne, ha végül nem úgy alakulna, hogy még rosszabb helyzetbe hozza őket" – jelentette ki az elemző.

A felvetésre, hogy helyet cserélhet-e Karácsony és Dobrev, azaz a főpolgármester lehet-e az EP-listavezető és utóbbi a főpolgármester-jelölt, Török Gábor azt mondta, még az sem biztos, hogy lesz közös EP-lista, mert sok párt abban érdekel, hogy önállóan méresse meg magát. "Nem hiszek ebben, bár kockás papíron talán ez lenne a legjobb az ellenzéknek. Viszont

óriási kudarc lenne Karácsony Gergelynek, ha félreállítanák, mert többször kijelentette, hogy újra akar indulni"

– emlékeztetett.

A választások utáni ellenzéki tisztújításoktól úgy vélekedett, hogy nincs új politikai teljesítmény, az új vezetők egy válságos folyamat végén vállaltak szerepet,és szerinte iszonyatos politikai tehetség kellene ahhoz, hogy ezen változtassanak, de ennek a nyomait nem fedezte fel egyik új pártvezetőnél sem.

Kivételként említette Ungár Pétert, aki karaktert akar adni az LMP-nek, ami hosszú távon beérhet, és ez legalább új stratégia, de a "mókuskerékből való kilépést" nem látja a többi párt részéről.

A Mi Hazánkról azt mondta, új szereplő a politikai palettán, más a kormányhoz való viszonya, valamelyest vissza is állította a centrális erőteret. "Jelentős sikert ért el a választáson, szerény lehetőségekből ért el magas mandátumarányt. Komoly lehetőséget kaptak, próbálkoznak tartalmi kérdésekben kihasználni, de nagy előretörés itt sem látszik" – értékelt.

Háború, unió, gazdasági lassulás és elégedetlen pedagógusok

Az ellenzék hiányában a kormányra leselkedő veszélyekről azt mondta, három plusz egy területen lehetnek nehézségei a magyar kormánynak. Az egyik a nemzetközi politika, benne az európai uniós ügyekkel és az orosz–ukrán háborúval. A másik a gazdasági helyzet, ami nagy valószínűséggel csak rosszabbodni fog. A harmadik pedig egy diffúz, széttartó, politikailag nem összerendezett elégedetlenség, ami több helyen látszik az országban, példaként említette a pedagógusok tiltakozásait.

"Nem pártpolitikailag meghatározhatóan, de tapinthatóan van jelentős elégedetlenség, amely a gazdasági helyzet rosszabbodásával még veszélyesebb gyúanyagot jelenthet"

– mondta Török Gábor, és hozzátette, további kockázatot jelent, hogy a romló gazdasági helyzet és a szűkülő források kihatnak a kormány politikai és gazdasági hátországára is, és ez is potenciális veszély, ha ezek az érdekcsoportok között az "udvaron" belül gyakoribbak lesznek a feszültségek, mert szerinte ezek a szereplők elszoktak attól, hogy egymással is küzdeni kell a forrásokért.

A nemzetközi helyzetről úgy vélekedett, hogy a háborúval a pozíció romlott, a szövetségi politikai viszonyok megváltoztak, és ennek vannak következményei a gazdasági lehetőségeken. "Nem azt mondom, hogy Orbán Viktor elszigetelődött, megvan a rutinja, hogy ezt hogyan kell kezelni" – mondta.

A gazdasági helyzetről úgy nyilatkozott, "rettenetes nehéz időszak következik, leépítésekkel, cégcsődökkel, ami politikailag is nehéz és kockázatos időszak", de hozzátette, ez akkor jelentene igazi kockázatot, ha lenne normális ellenzék. Az uniós megállapodás Török Gábor szerint jelentős mentőöv lenne a kormánynak és a magyar gazdaságnak is, mert lélegzetvételhez tudna jutni. Az uniós pénzek jelentőségét mutatja szerinte, hogy "olyan fegyverletételre kényszerült a kormány, amire nem volt még példa. Nyilván azért tette, mert szükség van erre a pénzre. Ez taktikai fegyverletétel, a kormány kiszámolta, hogy mennyit nyer és mennyit veszít vele" – mondta.

Csák János után Lantos Csaba is az üzleti életből érkezett a kormányba, erről Török Gábor azt mondta, ez is lényege az orbáni hatalomgyakorlásnak: politikai hátországgal nem rendelkező, de tekintélyes üzleti vagy tudományos háttérrel rendelkező embereket választ ki Orbán Viktor, akiknek a politikai mezejére lépve nincs más igazodási pont, mint a miniszterelnök szándéka.

A felvetésre, hogy a kormány energiaválságra, háborúra adott válaszai találkoznak-e a többség gondolkodásával, azt felelte Török Gábor, hogy a kormány folyamatosan monitorozza, hogyan gondolkodnak az emberek, de közben formálja is az emberek gondolkodását.

"A kormányzat legsikeresebb üzletága egyértelműen a hatalomgyár, annak a kommunikációs részlege tökélyre fejlesztett, ebben az értelemben a legsikeresebb miniszter Rogán Antal, és a legpótolhatatlanabbnak látszó tagja is a kormánynak. Olyan irányba terelte a választók gondolkodását, hogy a többség egyértelműen azzal az állásponttal ért egyet, amit a kormány képvisel" – mondta az elemző.

A pedagógusok engedetlenségét az egyik veszélytényezőnek minősítette, amelyre ráadásul nincs kormányzati válasz, nem vesz róla a kormányzat tudomást. Ez a megoldás működik, az elégedetlenség mégis egy "potenciális gyúanyag". A tiltakozásokra az ellenzék a jelenlegi, hiteltelen állapotában nem tud építeni, pártpolitikailag ezek nem értelmezhető társadalmi elégedetlenségek. "Korlátozott ennek a kormányzati stabilitásra a veszélyessége a jelenlegi tudásunk szerint, de sokkal súlyosabbra is fordulhat, és az elégedetlenség megnőhet" – mondta Török Gábor.