Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma
Csomagolt kristálycukor egy szállítószalagon az 1. Magyar Cukor Manufaktúra üzemében Kaposváron 2017. január 20-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Ha lejár az árstop, brutálisan megdrágul a cukor

Kilogrammonként ötszáz forint körüli szintre drágulna rövid időn belül a kristálycukor a boltokban.

A látványos piaci áremelkedések javítják a hazai cukorrépatermelés és -feldolgozás jövedelmezőségét, de végérvényesen véget vetnek az „olcsó cukor időszakának” – írja a novekedes.hu.

A portál szerint a hazai cukorrépa-betakarításban kedvező változás, hogy a felvásárlási árak elérhetik a 60 eurót is, ami az elmúlt évihez képest akár kétszeres árnövekedést is jelenthet. Emellett az ősszel megérkezett csapadék előnyösen hatott a cukorrépaterületekre, így az előállítható cukor mennyisége is nagyobb lehet.

Azonban a gazdálkodók az utóbbi évek jövedelmezőségi gondjai miatt idén már csak mindössze 8700 hektáron vetettek cukorrépát, ami a második legkisebb területnek számít a 2008-ban regisztrált, hatezer hektáros mélypont óta. Így az ágazat jelenlegi mérete különösen nagy visszaesést tükröz.

Magyarországon egyedül az osztrák tulajdonú kaposvári Magyar Cukor (MC) Zrt. dolgoz fel cukorrépát. A gyár idén várhatóan csak 60-65 ezer tonnát termelhet, amit importált nádcukor finomításával egészítenek ki. Az összes, 90-100 ezer tonna termelés is nagyon kevés ahhoz, hogy a belföldi lakossági és ipari kristálycukor-igényeket ki lehessen elégíteni, ami évi 300 ezer tonnára tehető. Így

a hazai szükséglet csaknem kétharmadát kitevő cukorkészletet kell külföldről beszerezni.

Magyarországon a kormány év elején maximálta a kristálycukor bolti fogyasztói árát, emiatt a kiskereskedelmi cukorár most is a tavaly október közepi szinten stagnál, ami az üzletekben áfával együtt nagyjából 255-260 forintos kilónkénti árakat jelent. Az európai cukoripar, illetve az MC gyár az alapanyagárak és az egyéb termelési költségek emelkedése miatt viszont ennél már jóval drágábban értékesíti az előállított cukrot: kilónként akár 400 forintos átadási áron.

A kiskereskedők tehát kénytelenek megfizetni a magasabb beszerzési árakat, amelyeket az ármaximálás következtében a vásárlókra nem tudnak továbbhárítani.

A kiskereskedők a cukorértékesítésen kilónként nagyjából 200 forintot buknak,

vagyis az árstopos intézkedés végrehajtását ők finanszírozzák.

A piaci szereplők szerint az árfeszültség feloldásához arra lenne szükség, hogy a kormány eltörölje az árstopot, és piaci árak alakuljanak ki. Ez a mostani helyzetben azt jelentené, hogy a cukorár rövid időn belül kétszeresére növekedne, vagyis a kristálycukor kilójáért 250 helyett 500 forintot kellene fizetniük a fogyasztóknak.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×