Infostart.hu
eur:
362.91
usd:
322.51
bux:
144455.32
2026. október 16. péntek Gál
Csomagolt kristálycukor egy szállítószalagon az 1. Magyar Cukor Manufaktúra üzemében Kaposváron 2017. január 20-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Ha lejár az árstop, brutálisan megdrágul a cukor

Kilogrammonként ötszáz forint körüli szintre drágulna rövid időn belül a kristálycukor a boltokban.

A látványos piaci áremelkedések javítják a hazai cukorrépatermelés és -feldolgozás jövedelmezőségét, de végérvényesen véget vetnek az „olcsó cukor időszakának” – írja a novekedes.hu.

A portál szerint a hazai cukorrépa-betakarításban kedvező változás, hogy a felvásárlási árak elérhetik a 60 eurót is, ami az elmúlt évihez képest akár kétszeres árnövekedést is jelenthet. Emellett az ősszel megérkezett csapadék előnyösen hatott a cukorrépaterületekre, így az előállítható cukor mennyisége is nagyobb lehet.

Azonban a gazdálkodók az utóbbi évek jövedelmezőségi gondjai miatt idén már csak mindössze 8700 hektáron vetettek cukorrépát, ami a második legkisebb területnek számít a 2008-ban regisztrált, hatezer hektáros mélypont óta. Így az ágazat jelenlegi mérete különösen nagy visszaesést tükröz.

Magyarországon egyedül az osztrák tulajdonú kaposvári Magyar Cukor (MC) Zrt. dolgoz fel cukorrépát. A gyár idén várhatóan csak 60-65 ezer tonnát termelhet, amit importált nádcukor finomításával egészítenek ki. Az összes, 90-100 ezer tonna termelés is nagyon kevés ahhoz, hogy a belföldi lakossági és ipari kristálycukor-igényeket ki lehessen elégíteni, ami évi 300 ezer tonnára tehető. Így

a hazai szükséglet csaknem kétharmadát kitevő cukorkészletet kell külföldről beszerezni.

Magyarországon a kormány év elején maximálta a kristálycukor bolti fogyasztói árát, emiatt a kiskereskedelmi cukorár most is a tavaly október közepi szinten stagnál, ami az üzletekben áfával együtt nagyjából 255-260 forintos kilónkénti árakat jelent. Az európai cukoripar, illetve az MC gyár az alapanyagárak és az egyéb termelési költségek emelkedése miatt viszont ennél már jóval drágábban értékesíti az előállított cukrot: kilónként akár 400 forintos átadási áron.

A kiskereskedők tehát kénytelenek megfizetni a magasabb beszerzési árakat, amelyeket az ármaximálás következtében a vásárlókra nem tudnak továbbhárítani.

A kiskereskedők a cukorértékesítésen kilónként nagyjából 200 forintot buknak,

vagyis az árstopos intézkedés végrehajtását ők finanszírozzák.

A piaci szereplők szerint az árfeszültség feloldásához arra lenne szükség, hogy a kormány eltörölje az árstopot, és piaci árak alakuljanak ki. Ez a mostani helyzetben azt jelentené, hogy a cukorár rövid időn belül kétszeresére növekedne, vagyis a kristálycukor kilójáért 250 helyett 500 forintot kellene fizetniük a fogyasztóknak.

Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Ahol jól alkalmazzák, ott nem a munkát, hanem a terhet veszi el az AI

Ahol jól alkalmazzák, ott nem a munkát, hanem a terhet veszi el az AI

A hazai vállalatok jelentős lemaradásban vannak a mesterséges intelligencia európai szintű alkalmazásában, pedig a technológiai átállás elkerülhetetlen a jelenlegi makrogazdasági és iparági átrendeződések közepette. Miközben a munkavállalók részéről ugrásszerűen megnőtt az igény a digitális kompetenciák fejlesztésére, sok cég továbbra is vonakodik a stratégiai szintű megújulástól. A jövőállóság kulcsa az új eszközök megfelelő értelmezése, amivel kapcsolatban Pál Benedek, a Nexly társlapítója a Portfolio Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 konferenciáján rámutatott: az AI nem az embert váltja ki, hanem a terhet. Nem a csapatunk létszámát kell lefelezni, hanem a jelenlegiből sokkal többet kihozni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×