eur:
388.85
usd:
359.34
bux:
66193.52
2024. február 23. péntek Alfréd
Diákok kitöltik a feladatlapokat a központi írásbeli felvételi vizsgán az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2015. január 17-én. Ezen a napon 480 intézmény 499 vizsgahelyszínén tartják a középfokú iskolák központi írásbeli felvételi vizsgáit a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára. Orosházán 260 fiatal ír felvételit.
Nyitókép: Rosta Tibor

Megújul a felsőoktatási felvételi, itt vannak a részletek

Többen jelentkezhetnek óvodapedagógusi vagy szociális szakokra, ha a felsőoktatási intézmények nem követelik meg az emelt szintű érettségit a felsőoktatási felvételik esetében. Többek között ilyen pozitív hatást vár a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az új felvételi rendszertől. Megkerestük a HÖOK-ot is.

A felsőoktatás versenyképesebb, rugalmas működési modelljéhez most egy rugalmas felvételi keretrendszert alakítanak ki, amely a munkaerő-piaci elvárásokhoz is gyorsabban képes alkalmazkodni – mondta el az InfoRádiónak Hankó Balázs.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt is részletezte, hogy fenntartófüggetlen, egységes felvételi rendszer lesz, ahol mint eddig is, az érettségi vizsga megléte szükséges. Az eddigi 500 pontos felvételi rendszer a jövőben is megmarad, de az 500 pontból 100 pontot az utolsó két év tanulmányai alapján lehet szerezni, 300 pont az érettségi pontok alapján jár, és ami jelentős változás, hogy

legfeljebb 100 pontért az adott intézmény állapíthat meg többletpontokat.

A 100 pont önálló meghatározásával jobban össze lehet hangolni a hallgatói kiválóságot és az intézmény egyedi elvárásait, amire egyébként sport- vagy művészeti tanulmányok esetén már eddig is volt példa – hangsúlyozta Hankó Balázs. Hozzátette, a 100 pontban sokféle szempontot megjeleníthet az adott felsőoktatási intézmény, példaként említette az esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetet, nyelvtudást, a munkatapasztalatot, tanulmányi versenyek eredményeit.

A felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról is, hogy 200 pont erejéig mely érettségi tárgyakból számolják a felvételi pontokat. Emellett eltörölhetik az eddigi 280 pontos minimumponthatárt, de maguk szabhatják meg azt is, mely tárgyak esetében kérnek közép- vagy emelt szintű érettségit. Hankó Balázs szerint most is lehetnek olyan intézmények, olyan képzési területek, ahol két emelt szintű érettségit kérnek, de lehetnek majd olyan képzési területek, például óvodapedagógiai vagy szociális képzés, ahol elképzelhető, hogy az elkövetkezendő időben középszintű érettségit fognak megkövetelni. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint ennek egyik kedvező hatása akár az is lehet, hogy többen jelentkeznek majd ezekre a szakokra.

Az emelt szintű érettségi mellett a 2023-as felvételi eljárásban már nem lesz elvárás a minimumponthatár sem.

Az új intézményi 100 pontról, valamint az ötödik érettségi és az ötödik felvételi tantárgyról szóló döntések viszont egy évvel később, a 2024-es felvételik idején jelennek meg. Az intézményeknek szeptemberben kell közzétenniük a jövőbeli felvételik új követelményrendszerét.

HÖOK: az egyetemeké a felelősség

Könnyebben megtalálhatják az egyetemek az adott intézménybe illő hallgatókat, számos szakon pedig emelkedhet a jelentkezők száma, ugyanakkor sok múlik az egyetemek felelősségén – így kommentálja a felsőoktatási felvételi szabályok tervezett módosítását a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.

"Ettől a módosítástól önmagában valószínűleg a magyar felsőoktatás nem fog kilőni, sajnos biztosan lesznek olyan egyetemek, amelyek ezzel a lehetőséggel nem biztos, hogy jelenleginél jobban fognak élni, de bízom benne, hogy minél több egyetem ezt jól fogja használni. A módosítással tulajdonképpen

minden felelősség az egyetemekre fog hárulni a felvételi rendszerrel kapcsolatban"

– mondta Budai Marcell. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke szerint ha az egyetemek körültekintően járnak el, az új rendszernek pozitív hozadékai lehetnek: könnyebben megtalálhatják például az egy adott szakra illő hallgatókat.

Budai Marcell kiemelte, hogy 2020-ban jelentősen, 20 százalékkal esett vissza a felvételizők száma, aminek egyik oka a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése lehetett. A HÖOK szerint ennek eltörlése után emelkedhet a felvételizők száma.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is úgy látja: bizonyos szakokon több jelentkező lehet a módosítás után. "Vélelmezhetően az egyik kedvező hatása is lehet az átalakított felvételi rendszernek, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az elmúlt évek felsőoktatási átalakításában olyan indikátorok kerültek meghatározásra, amely az intézményeket és a hallgatókat arra fogja ösztönözni, hogy miután bekerültek a felsőoktatási intézménybe, meghatározott időn belül sikeresen végezzék el felsőoktatási tanulmányaikat" – mondta.

A lapértesülések szerint az egyetemeknek szeptember 30-ig kell dönteniük a felvételi részletszabályairól, a módosításokról ezek után határozhat a kormány.

2022. szeptember 5-ig, hétfőig lehet jelentkezni az október-novemberi érettségi vizsgákra - ezek a diákok még az eddig megszokott rendszerben jelentkezhetnek a felsőoktatásba.

A felvételi változásairól is beszélt György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Berlin is támogatja Mark Rutte NATO-főtitkári jelölését – de ez még kevés

Berlin is támogatja Mark Rutte NATO-főtitkári jelölését – de ez még kevés

Növekszenek a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte esélyei arra, hogy a hivatalából októberben távozó Jens Stoltenberget váltsa a NATO főtitkári tisztségében. Washington és London után Berlin is hivatalosan bejelentette, hogy a holland jobboldali liberális politikus jelölését támogatja. Az új főtitkár megválasztásához ugyanakkor szükség van valamennyi tagállam támogatására.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.23. péntek, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
MNB: 2024 első felében javulhatnak a bankrendszer konjunkturális kilátásai

MNB: 2024 első felében javulhatnak a bankrendszer konjunkturális kilátásai

Az MNB 2024 januárjában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer 2023 második felében összességében a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta. A bankok szerint a működési költségek emelkedése, a nemzetközi makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a hitelkereslet, illetve a szabályozói környezet alakulása is negatívan hatott. Ezt részben ellensúlyozta a piaci verseny fokozódása, a hazai makrogazdasági környezet és a forrásokhoz való hozzáférés. A következő félévre a verseny, a hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet, a hitelkereslet és a források elérhetősége tekintetében is javuló konjunktúrát várnak a bankok, így 2021 vége óta először ismét pozitívba fordulhat az index értéke - közölte honlapján a jegybank.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×