A hibridek a lassításkor összegyűjtött mozgási energiát, ami egyébként a normális átlagos autók fékein hővé alakul és kárba vész, jelentős részben összegyűjtik, és eltárolják egy akkumulátorba, hogy aztán gyorsításoknál, amikor a legszennyezőbb a belső égésű motor, besegítsenek a belső égésűnek vagy ki is váltsák, és elektromos árammal gyorsítsák az autót – magyarázta Szécsényi Gábor, Az Autó című lap főszerkesztője.

"Az ilyen hibridek egy-két kilométer tisztán elektromos hatótávra képesek, ha óvatosan kezeljük a gázpedált, egyébként hol benzinnel, hol villannyal, hol benzinnel és villannyal együtt hajtanak, ami egyébként egy jó ötlet, mert veszteségbe menő energiákat gyűjtünk össze, és ezeket az energiákat használjuk újra autóhajtásra" – mondta a szakértő.

A plug-in hibrid ezt az ötletet gondolja tovább azzal, hogy az akkumulátor, amibe a veszteségenergiákat gyűjti az autó, egy kicsit nagyobb, és nemcsak a motorfékkel lehet tölteni, hanem az elektromos hálózatról is. Ezek az autók már nem egy-két kilométert tudnak elektromosan megtenni, hanem 25-30 vagy akár már 50-80 kilométert is az akkumulátor méretétől függően. Egy ilyen akkumulátor már 150-300 kilogramm tömegű, és ez jelenti a problémát: ha mindennap töltjük, akkor akár hónapokig, évekig autózhatunk a benzinmotor beindulása nélkül.

Ha viszont nem töltjük az akkumulátort, akkor ott marad holt tehernek az autóban,

és az autó úgy működik, mint egy normál hibrid.

"Ha nem töltjük kívülről, a motorfékes visszatáplálás akkor is működik, csak a többlet tömeget ezek az autók cipelik, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen akkumulátor nemcsak a vevőnek drága, hanem sokba kerül előállítani is, alapanyagigényes, energiaigényes és környezetszennyező maga a gyártása" – tette hozzá Szécsényi Gábor.

Holland példa az ellenőrzésre

Mint mondta, a baj az, hogy sokszor nem töltik ezeket az autókat a tulajdonosaik, vagy nem elég gyakran töltik őket. A plug-in hibridek ilyenkor az elektromos hajtás ellenére környezetszennyezők lehetnek, ezt viszont nem nagyon lehet ellenőrizni.

A szakértő szerint a kontroll egyszerre jogi, politikai és szabályozási kérdés. Mint elmondta, Hollandiában van már olyan kezdeményezés, hogy megpróbálják egy az autóra telepített alkalmazáson keresztül figyelni azt, hogy ki mikor, hogyan és mennyit tölti a plug-in hibridjét, és megpróbálják kedvezményekkel premizálni azt, ha valaki az akkumulátoros hajtását használja, amikor csak tudja.

"A statisztikák szerint akiknek anyagilag legkevésbé megterhelő ilyen drága és műszakilag összetett szerkezetű autót vásárolni, azok töltik a legkevésbé, és

minél keletebbre megyünk Európában, annál inkább nő a töltési hajlandóság.

Lehet, hogy ez azzal is összefügg, hogy fajlagosan a keresetek mekkora hányadát teszi ki a benzinár, és az hogyan viszonyul az otthon vagy a parkolóban tölthető elektromos áram árához. Aki jobban érdekelt anyagilag, gyakrabban tölti a plug-in hibridjét is, de erre nagyon nehéz objektív mérőszámot mondani, mert nehéz mérni – főleg a személyiségi jogok miatt –, hogy valójában a tulajdonos mikor és hol tölti a plug-in hibridjét" – mondta Az Autó főszerkesztője.