A Miniszterelnökséget vezető miniszter elkezdett spórolni az energiával, pedig két-három hete ez még nem jutott eszébe. Nem tudja még, mennyivel fog nőni a rezsije, de szerinte ki fogja tudni fizetni – írja a Telex, mely a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban kérdezte Gulyás Gergelyt a rezsicsökkentésről.

A tárcavezető elmondta: mielőtt számításokba bonyolódna, megvárja az ezzel kapcsolatos csütörtöki bejelentéseket. Vagyis várhatóan holnap jelenik meg a rezsicsökkentés korlátozásáról szóló kormányrendelet.

Gulyás Gergely mások mellett azt is közölte, hogy a kormánynak nincsenek számításai, az MVM-nek viszont igen, amik egészen pontosak. „Azt is meg tudják mondani, hogy hol nem használnak egyáltalán gázt, vagy villanyt, és azt is, hogy hol nagyon alacsony a gáz- vagy villanyhasználat” – fogalmazott.

Hozzátette: „a helyzet az, hogy súlyozott átlagot vettünk figyelembe, ami azt jelenti, hogy ahol nem használnak, vagy nagyon alacsony a gáz-, vagy villanyhasználat, éves szinten mondjuk 400 köbméter alatt van, azt nem vettük figyelembe az átlag kiszámításakor”. A Miniszterelnökség vezetője szerint így tényszerű, hogy

a fogyasztás helyeknek a 75 százaléka az átlag alatti.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés csökkentése még azzal is járhat, hogy nőni fog a kormánypártok támogatottsága, mert a magyarok józanok és látni fogják, hogy ők legalább az átlagfogyasztásig meg tudják védeni a családokat a „hihetetlen energiaár-robbanástól”, szemben a többi európai országgal.

Emlékeztetett, hogy a választások után 80 euró körül volt a gázár, most pedig már meghaladja a 180 eurót. „Ezt senki nem jelezte előre” – fogalmazott. Gulyás Gergely elmondása alapján az elmúlt években néhány tízmilliárd forinttal lehetett biztosítani a rezsicsökkentést, ami most már ezermilliárd forintos nagyságrendet tesz ki, és várhatóan jövőre még több lesz.

A miniszter a pódiumbeszélgetésen arról beszélt, hogy Magyarország fontosnak tartja az Európai Unió egységének megőrzését, ugyanakkor téves döntésnek tartja, hogy az Európai Unió az energiára is kiterjesztette az Oroszországgal szembeni szankciókat. Úgy vélte, Európa jól vizsgázott a koronavírus-járvány alatt, de

a háború következményei miatt elveszítheti versenyképességét.

Leszögezte: Magyarország kiáll Ukrajnának az 1994-es Budapesti Egyezményben rögzített teles szuverenitása mellett, hiszen nemzetbiztonsági stratégiájának is része, hogy "legyen egy ország" közte és Oroszország között. Ilyen nehéz időszakban Európa politikai egységét meg kell őrizni, de nem mindegy, hogy "egy jó vagy egy rossz egységet" hoz létre, szerinte ugyanis olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a gazdaság fenntarthatóságát. Úgy értékelte: a szankciók kiterjesztése az energiára egyáltalán nem, vagy alig fáj Oroszországnak, Európa gazdaságát azonban rövid távon térdre kényszerítheti.

Az EU az újjáépítésben is segítséget ígért Ukrajnának, de ha az energiaválsággal szétveri a gazdaságot és politikai instabilitást idéz elő, nem lesz olyan állapotban, hogy bárkinek segíteni tudjon - mutatott rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.