A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló jogszabályt - kivételes eljárásban - 116 igen szavazattal, 43 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére, miután a kabinet veszélyhelyzetet hirdetett a szomszédos Ukrajnában dúló háború miatt.

A jogszabály célja, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében.

A törvény megerősíti azokat a kormányrendeleteteket, amelyeket eddig alkottak a konfliktust érintően.

A jogszabály a kihirdetése napján 21 órakor lép hatályba, hatályvesztésének időpontja pedig 2022. november 1.

Varga Judit: a kormány azért dolgozik, hogy megvédje a magyar családokat

A kivételes eljárásban tárgyalt javaslat összevont vitájában Varga Judit előterjesztő hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a keleti szomszédságában, Ukrajnában dúló háborúból. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a háború humanitárius és gazdasági hatásai érintik Magyarországot is - tette hozzá.

Úgy folytatta, hogy a háború következményeit ne a magyar emberek és családok szenvedjék el, azonnali intézkedések szükségesek, ezért hirdetett a kormány veszélyhelyzetet május 25-től.

Elmondta: a kormány a különleges jogrendben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tesz most javaslatot annak érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a fegyveres konfliktus elől menekülő emberek megsegítésére, támogatására, lakhatásuk, munkavállalásuk segítésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország minél előbb maga mögött hagyja a háború káros gazdasági következményeit.

A miniszter rámutatott arra, hogy a törvényjavaslattal a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseit november 1-ig tarthatja jogilag fenn, de ha a helyzet lehetővé teszi, akkor a kabinet hamarabb is kezdeményezheti a veszélyhelyzet megszüntetését.

Hozzátette: a kormány arra törekszik, hogy a várható gazdasági visszaesés Magyarországot a lehető legkisebb mértékben sújtsa. Varga Judit elengedhetetlennek nevezte a törvényjavaslatot ahhoz, hogy a kormány valamennyi intézkedést a kellő időben meg tudja hozni.

Elmondta: a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról dönt, hogy fenntarthatók-e a takarmány- és élelmiszerellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedés mellett a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek. Arról is döntenek a képviselők, hogy fennmaradhatnak-e a hatósági árak, kiszélesíthető-e Széchenyi Pihenőkártya felhasználása és megfelelően biztosíthatók-e a humanitárius intézkedések - tette hozzá.

A politikus kitért arra is, hogy a felhatalmazás nem korlátlan, az időkorlát mellett tájékoztatási kötelezettsége is van a kormánynak az Országgyűlés felé.

Törvényalkotási bizottság: a gyors döntéshozatalt segíti a javaslat

Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a testület elfogadta a javaslatot és ülésén a kérdéseire a kormány részéről maradéktalanul választ kapott. A javaslat biztosítja a különleges jogrend meghosszabbítását, amely lehetőséget ad az ukrajnai háború okozta humanitárius katasztrófa kezelésére és a nemzetközi kihívások kivédésére - vélekedett. Hozzáfűzte: a háború kiszámíthatatlan alakulása bizonytalan helyzetet teremt, ami miatt felkészültnek kell lenni a gyors döntéshozatalra.

Közölte: Magyarországra eddig több mint 700 ezer ember érkezett a konfliktus miatt, és még nem látni a háború végét. A kormány a segélyszervezetekkel együttműködve, a civilekkel együtt folyamatosan gondoskodik a menekültek ellátásról, bizonyítva, hogy Magyarországra mindig lehet számítani - jelentette ki.

Illés Boglárka kiemelte: Magyarország már több mint 40 milliárd forintot fordított segítségnyújtásra - tette hozzá.

DK: a kormány mindig felhatalmazást kér

Arató Gergely (DK) közölte: már rendszeresen, néhány havonta vitáznak arról: a kormány felhatalmazást kér, hogy a parlament nélkül kormányozhasson, erre "ok az mindig van". Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol rendkívüli jogrendet kell bevezetni a háború miatt és amikor korábban egy szomszédos országban volt háború, nem kellett ilyen felhatalmazást kérni - közölte.

Úgy vélte, az előterjesztéssel arra kap felhatalmazást a kormány, hogy eltérjen a törvényektől, hogy a rendeleteik elvileg a veszélyhelyzet végéig, de a gyakorlatban az idők végezetéig fennmaradhassanak. A javaslat azt jelenti, hogy a kormány már a fideszes képviselőkben sem bízik, arról szól, hogy a demokrácia kényelmetlen a kormánynak - fogalmazott. Hozzáfűzte: az eddigi felhatalmazással is visszaélt a kormány, ezért az újabbat sem támogatják.

KDNP: a képviselőknek segíteniük kell a kormányt a gyors döntéshozatalban

Simicskó István (KDNP) kifejtette: nem sokan gondolták, hogy a 21. században háború törhet ki a szomszédságunkban, de megtörtént, és ennek megvannak a biztonsági és gazdasági következményei, ilyen időszakban pedig különösen nagy bölcsesség kell a jó döntések meghozatalához. Fontos, hogy a kormány felelősen, körültekintetően járjon el, megkapva a lehetőséget a gyors és hatékony döntéshozatalra, és a képviselőknek ebben segíteniük kell a kormányt - mutatott rá.

Úgy látja, a járvány idején is hatékonyan védte meg az embereket a kormány, és most is erre van szükség. Gyors reagálás kell a jelenlegi kihívások miatt, ezért kell megadni a kért felhatalmazást a kormánynak - mondta. Hozzátette: a KDNP támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nincs más lehetőség.

Hollik István (KDNP) cáfolva az ellenzéki állításokat azt mondta, hogy az elmúlt öt évben igenis rendkívüli helyzetben volt Magyarország a bevándorlási hullám, a járvány és jelenleg az ukrajnai háború miatt. Ezért szerinte rendkívüli intézkedésekre van szükség.

Csúsztatásnak nevezte, hogy ellenőrizetlen lenne a hatalom, hiszen a parlament ellenőriz - hangsúlyozta. Hozzátette: van időbeli hatálya az intézkedéseknek, azok november 1-ig maradhatnak fenn, a kormány tagjai pedig, ahogy eddig is, ezután is beszámolnak majd az intézkedésekről.

Harminchét kormányrendeletet hosszabbít meg a javaslat, a többi között az élelmiszerárstopot vagy a gabona külföldre vitelének korlátozását. A konkrét szabályok is mutatják, hogy a meghosszabbított kormányrendeletek normális választ adnak a kialakult helyzetre, csak pártpolitikai megfontolások lehetnek a mögött, ha valaki túlhatalomról beszél - jelentette ki.

Jobbik: nem igazolható a különleges jogrend meghosszabbítása

Lukács László György (Jobbik) szerint sem igazolható és szükségtelen is a meghosszabbítandó különleges jogrend. Azt mondta: a jelenlegi helyzet szöges ellentétben áll az első járványhullám alatt tapasztalttal, a szükséges intézkedések pedig különleges jogrend nélkül is meghozhatók.

Indokokat várt a kormánytól a többi közt arra, hogy a közérdekű adatigénylésnek 45 nap a határideje, ami ugyanennyivel meghosszabbítható.

Úgy fogalmazott, hogy a kormány a Covid-járvány közegészségügyi kezelésében elbukott, Orbán Viktor miniszterelnök pedig veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe vezeti az országot.

Szerinte a felhatalmazást arra használják, hogy átvigyék a megszorításokat. Úgy ítélte meg, számos megszorítás áthárul majd az emberekre, a családokkal fogják megfizettetni azokat.

Ha valóban segíteni szeretnének a családokon, akkor az áfát kellene csökkenteni, az ugyanis az inflációs terhet mérsékelné - jegyezte meg. Hosszú távon pedig a szociális kártya nyújtana megoldást, a legrosszabb helyzetben élők kaphatnak segítséget az által.

A Mi Hazánk nem támogatja a javaslatot

Apáti István (Mi Hazánk) is kijelentette, hogy pártja nem tudja támogatni a javaslatot, bár más miatt, mint a "szélsőbaloldali, szélsőliberális" ellenzék.

Szerinte "az ukrán területen zajló orosz-amerikai háború" az új világrend kialakításáról szól. A humanitárius segítségnyújtással egyetértett, de kifogásolta, hogy az előterjesztésben harminckét pontban sorolja a kabinet, mit kíván meghosszabbítani.

Sérelmezte, hogy a vakcinagyártók, a kaszinók vagy a multinacionális technológiai cégek kimaradtak a különadóból. A kabinet szerinte azt sem veszi figyelembe, hogy a kisvállalkozások a nemzetgazdaság alappillérei. Őket pedig nemcsak az infláció sújtja majd, hanem a többszörös energiaárak is.

Döbbenetesnek nevezte azt is, amit a kisadózó vállalkozók tételes adójával "művel" a kormányzat. Követelte a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását és magyarázatot várt arra, hogy az miért maradt ki az előterjesztésből.