Az Országgyűlés csütörtök délelőtt 137 szavazattal – tehát a Fidesz-KDNP-frakciószövetség tagjain túl további támogatókkal – választotta meg köztársasági elnöknek a kormánypártok jelöltjét, Novák Katalint. Ellenfele, az ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazot kapott. A választáson 195 képviselő vett részt, 193-an adtak le szavazatot, öten érvénytelent.
A korábbi családokért felelős tárca nélküli miniszter az első női közjogi méltóság Magyarországon, de a környező országokat tekintve nem meglepő már a női politikusok szerepvállalása: jelenleg Szlovákiában az államfői (Zuzana Caputová 2019 óta), Szerbiában (Ana Brnabic 2017 óta) a kormányfői posztot tölti be nő.
Novák Katalin 44 évesen lehet Magyarország köztársasági elnöke, ezzel ő lesz a legfiatalabb államfő. A Telex összesítése szerint Göncz Árpád 68 évesen foglalta el hivatalát. Utódja, Mádl Ferenc 69 évesen lett köztársasági elnök, Sólyom László 63 évesen, Schmitt Pál 68 évesen, Áder János pedig 53 évesen. Az új államfő már a parlamenti képviselők között is a fiatalok közé tartozott, mert a képviselők átlagéletkora 53 év.
Az öt előd közül négyen jogászok voltak, Schmitt Pál után a második közgazdász került az államfői posztra, de Novák Katalin a közgazdászdiploma után jogi végzettséget is szerzett. A nyelvtudásával is kitűnik az új köztársasági elnök: franciából, angolból és németből is felsőfokú C típusú szakmai nyelvvizsgája van, spanyolból pedig középfokúja. Ennél több nyelvet csak Schmitt Pál beszél.
Jogkörei, sérthetetlensége, javadalmazása
A köztársasági elnök a külkapcsolataiban képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköveteket, de nemzetközi szerződéseket is köt. Kinevezi azokat az állami vezetőket, akiket nem a parlament választ: például az államtitkárokat, a jegybank elnökét, előlépteti a tábornokokat. Az államfő a Magyar Honvédség parancsnoka is. Számos döntése – többek között a kinevezési jogkör gyakorlása, az állami kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés, az állampolgársági ügyekben való határozat – miniszteri ellenjegyzéshez kötött. Ezért a döntéseiért nem visel politikai felelősséget a parlamenttel szemben – összegzett az Index.
Az államfő két legfontosabb jogosítványa vétó jellegű:
- ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
- ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését Alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).
Göncz Árpád megbízatásának tíz éve alatt nyolcszor fordult az Alkotmánybírósághoz. Mádl Ferenc öt év alatt tizennégyszer, Sólyom László ugyancsak fél évtized alatt tizenhétszer, Schmitt Pál két év alatt egyszer sem, míg Áder János kilencszer élt alkotmányossági vétóval.
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ez a sérthetetlenség magában foglalja a büntetőjogi védelmet, a büntetőeljárás alóli mentességet és a kiemelt személyi védelmet is.
Az államfő állandó védelmével kapcsolatos személy- és objektumvédelmi feladatokat a Készenléti Rendőrségen belül 2015. április 1-jén megalakult Köztársasági Elnöki Őrség végzi.
A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese, a házelnök tiszteletdíja pedig a képviselői tiszteletdíj 2,7-szerese. Így a köztársasági elnök havonta mintegy 3,8-4 millió forint tiszteletdíjat kap, de más keresőfoglalkozást nem folytathat.