Benkő Tibor éves meghallgatásán példaként említette a hibrid hadviselést, a terrorizmust, az illegális migrációt és az esetleges újabb járványokat.
Ezért is kiemelten fontosak a budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ biológiai laboratóriumának kutatásai. Ezek segítik a felkészülést a biológiai, bakteriológiai fegyverekre – mondta Benkő Tibor.
A miniszter közölte: mozgalmas időszakon van túl a Magyar Honvédség, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi tárcánál dolgozó civilek. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a Magyar Honvédség részt vett a koronavírus-járvány elleni védekezésben, és a "kritikus pontokon" most is ott vannak a katonák.
Emellett magyarországi, nemzetközi kiképzéseken, gyakorlatokon is voltak a katonák, bár utóbbiból a járvány miatt kevesebb volt. Évente mintegy kétezer katona vesz részt külföldi misszióban, illetve dolgozik NATO- és EU-készenléti szolgálati beosztásban – tette hozzá.
Benkő Tibor megemlítette Magyarország részvételét a mali hadsereget segítő európai erők (Takuba) műveletében is. Mivel az nem NATO, hanem többnemzeti művelet, szükség van az Országgyűlés hozzájárulására. A Száhel-övezetbe küldendő 12 katona munkájáról a nyílt ülésen csak annyit mondott: felderítő munkát végeznek majd az afrikai térségben, a részletekről csak zárt ülésen számolhat be.
A miniszter fontosnak nevezte Magyarország hozzájárulását a nemzetközi műveletekhez. Elmondta, hogy a regionális különleges műveleti parancsnoksághoz a nem NATO-tag Ausztria is csatlakozott, ami jelzi, vannak a térségben más országok is, amelyek fontosnak tartják a régió békéjét és biztonságát.
Benkő Tibor részletesen ismertette a honvédelmi költségvetés növekedését és a haderőfejlesztést.
Bírálta a korábbi katonai átszervezéseket, amelyek végeredménye szerinte "mindig a létszám- és a védelmi képességek csökkentés volt".
Laktanyákat zártak be, hadkiegészítő parancsnokságokat számoltak fel a nyilvántartásukkal együtt, a hadkötelezettséggel kapcsolatos törvényi előírásokról is megfeledkeztek – közölte.
Emlékeztetett: a washingtoni szerződés 3. cikke "elvárja" a tagországoktól védelmi képességük fejlesztését, amelynek a NATO képességeihez is igazodnia kell.
Ezért Magyarország vállalta, "amit eddig is teljesíteni kellett volna", hogy a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2 százalékos arányát, és a fejlesztésekre legalább a honvédelmi büdzsé 20 százalékot fordítják – mondta Benkő Tibor.
Ismertette a honvédelmi és haderőfejlesztési program főbb elemeit, köztük a haditechnikai eszközök beszerzését és a hazafias honvédelmi nevelést. Elmondta:
egyre több intézmény csatlakozik a középiskolai rendszerű honvédkadét programhoz.
Ez segíti, hogy ne csak korszerű haditechnika álljon a honvédség rendelkezésére, hanem lojális, elkötelezett fiatalok is, akik vállalják a haza fegyveres szolgálatát – jelentette ki.
A miniszter beszámolója végén Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke a honvédségi kibervédelemről kérdezte Benkő Tibort. Halász János, a testület fideszes alelnöke a nyílt ülésen csak a haderőfejlesztés helyzetéről kérdezett, de jelezte, a zárt ülésen a Takuba-műveletről is lesz kérdése.
Benkő Tibor azt mondta, hogy a haderőfejlesztési program időarányosan halad. Hangsúlyozta, hogy a kiberfenyegetést kiemelten kezelik: szereztek be eszközöket, ezért hozták létre a kibervédelmi akadémiát.
Egyre több fiatal vállalja a katonai szolgálatot
Meg kell kezdeni a Magyar Honvédség átstrukturálását - jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés szakbizottságának ülésén. Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán a kiemelt feladatok között elsőként a honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását, az eszközbeszerzések végrehajtását említette. Az érkező új eszközök más eljárást, logisztikai, biztosítási rendszereket igényelnek, amihez hozzá kell igazítani a kiképzést, a tiszt- és altisztképzést is - fűzte hozzá.
A honvédelmi és rendészeti bizottság tagjai előtt a miniszter kiemelte: egyre több fiatal vállalja a katonai szolgálatot; egyre több középiskola és felsőoktatási intézmény vesz részt a hazafias honvédelmi nevelésben. Részletesen beszámolt Benkő Tibor az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztéséről, valamint a honvédkadétprogramról is.
Kitért arra, hogy a magyar katonák a koronavírus-járvány idején esküjükhöz híven, maradéktalanul teljesítették feladataikat; ott voltak a kórházakban, oltópontokon, továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ és a budapesti NATO Katonai Egészségügyi Kiválósági Központ kutatásokkal segítette a járvány elleni védekezést.
Benkő Tibor egy ábrán is személtette a haderő átalakulását 1990-ől 2021-ig. Jelezte: a Magyar Néphadsereg létszáma 155 700 volt, 2007-re pedig 23 950 lett a honvédség költségvetési létszáma. A felülvizsgálatok, szervezeti átalakítások végeredménye is mindig "a Magyar Honvédség létszámának és képességének csökkenése" volt - mondta.
Megjegyezte: a NATO-tagság is indokolja a haderőfejlesztést, hiszen a washingtoni szerződés 3. cikke szerint minden nemzet köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amellyel gondoskodni tud saját országa, saját nemzete védelméről, és ezt kell felajánlania a NATO-nak.
A kormány azt vállalta: 2024-re a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2 százalékát, s a honvédelmi büdzsé legalább 20 százalékát fejlesztésre fordítják. Az elmúlt években a honvédelmi költségvetés folyamatos növekedése mellett minden évben plusztámogatás is kapott a honvédség - tette hozzá.
A biztonsági környezetet a miniszter úgy értékelte: "romló tendenciát figyelhetünk meg". Ismertette a NATO által megjelölt két fenyegetettségi irányt (keleti és déli), majd megjegyezte, hogy azok metszéspontja Közép-Európa térségében van. Ezért a magyar kormány számára a régió biztonsága kiemelt feladat - szögezte le, jelezve: ezt segíti a Magyarországon létrehozott két többnemzeti parancsnokság is.
Kitért Benkő Tibor az instabil államok, valamint a terrorizmus elől, illetve Afganisztánból menekülők veszélyére, a migrációs hullámra, a Nyugat-Balkán instabilitására, a hibrid hadviselésre, az éghajlati változásokra. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tudósok szerint fel kell készülni a járványok időszakára.
A bizottság tagjai közül Kósa Lajos fideszes elnök és a testület MSZP-s tagja, Harangozó Tamás is köszönetet mondott a katonák helytállásáért a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Mindkét képviselő rákérdezett továbbá a katonai bérfejlesztésre.
Harangozó Tamás problémának nevezte, hogy az elmúlt években nem nőtt a katonák béralapja, ezért azt kérdezte, terveznek-e legalább az inflációnak megfelelő emelést. A szolgálati nyugdíj eltörlését óriási hibának nevezte a szocialista politikus és azt mondta: annak hiányában valójában nincs tényleges életpálya.
Benkő Tibor ábrán is szemléltette, hogy bár az illetményalap nem változott az elmúlt években, nőtt a katonák fizetése. A szolgálati nyugdíj eltörlésének felvetését csúsztatásnak nevezte. Az létezik ugyanis, most is abba lehet hagyni az aktív szolgálatot az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt, csak azt úgy hívják: nyugdíj előtti rendelkezési állomány.
Harangozó Tamás az ülés kezdetén nem szavazta meg, hogy a miniszter prezentációt is bemutasson beszámolójához. Később a miniszter első, a létszámadatokat illusztráló ábrájára azt mondta: az "égbekiáltó manipuláció", és a költségvetési létszám, valamint a valóság közötti különbséget firtatta.
A honvédelmi miniszter leszögezte, az elmúlt években
minden évben 600-800 között emelkedett a honvédség létszáma, és napjainkban minden katonai szervezet feltöltöttsége legalább 75 százalékos.
Az MSZP-s politikus Orbán Viktor miniszterelnök római repülése kapcsán megkérdezte: előfordult-e, hogy a honvédségi gépek a kormánytagokon kívül üzletembereket, civileket is szállítottak, s hogy hány százalékban használják valóban honvédelmi célokra ezeket a gépeket.
A miniszter megjegyezte: ahogy korábban, úgy most is előfordul, hogy a kormányzati delegációt üzletemberek, civilek kísérik, de
magáncélú utazásra nem vittek civileket a honvédségi repülők.
Arányaiban 79 százalékban honvédségi, 21 százalékban egyéb feladat miatt használták a gépeket - fűzte hozzá. Erre reagálva Harangozó Tamás felnevetett, ezért Benkő Tibor azt javasolta, menjen be a minisztériumba és ott nézze meg az adatokat.
A honvédelmi miniszter beszámolóját a bizottság kormánypárti képviselői elfogadták, Lukács László György, a testület jobbikos alelnöke és Harangozó Tamás nemmel szavazott.