eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Csónak a nádasban Fonyód közelében 2019. november 22-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Segélykiáltás a pusztuló Balatonról

Még mindig nem értik az emberek mi a tét: ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton – mondta a biológus.

Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét, ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton. Megfelelő szankciók sem segítik a Balaton védelmét. Nem csökkent, hanem tovább nőtt az illegális bejárók száma” – mondta Pomogyi Piroska, a balatoni nádasfelméréseket több évtizede végző szakember a hirbalaton.hu-nak.

"Most, hogy romlani kezdett a tó vízminősége, és a kutatók kimondták, az időjárástól függ, lesz-e augusztusban algavirágzás, még nagyobb becsben kellene tartani a nádast, hiszen óriási szerepe van a tó öntisztulásában" – hangsúlyozta a biológus. Ez a pufferzóna a nyílt víz és a szárazföld között. A parti nádasok tulajdonképpen szűrőmezők, ha eltűnnek, vagy felszabdalják őket, felgyorsul a tó pusztulása. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot.

Gond az is, hogy még nem készültek el a nádasok védelmét is biztosító törvényhez a végrehajtási rendeletek, és nem látszik a szándék a törvénysértések visszatartó erejű szankcionálására sem. Az elmúlt hetekben újabb illegális bejárók, stégek létesültek felszabdalva, rongálva, pusztítva a vízparti nádasokat. Már öt évvel ezelőtt is több mint 1700 illegális vízbejárót, illetve stéget számláltak a balatoni légifotók alapján, a számuk azóta tovább nőtt.

A biológus másfél éve a Balatoni Szövetség ülésén figyelmeztette a polgármestereket, hogy négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett.

A Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található, amelynek harmadáról-negyedéről kellene telente levágni a növényt a megújulása érdekében, vízminőség-védelmi okokból, de ez évek óta nem teljesül. Az elmúlt években egyre csökkent a learatott terület nagysága. A balatoni nádgazdálkodási tervben évi 200-300 hektárnyi nád levágását irányozták elő, ezzel szemben a februári híradások szerint ennek töredékén történt csak aratás idén is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×