eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pexels.com

Utcai demonstrációval jeleznék bérigényüket az egészségügyi szakdolgozók

Nem tartják elfogadhatónak, hogy a kormány csak jövőre emelné az ágazat dolgozóinak fizetését – hangsúlyozta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábban összeállított egy olyan javaslatcsomagot, amely a törvényben rögzített 2022. január 1-i bérrendezést előbbre hozná, mert 2021-ben semmiféle illetményrendezés nem történik az egészségügyi szakdolgozók körében. Sőt, a kamara felmérése szerint egyes kollégák – a nyilatkozók 10-15 százaléka – illetménybesorolása alacsonyabb, mint a tavalyi év decemberében volt. „Ezen kedvezőtlen tényezők együttállását próbáltuk – az áldozatos munka elismeréseként – az előre hozott bérrendezéssel megoldani” – mondta Balogh Zoltán elnöke az InfoRádióban.

A szakember kiemelte, az új egészségügyi jogviszonyról szóló törvény szellemiségét alapul véve, a mellékleteiben található béremelési volumenek, arányok, belső előmeneteli rendszerek technikáját alkalmazták, és vetítették rá a szakdolgozói bértáblára, majd ezt a javaslatukat juttatták el az illetékes miniszterekhez. Kifejezetten az orvosi béremelés arányaival és módszertanával megegyezően emelnék a szakdolgozók bérét.

A MESZK vezetője fontosnak tartja, hogy egy pályakezdő ápolási szakember béraránya az európai szinthez és a korábbi gyakorlathoz is igazodva maradjon meg, vagyis, hogy

egy végzett ápoló feleakkora bérrel kezd, mint egy kezdő általános orvos,

és ez az arány évek, évtizedek múltán is megmaradjon. Most az arány már a március 1-jei orvosi emelés előtt is csak egyharmadnyi volt, és a következő években akár 18-20 százalékra is csökkenhet, ami „nagyon nagy feszültséget indukál a rendszerben” – fogalmazott Balogh Zoltán.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszában jelezte, évek óta figyelemmel kíséri az egészségügyi szakdolgozók helyzetét, és megismételte, hogy a várható béremelés következő időpontja 2022. január 1-je. "Az érintettek azonban addig már nem tudnak várni" – mondta a MESZK vezetője, és úgy véli, több tényező együttes hatásával kellene a helyzetet megoldani. Emlékeztetett, a pandémia okán a nyugdíj mellett foglalkoztatott kollégák kiestek a rendszerből, valamint az ez idő alatt a nyugdíjkorhatárt elérők számával is csökkent a létszám. Azonban

az egészségügy legnagyobb veszteségét az új szolgálati jogviszonyt alá nem írók jelenti, a számuk a szakdolgozók esetében csaknem háromezer.

Balogh Zoltán szerint ezek a tényezők a már meglévő kritikus embererőforrás-hiányt tovább mélyítik, ami mielőbbi kormányzati beavatkozást igényel, próbálva a kollégákat Magyarországon tartani.

Az elnök az InfoRádiónak megerősítette, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, ahogyan a megalakulása óta már több alkalommal, ismét a nagygyűlés eszközéhez kíván nyúlni, így próbálja a döntéshozók és a társadalom széles figyelmét felkelteni. Úgy gondolják, ha nem hozzák nyilvánosságra a „lehetetlen” helyzetet, amelyben a feladatukat el kell látniuk, akkor nem fognak értő fülekre találni. Az eseményre várhatóan Budapesten kerül majd sor júliusban, de a pontos részleteiről még folyik az egyeztetés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×