Mint arról az Infostart korábban beszámolt, ez évtől Pest megye önállóan pályázhat az európai uniós fejlesztési forrásokra, így a 2021–2027-es időszakban nagyobb fejlesztési forráshoz juthatnak a Pest megyei vállalkozások, önkormányzatok, egyházi és civilszervezetek.

Vitályos Eszer az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett, a 187 települést számláló Pest megye a korábbi, 2014–2020-as ciklusban 69 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program révén, az ennek a folytatásaként a Településfejlesztési Operatív Programból már

140 milliárdból „táplálkozhat” a régió a 2021–2027-es időszakban,

amit további operatív programok egészítenek ki.

Az uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár szerint az volna az ideális, ha minden település egyeztetne az egymást érintő projektfejlesztésekben, amire a tapasztalatok szerint egyre több a jó példa. „Nyilván, ha két település között egy kerékpárutat akarunk építeni, szükségszerű az együttműködés” – magyarázta.

Bár a Településfejlesztési Operatív Programban a megyei önkormányzatoknak úgynevezett integrált fejlesztési stratégiát kell készíteniük, a települések pedig az abban szereplő területekre fókuszálhatnak, ugyanakkor mindegyikük számára adott, hogy maga döntsön, mire kíván végül pályázni – emelte ki Vitályos Eszter „Ilyen lehet például egy bölcsődeberuházás, amire az esetek 95 százalékában nincs meg a saját forrás” – tette hozzá.

Tehát a települések egy önálló megyei mellékletre fognak tudni pályázni – összegezte az Emmi államtitkára –, miután a megyei önkormányzatok az elmúlt időszakban feltérképezték, hogy az adott régión belül mire van szükség. Így aztán nem mindenhol lehet majd ugyanarra pályázni, hiszen van ahol egy ipari park létesítésre lenne szükség, máshol óvodai férőhelyre.

Nem ragad be uniós forrás

Az európai uniós források lehívásáról Vitályos Eszter az Arénában kifejtette: ő 2013 óta foglalkozik a területtel, akkor még Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelt az uniós fejlesztéspolitika végrehajtásáért. A 2013 vége felé azonban az Európai Bizottság részéről érkeztek olyan jelzések, hogy

akár több százmilliárdos veszteség érheti az országot,

mert nem fogja tudni lehívni a rendelkezésre álló forrásait, így aztán fel kellett gyorsítani a pályázást. A kormány ennek eredményeként határozott úgy, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget jogutódlással megszünteti, áthelyezve az operatív programokat, illetve az irányító hatóságokat a szakminisztériumokhoz. „Például az Emmi megkapta az összes olyan forrás, ami a szociális, az egészségügyi, az oktatási vagy a kultúra területét érintette” – említette.

A 2014. január 1-től működő felállásnak köszönhetően fel is gyorsultak a pályázatok, miután minden kormányülés azzal kezdődött abban az időszakban, hogy a szakminiszter beszámolt arról, hogyan is állnak a hozzá tartozó uniós források – magyarázta az államtitkár. „Tulajdonképpen

politikai felelőssé tette a minisztereket a kormány azáltal, hogy hozzájuk kerültek az operatív programok és a végrehajtási felelősség.”

Vitályos Eszter szerint a számok egyértelműen igazolják a döntés helyességét, mert nem ragad be pénz az Európai Unióban. A 2007–2013-as időszakot is úgy tudta Magyarország lezárni, hogy nem volt forrásvesztése, és a 2014–2020-as periódus is

rendkívül jól áll – „már 80 százalék fölött vagyunk”.

Mindenki jól jár

Az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a műsorban úgy fogalmazott,

az EU-s források semmiképp sem tekinthetők ajándék pénznek,

hiszen Magyarország azt kapja vissza, amely bevételekről az uniós csatlakozáskor lemondott. Magyarán azokat a különböző vámokat, illetékeket és befizetni valókat kapjuk vissza más formában, amelyek elmaradás csökkentette a hazai költségvetést.

Vitályos Eszter szerint mindezzel mindenki jól jár. Olyannyira, jegyezte meg az államtitkár, hogy egy lengyel tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, hogy a nettó befizetők hogyan részesedének a fejletlenebb országok uniós pénzeiből, „egészen elborzasztó szám szerepelt”:

60 százalék fölött volt, ami visszajutott a nyugat-európai országokba, vagyis 1 euróból 60 cent.

Vagyis mindenkinek van benne érdeke, hogy komoly összegű költségvetés szülessen, ami a tagállamok rendelkezésére áll. Fontos eredmény, hogy 11 milliárd forint körül lesz a következő 7 éves fejlesztési keret, ami kifejezetten a kohéziós forrásokból fog összeállni – tette hozzá.