Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
Nyitókép: Unsplash.com

Sokan hallani sem akarnak a home office utáni visszatérésről

Nemcsak a középiskolások és a felsősök élete változik meg hétfőtől, a nyitás újabb lépése a magyar munkahelyekre is hatással lesz. Ugyanis május 10-étől a kormányzat már nem teszi ajánlottá az otthoni munkavégzést a közigazgatásban, illetve a gazdasági szereplőknél sem. Így pedig szépen lassan vissza kell térni az irodába azoknak is, akik eddig otthonról dolgozhattak: ezt azonban a magyar dolgozók jó része nem szeretné.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a Magyar Közlönyben új kormányrendelet jelent meg az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos ajánlásról, eszerint május 10-e után már nem lesz ajánlott a home office.

A Pénzcentrum felmérése szerint sok cég „beszoktatással” kezdi a visszatérést, úgy vélve, hogy nem lehet egyik napról a másikra egyből a mélyvízbe dobni a kollégákat. Ennek jegyében nem egész héten kell bentről dolgozni, elég a kijelölt napokon – így az irodák sem lesznek olyan zsúfoltak, jobban el lehet osztani, ki mikor megy be.

A gazadsági szakportál felméréséből kiderült: azon dolgozók közül, akik eddig még otthonról végezhették munkájukat, csupán 10,1 százalék szeretne 100 százalékban visszatérni az irodába. A legtöbb válaszadó (30,76 százalék) azzal lenne elégedett, ha csak heti egy–két napon kellene bentről dolgozni, a többin pedig ugyanúgy otthoni munkavégzés lenne, mint eddig. 17,12 százalék megelégedne heti egy-két nap otthoni munkával is.

Viszont a több mint 3000 válaszadó majdnem 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő

egyáltalán nem térne vissza az irodai munkavégzéshez.

Érdekesség továbbá, hogy a kitöltők 26 százaléka már teljesen visszatért a munkahelyére, vagy nem is volt lehetőség a home office-ra.

A Randstad Workmonitor korábbi, a témában készült felméréséből pedig az derült ki, hogy hogyan érzik magukat azok, akiknek vissza kellett menniük a munkahelyükre, vagy eleve nem is dolgozhattak otthonról. A megkérdezett magyar dolgozók 61 százaléka úgy nyilatkozott, otthonról nem végezhető feladatai vannak és csak 37 százalék szerint végezhető a munkája home office-ból is. A munkahelyükre bejáró magyar dolgozók 71 százaléka visel maszkot folyamatosan munka közben, azonban 37 százalékuk így is folyamatosan fél a megfertőződés lehetőségétől,

egyharmaduk pedig kimondottan stresszesnek érzi magát saját és szerettei egészsége emiatt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×