A nyártól erőteljesen átalakul a szerzői jogi törvény, mert a digitális világban megjelenő jogok, illetve a gyakorlat nincs összhangban a jelenlegi szabályozással – mondta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. A változások az EU-s irányelveknek megfelelően minden tagállamban idén nyáron lépnek hatályba.

Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az egyénnek nagyobb szabadsága legyen a digitális felhasználás terén, kiszélesednek a lehetőségei, ha nem üzleti célúak.

"A ma már nem arról szól,  hogy vannak a tartalomelőállítók és van a nagyközönség, amely ezt elfogyasztja, hanem a nagyközönség is tartalomelőállító.

A közösségimédia-alkalmazásokban naponta képeket, szövegeket, különböző gondolatokat osztunk meg, teszünk ki, és nagyon fontos kérdés, hogy az e mögött meghúzódó jogok hogyan alakulnak, milyen módon kell ezekkel bánni, hogyan lehet a megfelelő szintű szerzői jogot biztosítani" – mondta az SZTNH elnöke.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes azzal tisztában lenni a digitális térben, hogyan lehet a tartalmakat fogyasztani és föltölteni. A múlt év márciusában például komoly problémát jelentett, amikor elindult a digitális oktatás, hogy a tantermi oktatásban alkalmazott tartalmak hivatkozási rendszere jól van kiépítve, de digitális térben ez sokkal nehezebb, ott már nem lehet csak úgy megosztani bizonyos tartalmakat. Ezért olyan szabályozást kellett kialakítani, hogy a nem üzletszerűen végzett távoktatási tevékenység esetén a különböző műveknek a felhasználását meg lehessen tenni. "A cél az, hogy ne nehezítsük a tanáraink dolgát, hanem amennyire lehet, segítsük" – tette hozzá.

Azon is dolgoznak, hogy hogyan lehet a kereskedelmi forgalomban lévő és a kereskedelemben nem elérhető művek és tartalmaknak kezelhetőségét biztosítani. Pomázi Gyula felidézte azt a közelmúltbeli esetet, amikor több kórházban is készítettek olyan kis szolidáris videót, amit föltöltöttek a közösségi médiába, de volt benne egy afrikai zeneszám, amire a nővérek táncoltak, és ezt a tartalmat komoly jogok védik, a zene után a jogtulajdonos bejelentette azt az igényét, hogy aki ebből kereskedelmi célú tevékenységet, azaz önreklámozást szeretne végezni, az jogdíjköteles.

"Ez egy érdekes felvetés, nagyon komoly megkereséseink voltak ezzel kapcsolatban. Az ilyen helyzetekre próbál meg a szerzői jogi törvény egy mindenki számára érthető jogi környezetet teremteni." – mondta, és példaként említette, hogy a törvénymódosítás arra kötelezi majd a szerzői jogi tartalmak megosztására szolgáló közösségi platformokat, hogy a feltöltött tartalmak felhasználásáért fizessenek megfelelő jogi díjat a kreatív tartalmat előállító jogosultaknak, előadóknak, szerzőknek. Eddig ez nem volt joggyakorlat, és nem volt általános érvényű, hivatkozható jogi háttere ennek a tevékenységnek. De a mesterséges intelligenciához kapcsolódva szöveg- és  adatbányászathoz tartozó szabad felhasználást is lehetővé tesz, ha   megfelelő kitételeket kezelnek a felhasználók.

Fontos kérdés az is, hogy hogyan lehet a robotokkal szemben megvédeni a saját adatainkat, mostantól a robotoknak is  olvasni-látni kell azt, ha mi adott tartalomhoz nem adunk hozzáférést.

Minden egyes emberi szellemi alkotás szerzői joggal védett, más kérdés, hogy e mögé automatikusan járul-e szerzői okból származó díjfizetési kötelezettség. Ez azt is jelenti, ha valamely szolgáltató például a podcastunkat továbbítja, akkor szerződnie kell velünk, és adott esetben jogdíjat is köteles fizetni.

"Erről szól a történet, hogyan lehet nagyon egyszerűsített feltételekkel, de a platformok számára kötelezővé tenni, fizessenek a tartalmat előállítóknak megfelelő szintű jogdíjat"

– mondta Pomázi Gyula.

Korábban ezek a platformok saját maguk szabták meg a feltételeket, ebben történik egységesítés, innentől már nem lehet vitatéma, hogy a létrehozott műhöz kapcsolódik szerzői jog, és ennek kapcsán keletkezett bevételből részesedést kell fizetni. A szakember azt reméli, hogy a törvény nyár közepén történő bevezetése után nagyon gyorsan bekövetkezik a változás, szerinte ez év végéig nagyjából a struktúrák beállnak, illetve kialakítják azt a fajta hétköznapi működési gyakorlatot, amellyel biztosítható a szerzői jogok elismertsége és a különböző,  digitális térben megjelenő szerzői jogi tartalmaknak  a megfelelő védelme.