eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 15. vasárnap Jolán, Vid
Nyitókép: Jakab Péter/Facebook

Előválasztás: 20 ezer ajánlás és kétfordulós győzelem a miniszterelnök-jelöltség ára

Megvan az ellenzéki előválasztás menetrendje, bár a részletekről továbbra is tárgyalnak a pártok. A jelenlegi tervek szerint július 26-ától jelezhetik indulásukat a jelöltek, augusztus végén kezdődik az ajánlások gyűjtése, szeptember közepén az első, október elején pedig a második fordulót tartják. A részletekről Magyar Györgyöt, a lebonyolítást segítő Civil Választási Bizottság elnökét kérdezte az InfoRádió.

A Civil Választási Bizottság elnökének tájékoztatása szerint a hat ellenzéki párt az alapok letételében állapodott meg, a belső részletekről pedig még különféle egyeztetések zajlanak. Ami jelenleg igen valószínűnek tűnik, hogy július végére várják a jelentkezéseket, és azt követően augusztusban kezdődik el a jelölés. Ennek lényege, hogy mintegy 400 ajánlást kell összegyűjtenie annak, aki egyéni választókerületben szeretne elindulni, és 20 ezer aláírást annak, aki meg akar mérkőzni a miniszterelnök-jelölti helyért, ami praktikusan a listavezetést is jelenti – magyarázta az InfoRádióban Magyar György. Összességében tehát augusztus vége lesz az az időszak, amikor a pártok kiadják az ajánlóíveket, amiken majd lehet gyűjteni az aláírásokat, majd ezt követően világosan lehet majd látni, hogy kik indulnak az előválasztáson – és praktikusan, hogy kik azok, akik jelölték őket.

A Civil Választási Bizottság elnöke azt is megerősítette, hogy a pártok a kampányra vonatkozó etikai kódexet is aláírták, ami az ellenzéki politikusok egymás ellen irányuló mocskolódásoknak kívánja az elejét venni. Magyar György megjegyezte: ennek betartása a választási, illetve az előválasztási bizottságok feladata lesz, és az azt megsértőkkel szemben szankciókkal, végső esetben kizárással is élhetnek. Tilos tehát a személyeskedés és a karaktergyilkosság, magyarán nem egymással szemben, hanem a választók szimpátiája megszerzéséért kell kampányolniuk az érintetteteknek.

A független jelöltekkel kapcsolatban az ellenzéki pártok akként döntöttek, hogy aki kívülről jön, és szeretné megméretni magát az előválasztásokon, annak nyilatkoznia kell, hogy ha a későbbieken bekerül a parlamentbe, akkor melyik frakcióba kíván majd helyet foglalni.

Jelen elképzelések szerint az előválasztás őszre várható,

bár a nyári nyitás és oltakozási számok tükrében akár júniusban, júlisban is sor kerülhet rá. Mindenesetre a legvalószínűbb, hogy a 106 egyéni választókörzetben szeptember hónapban bonyolódhat le az alapforduló, amely során a választók a miniszterelnök-jelölt személyére is voksolhatnak. Az egyéni választókörzetek esetében a legtöbb szavazattal bíró személy lesz a közös ellenzéki jelölt a jövő tavaszi országgyűlési választásokon, míg a miniszterelnök-jelöltséget két fordulósra tervezik. Magyar György szerint utóbbinak az az értelme, hogy nagy valószínűséggel az első fordulóban a 6-7, akár 8 miniszterelnök-jelölt közül senki nem fogja megkapni a 50 százalék +1 szavazatot, így egy második fordulóra lehet szükség, amelyen a 15 százalék fölöttiek mérkőzhetnek meg újra egymással.

A fentiek értelmében tehát október közepére meglehet az ellenzéki jelöltek teljes sora mind a 106 egyéni körzetben, valamint a miniszterelnök-jelölt személye is kiderülhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Izraelben tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek az éjjeli iráni rakétatámadások után

Izraelben tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek az éjjeli iráni rakétatámadások után

Tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, és mintegy húsz embert keresnek a romok között az éjjeli iráni rakétatámadások után Izraelben - jelentette a helyi mentőszolgálat vasárnap reggel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború által kiváltott válsághelyzetek idején a vállalati nyereségek átmenetileg jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, különösen 2021-ben. Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy a nyereségnövekedés mögött nem árrés-emelések vagy piaci visszaélések, hanem termelékenységjavulás, beruházások és innováció álltak. Az infláció fő mozgatórugói továbbra is globális tényezők, mint az energiaválság és az ellátási láncok akadozása voltak. A „greedflation” fogalma így árnyaltabb megítélést igényel: a vállalatok nem torzították szándékosan a piacot, hanem válságreakcióként alkalmazkodtak a körülményekhez. A tanulmány készítői szerint a gazdaságpolitikai fókusznak nem profitellenes retorikára, hanem versenypolitikára, beruházásösztönzésre és hatékonyságjavításra kell épülnie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×