Tordai Bence (Párbeszéd) szerint Magyarországon a legrosszabb a Covid-helyzet a világon. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a felelősséget a járvány elleni védekezésért a kormány és ő maga viseli, most azonban mégsem vállalja a felelősséget, és nem látja be, hogy hatalmasat hibáztak - mondta a képviselő.

Úgy vélte, ennek egyik fő oka, hogy nem tették bele a szükséges forrásokat az egészségügybe, így az most legyengült helyzetben van.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, most jóval több jut az egészségügyre, mint a képviselő szövetségeseinek kormányzása idején. Az ellenzék vadássza azokat a statisztikákat, amelyek alapján az állíthatja, hogy Magyarország rosszul teljesít, ami méltatlan az egészségügyi dolgozókkal, szakemberekkel szemben - vélekedett.

Közölte: a harmadik hullám erőteljesen tombol, de a szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Az egészségügyi dolgozókat köszönet illeti a megfeszített munkájukért - mondta. Hozzátette: jól halad az oltási program Magyarországon, de jó lenne, ha az EU által beszerzett vakcinák rendben megérkeznének.

Kijelentette: az ország "a baloldali aknamunka" ellenére is megbirkózik a járvánnyal.

LMP: fontos az uniós források hatékony felhasználása

Keresztes László Lóránt (LMP) emlékeztetett: az uniós forrásokról is tárgyal hétfőn az Országgyűlés, mert bár a járvány legnehezebb időszakában vagyunk, erről is kell beszélni. Rendkívül fontos e források hatékony felhasználása - hangsúlyozta.

Úgy látja, egészen más gazdaságpolitikában kell gondolkodni, nem lehet úgy folytatni, ahogy a járvány előtt, és ezt a felkészülést most kell megkezdeni. Egészen más szemléletre van szükség a kormányzásban is, mert a Fidesz nem volt képes kezelni a problémákat - fűzte hozzá.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: az ellenzék hátat fordítana a keleti, feltörekvő országoknak, ez egy geopolitikai vita témája lehet, amelynek helye van az Országgyűlésben. Mégsem lehet azt mondani, hogy Magyarország zárkózzon el ezen országok elől, miközben az oltásban például épp azért áll jól az ország, mert keleti vakcinákat is használ - mutatott rá. Úgy fogalmazott, az ellenzék ezzel aláássa az ország keleti kapcsolatait, a védekezést.

Közölte: Magyarország számos gazdasági kritérium tekintetében jól áll uniós összehasonlításban. Az ellenzéknek joga van kritikát megfogalmazni, de probléma, ha ez nem a tényeken alapul - mondta.

DK: a kormány nem képes szembenézni a valósággal

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy a kormány katasztrófába vezette az országot és arra sem képes, hogy szembenézzen a valósággal. Korábban a kormány azt mondta, a halálesetek számában lehet mérni a járvány elleni védekezés sikerét, most azonban rendkívül rosszak a halálozási statisztikák - mondta. Hozzátette: más országokban sokkal jobb színvonalú a védekezés.

Közölte: mindemellett az oltási terv káoszba fulladt, vannak vakcinák, amelyeket meg sem rendeltek, más oltóanyagok raktárakban állnak. Végre a védekezéssel foglalkozzon a kormány! - követelte.

Dömötör Csaba elmondta: komoly fegyvertény, hogy már több mint másfélmillióan kaptak meg az oltást, és ez a szám tovább nő majd a napokban. Magyarország nagyon jól áll az átoltottság szempontjából uniós összehasonlításban - hangsúlyozta. Hozzátette: az ellenzék olyan vakcinákat kér számon a kormányon, amelyek decemberben érkeznének meg.

Kiemelte: gyalázat, amit az ellenzék művel a védekezés hátráltatására, megpróbálja aláásni az oltás elleni bizalmat, mégis azt állítja, hogy nem oltásellenes. Ha az lenne, amit az ellenzék szeretne, nem állna ilyen jól az ország az oltás tekintetében - fogalmazott.

Megjegyezte: a baloldalon az újságírók fenyegetése nem számít elszigetelt esetnek, de mivel "önök mondják", és nem a kormánypárti képviselők, most csend van.

MSZP: változtatni kell a kormány politikáján

Harangozó Tamás (MSZP) is arról beszélt, hogy Orbán Viktor szerint a védekezés sikerét emberéletekben kell mérni, de a halálozásokat illetően Magyarország nagyon rosszul áll, vagyis tragikus kudarc a védekezés. Szerénységre és a kormány politikájának megváltoztatására lenne szükség - vélte.

Kitért arra: a gyenge forint is sok problémát okoz az embereknek, át kellene gondolni a politikát ezen a területen is. Segítség nélkül nem bírják tovább a kis- és közepes vállalkozások sem, támogatni kellene ezt a szektort - érvelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felidézte: Magyarország történek egyik legsikertelenebb korszaka volt a Gyurcsány-kormány ideje, az akkori válságkezelésben csak elvettek a emberektől, sokakat nyomorúságba döntöttek.

Közölte: az ellenzéki képviselők felszólalásaikban más országokhoz hasonlították a magyarországi védekezést, olyan országokat hoztak fel példaként, amelyek rosszabbul állnak, mint Magyarország. Ráadásul az ellenzék nemrég még nyitást követelt, és akik most halálozási statisztikákat idéznek, korábban szabad utat engedtek volna a járványnak - tette hozzá.

Jobbik: kórházi ágy még nem ápolt beteget és mentőautó sem mentett még beteget

Rig Lajos (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar egészségügyi rendszer kapacitását a benne dolgozó orvosok, ápolók száma határozza meg.

Elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök 1000-1400, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora 2000 intenzívágy-kapacitásról beszélt. Hozzátette: kórházi ágy még nem ápolt beteget és mentőautó sem mentett még beteget. Elmondta, a szakasszisztensek száma ma Magyarországon 1200, és az ő munkájukat nem tudja helyettesíteni egy masszőr, vagy szülésznő. Önbeismerésnek tartotta, hogy a hatvani kórház és a Győr-Moson-Sopron megyei orvosi kamara is munkatársakat toboroz a koronavírusos betegek ellátására.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy a jobbikos és más ellenzéki képviselők milyen felelőtlenül beszéltek a járványhelyzetről.

Elmondta, a kormány igyekezett felkészülni a járványra, jelenleg közel 1700 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy és 11 ezer kórházi ágy várja a betegeket. Beszámolt arról is, hogy nyáron továbbképzést tartottak, amelyet 3500 orvos és 9700 ápoló végzett el és így többletismeretekkel rendelkeznek a koronavírusos betegek ápolásáról.

KDNP: a jelen és a jövő kihívásai is összekötik a magyar és a lengyel népet

Latorcai János (KDNP) a magyar-lengyel barátság napjáról, március 23-ról emlékezett meg. Szerinte a magyar és lengyel népet nemcsak közös múltjuk, hanem a jövő és a jelen legfontosabb kihívásai is összekötik.

Közölte, ahogy a koronavírus-járvány, úgy ennek a kornak "bomlasztó irányzatai" is megjelentek és egyre inkább teret nyertek Budapest és Varsó utcáin. Ezek a társadalmi együttélés alapvető formáit is felforgatni igyekvő eszmék már a templomokat is elérték - utalt a magyarországi és lengyelországi templomrongálásokra. Hozzátette: a történtek rávilágítanak arra, hogy a szabadság, a nemzeti szuverenitás és a keresztény értékek megvédése is elsődleges kötelezettséggé vált.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a magyar és a lengyel nép történelme számtalan ponton kapcsolódott össze az elmúlt ezer év során és a két nép mindig számíthatott egymásra.

Hozzátette: az elmúlt évszázadok bizonyították, hogy semmiféle járvány, "templomgyalázó csőcselék", "liberálfasiszta eszmék követői" sem tudják a magyarok és a lengyelek szabadságszeretét, nemzetben vetett hitét, keresztény gyökereit megingatni.

Fidesz: a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott, de Brüsszel még most sem az emberek védelmével, a vakcinabeszerzés felgyorsításával foglalkozik, hanem politikai játszmákkal és kitalált problémákkal. Hozzátette: a magyar kormány nem hagyatkozott teljes mértékben az uniós vakcinabeszerzésekre, amelyet igazol az oltási program sikere.

Elmondta, a baloldal folytatja oltásellenes kampányát, "Gyurcsány és a Gyurcsány-fiúk" azt hangoztatják, hogy Orbán Viktor a felelős a járványért, miközben a baloldal akadályozta a védekezést. Ha a baloldalon múlna, sokkal kevesebb vakcina lenne - hangoztatta. Szerinte azt a veszélyeztetett, vagy idős embert, aki a baloldal miatt nem fogadja el az oltást, életveszélybe sodorják. Emberek halnak meg Gyurcsányék oltásellenes nyilatkozatai miatt- közölte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatási államtitkára szerint "a béka feneke alatt" lenne Magyarország az átoltottság tekintetében a keleti vakcinák nélkül. Közölte, Kínából ötmillió adag vakcinát rendelt az ország, ebből 1,1 millió érkezett meg bőven a határidő lejárta előtt. Hozzátette: Oroszországból kétmillió vakcinát rendeltek, ebből 420 ezer érkezett meg, kedden 180 ezer és a jövő héten 250 ezer adag orosz vakcinát várnak.

Az államtitkár szerint is elrontotta Brüsszel a vakcinabeszerzést, de úgy tesznek, mintha "ott sem lettek volna". Hozzátette: Brüsszel intézett mindent egy szűk körben. Bírálta a magyar baloldalt is, azt firtatva, kinek az érdekeit szolgálják.

Jobbik: foglalkozott-e a kormány a háziorvosok felvetéseivel?

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hogy foglalkozott-a kormány a háziorvosok felvetéseivel. Az oltások központi elosztásánál több zavar észlelhető, a háziorvosoknak nincs elég információjuk a vakcinákról és gyakran nem kapják meg a szükséges támogatást - sorolta.

Úgy vélte, el kell érni a megfelelő átoltottsági arányt, és ő elfogadja a szakemberek véleményét az oltóanyagokról.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: jó lenne, ha mindenki egyértelműen állást foglalna amellett, hogy mindenki regisztráljon és oltassa be magát. A cél, hogy folyamatos legyen az oltások beadása, ezért segítik a háziorvosokat is, akik a hétvégi többletmunkáért juttatást kapnak - mondta.

MSZP: szervezett oltás kellene a szociális ágazatban

Korózs Lajos (MSZP) azt firtatta, tervezi-e a kormány, hogy szervezett oltás legyen a szociális ágazatban, és szükség lenne erre, hiszen kemény munkát végeznek az ebben a szektorban dolgozók.

Rétvári Bence úgy válaszolt, a képviselő most sem kért elnézést azért, hogy korábban valótlanságokat állított, és úgy tűnik, most is fenntartja korábbi hamis állításait, ami felháborító.

Hangsúlyozta: az ellenzék nem támogatja a védekezésben a kormányt, nem szavazza meg a szükséges intézkedéseket, és ha az ellenzéken múlna, nem lenne ennyi beoltott. A bentlakásos intézményekben már megtörtént az oltás - tette hozzá.

DK: az ellenzék nem oltásellenes

Varga Zoltán (DK) kijelentette: az ellenzék nem oltásellenes, mert ha az lenne, most elégedetten nézné, amit a kormány tesz. Ehelyett az ellenzék fel van háborodva, mert nem halad az oltás, sok idős, krónikus beteg még mindig csak vár a vakcinára - mondta.

Azt kérdezte, miért nem vette fel a kormány a biztonságos, Európában bevizsgált vakcinákat.

Rétvári Bence kijelentette: azért mondják, hogy az ellenzék oltásellenes, mert így beszél, viselkedik. A kínai vakcina ellen lép fel az ellenzék, pedig uniós beszerzésből nem érkezik elég oltóanyag - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország nagyon jól áll az átoltottság tekintetében.

LMP: nem a városvezetőket bünteti a megszorító politika

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint nagy károkat okoz az a felelőtlen politika, amelyet a kormány folytat, és megszorító intézkedéseikkel nem az ellenzéki városvezetőket büntetik, hanem az embereket. A polgármesterek nem tervezhetik felelősen a költségvetést, ha nem világos, milyen bevételre számíthatnak - magyarázta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy válaszolt, az önkormányzatok helyzete és finanszírozása stabil, a települések jobb helyzetben vannak most, mint a 2010 előtti időszakban voltak, és folyamatosan fejlődnek. A járvány elleni védekezésből azonban mindenkinek ki kell vennie a részét - jelentette ki.

Párbeszéd: a kormány kiszolgálja a multikat

Tordai Bence (Párbeszéd) kiemelte: a kormány Magyarországot adóparadicsommá tette a legnagyobb cégek számára, ennek azonban nagy ára van az egyszerű emberek felé. A kormány törvényeket hozott az óriási cégek kiszolgálására - tette hozzá.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy a képviselő állítása nem fedi a valóságot, mert a kormány mindig is küzdött a multinacionális vállalatok adóelkerülése ellen, és más országokkal is együttműködik ebben a kérdésben. Magyarország az adóelkerülés ellen küzd az Európai Unióban és az országon belüli szabályozásban is - közölte.

Fidesz: szükség van a szolnoki Tisza-hídra

Kállai Mária (Fidesz) a szolnoki Csáklya úti Tisza-híd megépítésének jelentőségéről beszélt. Azt mondta, ez a híd segítene a közlekedési nehézségeken, és a közlekedésfejlesztést illetően ez a legfontosabb a város lakóinak. A képviselő egyúttal megköszönte a kormány támogatását az ügyben.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai államtitkára közölte: a kormány stratégiai céljai között szerepel a közúti infrastruktúra fejlesztése és a közlekedés színvonalának emelése. A Tisza-híd esetében a tervezővel megkötötték a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány, a környezeti hatástanulmány, valamint az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére - közölte.

Bana: miért nem kellenek szombathelyi oltópontok?

Bana Tibor (független) azt kifogásolta, hogy a járvány kezeléséhez nem fogadták el a Szombathely városa által kialakított oltópontokat, holott azt a helyi háziorvosok kérték. Arra szólította fel a kormányt, hagyjon fel azzal a kommunikációval, miszerint az ellenzék oltásellenes.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kijelentette: nem oltópontból van kevés, hanem vakcinából. Szombathelyen több mint 40 oltópont van, a háziorvosoknak pedig az adminisztrációhoz kell a segítség. Arra kérte az ellenzéket, ne próbáljon politikai tőkét kovácsolni a járványhelyzetből.

Jobbik: szigorítják-e a pedofil bűncselekmények büntetését?

Ander Balázs (Jobbik) arra kérdezett rá: szigorítják-e a pedofil bűncselekmények büntetési tételeit? Kifogásolta, hogy a kormánytöbbség elutasította pártja ezirányú javaslatainak tárgysorozatba vételét. A többi közt egy pedofilregiszter létrehozását, valamin a szexuális erőszaktevők gyógyszeres kezelését is szorgalmazták - mondta.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta: folyamatban van egy gyermekvédelmi csomag kidolgozása, valamint ezen bűncselekmények kezelésének átfogó áttekintése. A kormányoldal ezen folyamat miatt tartózkodott a javaslatok támogatásától. A szabályozás alapjait újra kell építeni, ez azonban csak átgondoltan lehetséges - hangsúlyozta.

MSZP: mikor kártalanítják a rokkantakat?

Szabó Sándor (MSZP) arra mutatott rá, hogy az Országgyűlés két éve van mulasztásos alkotmánysértésben a rokkantak kártalanításának elmaradása miatt. Emlékeztetett: az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a Háznak a rokkantnyugdíjak intézményének átalakítása után kártalanítania kell egyes érintetteket. Azt kérdezte: mikor születik meg az erről szóló jogszabály?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára cáfolta, hogy ne bővítette volna a kormány a megváltozott munkaképességűek lehetőségeit, hiszen a 2010-es 18 százalékról 44 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak száma körükben. Ettől függetlenül az Országgyűlés elé fogják terjeszteni a várt javaslatot - mondta.

DK: miért hazudik a miniszterelnök?

Arató Gergely (DK) azt a kérdést tette fel: miért hazudik Orbán Viktor miniszterelnök, amikor azt mondja, hogy nincs szüksége egészségügyi segítségre az országnak, miközben az orvosi kamara egyes szervezetei szerint már választani kell, kinek ne jusson lélegeztető kapacitás megfelelő ápolóval és orvossal. Miért nem hívják vissza azt a négyezer orvost, akik az új jogállási törvény miatt hagyták ott az egészségügyet? - sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence azt felelte: nem tesz jót, ha politikai alapon közelítenek a víruskezeléshez. Felelevenítette, hogy a Gyurcsány-korány idején több mint 3300-zal csökkent az orvosok száma, míg a jelenlegi kormány több ezerrel növelte azt. "Önök példátlan módon elvettek minden magyar orvostól egyhavi bért", ez a kormány viszont növelte jövedelmüket - mondta.

LMP: miért akadályozzák a szombathelyi oltópontok megnyitását?

Ungár Péter (LMP) azt a kérdést tette fel, miért akadályozza a kormány a szombathelyi oltópontok megnyitását? Rámutatott: az országos tisztifőorvos javasolta a háziorvosoknak, hogy kérjenek segítséget a településeiktől az oltás lebonyolításához. Ki utasította a szombathelyi kormányhivatali vezetőt, hogy akadályozza az oltópontok átadását?

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte: az LMP olyan választási listára "kéredzkedik fel, amelynek vezetője oltásellenes". Arra kérte a képviselőt: a jelenlegi politikai szövetségeseitől határolódjon el. Egyetértett abban, hogy minél több oltást kell beadni, de jelenleg Szombathelyen negyven oltópont várja az embereket. Hiány vakcinából van - mutatott rá -, a háziorvosoknak pedig adminisztratív segítségre van szüksége.

Párbeszéd: elég súlyosak-e a természetvédelmi bírságok?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a Tihanyi-félszigeten valaki elbontotta "a fél hegyet", a nemzeti parki védelem alatt álló terület az utóbbi időben sérül, hiszen"víztározónak hazudott luxusmedencék" épülnek. Kevesellte az előbbiért kirótt 500 ezer forintos természetvédelmi bírságot. Azt kérdezte: elég súlyos-e ez a büntetés?

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára közölte: jelenleg átlátható, egyszerű, igazságos a természetvédelmi bírságok szabályozása. Hangsúlyozta: nemcsak a védett értéket zavaró események vonják maguk után a bírságot, hanem már az engedélytől eltérően végzett cselekmények is, vagy az engedély nélkül megvalósítottak.

Fidesz: mit tesz a kormány, hogy az ország vonzó legyen a befektetőknek?

Ovádi Péter (Fidesz) három veszprémi beruházásra hívta fel a figyelmet, amelyek kormányzati segítséggel valósulnak meg, és amelyek számos új munkahelyet hoznak létre. Arra kérdezett rá: hogyan tudja elősegíteni a kormányzat további beruházások megvalósítását?

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: 2010-ben, 11,5 körül volt a munkanélküliség, míg ez a járvány előtt 3,3 százalékra csökkent, vagyis ekkor már inkább a munkaerőhiány volt a kihívás. Cél a munkahelyek megvédése vagy létrehozása, ezért a járvány alatt csaknem 270 ezer állást tudott megvédeni a kormányzat támogatásokkal, míg 13 ezer létrehozását segítette - hangsúlyozta.

Jobbik: számíthatnak-e kártérítésre az elhunyt egészségügyi dolgozók hozzátartozói?

Rig Lajos (Jobbik) azt mondta: Szlovákiában állami kártérítésre számíthatnak azoknak az egészségügyi dolgozóknak a hozzátartozói, akik munkavégzés közben fertőződtek meg az új koronavírussal, és belehaltak a betegségbe. Azt kérdezte: újragondolja-e a kormány a népjóléti bizottság elé korábban benyújtott javaslatát a koronavírus-járvány miatt elhunyt egészségügyi dolgozók hősi halottá nyilvánításáról?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány azon dolgozik, hogy minél több egészségügyi dolgozó érezze magát biztonságban, ezért kapták meg elsők közt ők a védőoltást. Megjegyezte: a járvány alatt biztosított többletforrásokon felül, 2010-hez képest 915 milliárd forinttal növelték az egészségügyi kiadásokat, valamint béremeléseket hajtottak végre az egészségügyi szektorban.

MSZP: a közfinanszírozott fogorvosokra nem veszélyes a járvány?

Szabó Sándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámában a közfinanszírozott fogászati ellátást nyújtó fogorvosoknak nyitva kell tartaniuk, folyamatos ellátást kell biztosítaniuk. Hangsúlyozta: a fogorvosok járványügyi szempontból veszélyes munkát végeznek, de a kormány szolgáltatások leállításáról szóló rendeletében ők nem szerepelnek, nekik dolgozni kell.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány minden lépését szakmai grémiumokkal konzultálva hozza meg, és ők is adják ki azokat az eljárásrendeket, amik szerint az ellátás is működhet. Közölte: a fogorvosnál mindig testhőmérséklet mérés van, mindenkit kikérdeznek tüneteikről, és ha gyanúsnak bizonyulnak akkor tesztelés szükséges. Hozzátette: ilyenkor csak a legsürgősebb esetekben végezhető el bármilyen beavatkozás fokozott biztonsági intézkedések mellett.

DK: miért hazudik a kormány?

Bősz Anett (DK) felidézte: Orbán Viktor egy decemberi rádióinterjújában arról beszélt, hogy megvannak egy általános, országos, egy-két nap alatt történő teljes átoltás feltételei, azonban március elején nem tudták megszervezni 74 ezer ember beoltását. Hozzátette: két hete kiderült, hogy egy hétvége alatt nem lenne képes mindenkit beoltani a kormány.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára rámutatott: miközben a baloldal szerint összeomlott az oltási terv Magyarországon, az uniós oltottsági összehasonlításban Magyarország lakosságarányosan a második, 1,6 millió embert oltottak be, és majdnem félmillióan a második oltást is megkapták.

LMP: becsüljék meg a közalkalmazottakat!

Ungár Péter (LMP) arról beszélt: a közalkalmazottak számára az állam által nyújtott fizetések lassan a mindennapi megélhetéshez sem elegendők, a bértábla 170 kategóriájából 139 a garantált bérminimumot jelenti. A felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazott akár kevesebbet is kereshet, mint a medián bér a kereskedelemben. Hozzátette: az LMP a diplomás bérminimum bevezetését javasolja.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában felidézte: a baloldal egyhavi bért vett el a közalkalmazottaktól, 2010 óta azonban emelkednek a magyar fizetések, gyakorlatilag megduplázódtak. Ismertette: a szociális dolgozók átlagbére 2010-hez képeset 115 százalékkal nőtt, a tanárok bére 2013 és 2017 közt átlagosan 50 százalékkal, 2020 nyarától pedig további 10 százalékkal emelkedett, a szakképzésben oktatók fizetését 30 százalékkal növelte a kormány.

Jobbik: miből újulhatnak meg a vidéki utak?

Csányi Tamás (Jobbik) szerint a kormány magára hagyta a vidéki településeket, pedig a gyorsforgalmi utak felújítása mellett a belterületi utak rendbetétele is elengedhetetlen feladat lenne. Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak települések Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol az utak jelentős része nem rendelkezik szilárd burkolattal, és kevesellte a Magyar Falu Programból útfelújításra fordítható összegeket is.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára reagálásában kiemelte: a Modern városok programban a kormány vállalta, hogy 2025-re minden megyeszékhelyet bekapcsolnak a gyorsforgalmi úthálózatba, az M4-es autópályával Szolnokot is. Megjegyezte: a Magyar falu programban az elmúlt két évben 122 milliárd forintból 1300 kilométeren, és a következő két évben további több mint 2500 kilométeren újulhatnak meg utak.

DK: valóban látták előre, hogy nagy baj lesz?

Hajdu László (DK) szerint már novemberben, amikor a koronavírus-járvány már több mint 3000 áldozatot szedett, látni lehetett, hogy "nagy baj lesz", ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök rádióinterjújában is mondta. Az ellenzéki politikus azt mondta: ha a kormányfő csakugyan előre látta volna ezt, akkor nyilván nem a nyitásról indít nemzeti konzultációt február 17-én, amikor az áldozatok összesített száma már elérte a 14 ezret, a november végi háromszorosát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rámutatott: a novemberben a kormány nem nyitásról, hanem korlátozásokról döntött, amelyek túlnyomó része azóta is hatályban van, és következetesek abban, hogy amíg magasak a fertőzöttségi számok, addig ezeket fenn kell tartani. Ezzel szemben a baloldal pár hete, a harmadik hullám felfutó szakaszában nyitást követelt. Hozzátette: a nyitásról szóló konzultáció abban segít, hogy amikor majd lehet nyitni, az hogyan történjen.

LMP: miért nem igazságos az adórendszer?

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a válsághelyzetben tökéletesen kirajzolódnak a magyar adórendszer igazságtalanságai, strukturális problémái. Megjegyezte: az LMP szja törvényhez benyújtott javaslatával csökkentené a munkavállalói járulékokat, többkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be. Igazságtalannak nevezte, hogy a minimálbér után is adózni kell és az alapvető élelmiszerek adókulcsát is öt százalékra csökkentenék.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában ismertette: a társasági adó és a személyi jövedelemadó mértéke európai szinten a legalacsonyabbak közt van Magyarországon. Hozzátette: több százezer család veszi igényben a gyermekek utáni támogatást, a magyar kis és középvállalkozók pedig számtalan adózási forma közül választhatnak. Kiemelte: az alapvető élelmiszerek közül sok - tej, baromfi- és sertéshús, tojás, hal - áfája már most is öt százalék.

Jobbik: mi lesz a Testnevelési Egyetemmel?

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte, mi lesz a Testnevelési Egyetemmel, amely a tervek szerint szintén alapítvány által fenntartott intézménnyé alakulna át. Milyen elvárásoknak nem tudott megfelelni az egyetem, miért nincs megelégedve a kormány az ott folyó munkával, esetleg az intézmény vagyonára van szükség? - érdeklődött.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai államtitkára úgy válaszolt, a kormány azon intézmények modellváltásával foglalkozik, amelyek ezt kérik. A Testnevelési Egyetem most ezt vitatja meg, és ha a modellváltás mellett dönt az intézmény, akkor a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel - mondta. Hozzátette: hagyni kell, hogy az egyetem szabadon döntsön erről.

MSZP: rendezni kell a rokkantak kártalanításának ügyét

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy már két éve meg kellett volna születnie annak a jogszabálynak, amely rendezi a rokkant emberek kártalanításának ügyét. Teljeskörű és egyösszegű kártalanításra lenne szükség - jelentette ki.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: a kormány lehetőségeket biztosít, hogy a csökkent munkaképességűek újra dolgozni tudjanak. Készül a javaslat, amely remélhetőleg minden érintettnek megnyugtató megoldást kínál - mondta. Megjegyezte: a képviselő még mindig nem kért bocsánatot, amiért valótlan állításokat terjesztett a járvánnyal kapcsolatban.

DK: siker vagy kudarc a védekezés?

Varju László (DK) azt kérdezte, a kormány sikernek vagy kudarcnak tekinti-e a járvány elleni védekezés eredményét. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a védekezés sikerét a halálesetek számában tudják mérni, de jelenleg rendkívül rosszak az adatok - közölte. Hozzátette: Ausztriát tekinti példának a kormány, azonban ott sokkal jobb a helyzet, mint Magyarországon.

Hangsúlyozta: a kormány kért mindenre felhatalmazást, de úgy tűnik, csak erre futotta belőle.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: minden élet elvesztése pótolhatatlan veszteség, de ha nem ez a kormány lenne hatalmon, a helyzet lényegesen rosszabb lenne. A 2020-as adatok alapján a többlethalálozások tekintetében is jól áll Magyarország európai összehasonlításban - mutatott rá.

LMP: igazságos-e az adórendszer?

Csárdi Antal (LMP) azt firtatta, a kormány szerint igazságos-e a jelenlegi adórendszer. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon alacsony a bérszínvonal és rendkívül magas a bérre rakodó közterhek összessége - mondta. Hozzátette: soha nem látott egzisztenciális szakadék van a magyar társadalom két széle között.

Gulyás Gergely kijelentette: nem kívánnak változtatni az egykulcsos adórendszeren. Arányos az adórendszer, aki többet keres, többet is adózik - magyarázta. Hozzátette: az adómentesség nem jelent többkulcsos adórendszert.

Párbeszéd: lesz-e következménye Mészáros Lőrinc nyaralásának?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európán kívüli utazások szigorításáról beszélt, majd "Orbán Viktor barátjáról, az állami beszerzések állandó nyerteséről, Mészáros Lőrincről" ezután derült ki, hogy Dubajban járt a március 15-i hosszú hétvégén.

Hozzátette: nagyon nincs rendben, hogy az, aki mindenét a magyar adófizetőknek köszönheti, így viselkedik. Lesz-e következménye Mészáros Lőrinc nyaralásának? - kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a kormány álláspontja nem változott, nemcsak a politikusoknak, hanem az üzleti élet szereplőinek is példát kell mutatnia a járványhelyzetben. Felelőtlenség és nem elfogadható az, hogy valaki most jár Dubajba - közölte. Hozzátette: nem ismeri a miniszterelnök barátait, így azt sem lehet kizárni, hogy ha valaki az elmúlt hetekben volt Dubajban, azt üzleti okból tette.

Azt javasolta az üzletembereknek, hogy ne utazzanak Dubajban. Elmondta, ha van az ellenzéknek javaslata bizonyos külföldi utazások megtiltására, akkor tegye meg.

A miniszter azt mondta, a kormány elvi, erkölcsi iránymutatásokat is adhat, annak azonban nem lehet jogi szankciója.

Fidesz: mi a következménye a jogi szakvizsga jogellenes megszerzésének?

Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy erős kétségei vannak afelől, hogy Czeglédy Csaba, "Gyurcsány Ferenc adócsaló ügyvédje" jogi szakvizsgájához szükséges hároméves gyakorlatot jogszerűen igazolták-e le. Kifejtette: Czeglédy Csaba 2006-ban szerezte meg jogi diplomáját, majd 2006-10 között Szombathely főállású alpolgármestere volt. "A baloldal háziügyvédje" mégis ezen időszak alatt szerezte meg a szakvizsgához szükséges gyakorlatot, holott az akkor hatályos önkormányzati törvény szerint ez nem volt lehetséges - magyarázta.

Hozzátette: a gyakorlatát az az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Monopoly Kft. igazolt, amelynek Czeglédy Csaba a Humán Operátor Zrt.-én keresztül tulajdonosa volt.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az akkor hatályos törvény szerint főállású polgármester, vagy alpolgármester nem létesíthetett egyéb munkaviszonyt. Ráadásul az igazolást adó cég székhelye Budapesten volt, így igazán becsülendő, hogy Czeglédy Csaba kétszer nyolc órát dolgozott és ingázott naponta - közölte.

Jobbik: kapjanak vissza nem térítendő támogatást a kkv-k

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint egymást érik a hírek, hogy a kormány multicégeknek, nagyvállalatoknak biztosít vissza nem térítendő, néha horrorisztikus mértékű támogatásokat több tízmilliárdos nagyságrendben. Hozzátette: a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) rendre nem támogatás, hanem hitel jut.

Közölte, a kedvezményes hitel mellé minden magyar kkv - amelynek érdemben csökkent a forgalma, vagy kevesebb munkát tud adni az alkalmazottaknak - megérdemelne 1-2 millió forint vissza nem térítendő támogatást is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, újrateremtenek minden olyan munkahelyet, amelyet a koronavírus-járvány megszüntetett. Ha időben nyitni tudnak a vakcinabeszerzésnek köszönhetően, akkor lényegesen hamarabb, minden korábbi rekordot meghaladó módon áll helyre a foglalkoztatottság - jelentette ki.

Elmondta, 713 ezer álláshelyet sikerült támogatási programoknak köszönhetően megvédeni. 1,1 millió ember részesülhet munkaerőpiaci, vagy képzési támogatásban, 18 ezer többségében kisvállalkozás 207 ezer munkavállalóját érinti közvetlenül a munkahelyvédelmi bértámogatási program - részletezte.

Hozzátette: az ágazati bértámogatás eddig közel 54 milliárd forint.

KDNP: ki áll az oltás mellett és ki ellene?

Földi László (KDNP) szerint a baloldal a járvány mielőbbi leküzdése helyett saját politikai céljait helyezi előtérbe. Baloldali politikusok az oltás ellen kampányolnak, de maguknak beadatják a vakcinát. Cselekedeteik azt támasztják alá, hogy oltásellenesek - jelentette ki -, aláírásokat gyűjtenek vakcinák ellen és az embereket lebeszélik egyes vakcinák felvételéről.

Eközben Magyarországon nő a legjobban a beoltottak száma. Azt kérdezte: ki áll az oltás mellett és ki ellene?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felhívta a figyelmet: Fekete-Győr András, a Momentum vezetője pénzkidobásnak nevezte az orosz vakcinát, mert annak nincs uniós engedélye, miközben Angliában dolgozó orvos testvére azt jónak ítélte. Vagyis az ellenzéki vezető nem egészségkérdésként áll a vakcinához, hanem azt mondja: ami keletről jön, az diktatúra vakcinája.

Az államtitkár szerint az ellenzék nemcsak gazdasági, de egészség kérdésében is nagy veszélybe sodorta volna az országot, hiszen ha rajta múlna, fele ennyien se lennénk még beoltva - jelentette ki.

MSZP: készül-e rákellenes akcióterv?

Korózs Lajos az Európai Bizottság rákellenes ajánlására hívta fel a figyelmet, amelyben a tagállamokat is saját akciótervek kialakítására bíztat a testület, és ahhoz segítséget is nyújt.

Készül-e ilyen terv és ha igen, ki a felelőse annak a kormányban? Hogyan, milyen forrás rendelhető a terv végrehajtásához? - sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence elmondta, hogy Magyarországnak 1993 óta van rákkontroll programja, amelynek végrehajtásában a szocialista kormányok alatt semmilyen előrelépés nem történt.

A programot 2018-ban újították meg, és 2030-ig tartalmazza a rákellenes küzdelem legfontosabb sarokpontjait. Célja, hogy legalább 10 százalékkal csökkenjen a daganatok miatti halálozás. Szűrés, kezelés, ismeretterjesztés egyaránt szerepel a programban, ahogy a nemzeti onkológiai struktúra kialakítása is.