eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Dugóban araszoló busz a Budakeszi úton
Nyitókép: forrás: Facebook

Szakaszos buszsáv, elkerülő: már látszik, mi történhet a Budakeszi úttal

Vitézy Dávid hozta nyilvánosságra, hogy kiírták a közbeszerzési felhívást buszsáv tervezésére az útvonalon. A Budakeszi úti állandó dugók nagy hatással vannak a Zsámbéki-medence térségére, a problémát főként a közösségi közlekedés előnyben részesítésével oldanák meg.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója a Facebookon osztotta meg, hogy megjelent a BFK nyílt, európai uniós közbeszerzési felhívása a Budakeszin belüli és Budakeszi úti buszsávok tervezésére.

Mint posztjában a vezérigazgató írja „Budakeszi és a Zsámbéki-medence települései számára a súlyos közlekedési problémáik megoldásának ma egyetlen belátható időn belül reális útja az autóbuszok előnyben részesítése. A Kormány és a Budapest Fejlesztési Központ mindenhol, ahol csak lehetséges, a kötöttpályás tömegközlekedési megoldásokat pártolja, de Budakeszi felé rövid távon nem lesz alternatívája a buszsávok építésének, már csak a domborzati viszonyok miatt sem.”

Megjelent a közbeszerzési felhívásunk a Budakeszin belüli és Budakeszi úti buszsávok tervezésére. Budakeszi és a...

Közzétette: Vitézy Dávid2021. január 4., hétfő

Vitézy Dávid kifejti, hogy tavaly tavasszal kezdődött a munka. „Jelenleg a fővárosban mindössze a Budakeszi út egy-egy rövidebb, belső szakaszán van buszsáv mindkét irányban, de a torlódások nem csak itt, hanem az agglomerációs szakaszon is jellemzőek, mindennaposak. Az elkészítendő tanulmánytervben kell minden változatot mérlegelve körüljárnunk azt a kérdést, hogy a Budakeszi út, illetve Budakeszin a Fő út mely szakaszain érdemes és melyik irányban szükséges buszsávot kialakítani. Mivel az útvonal sok zöldterületet érint, különösen Budakeszi belvárosában pedig érzékeny, sűrűn lakott részeken halad át, az előzetes vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy

nem egybefüggő buszsáv a megoldás, hanem több rövidebb buszsáv, amelyeken dugó idején a buszok megelőzik a kocsisort.

A csomópontokban intelligens jelzőlámpák irányítanák a forgalmat a buszokat előre engedve.

A projektben P+R és B+R parkolók is létesülnének, hogy Budakeszi távolabb eső részeiből, illetve a környező településekről is meg lehessen közelíteni az autóbuszokat. Ezek végállomását a városból Pátyra, illetve Telkire kivezető utak mellé célszerű telepíteni a P+R szolgáltatással együtt. Ugyanakkor cél az is, hogy forgalomtechnikai beavatkozások a környező településekről inkább az M1-es autópálya felé irányítsák az autókat a Budakeszi út helyett, ahonnan ez reális alternatíva.

Azt is meg kell vizsgálni, hogy hatékonyan csökkentené-e Budakeszi forgalmi terhelését egy olyan elkerülőút, amely a Telki, illetve Páty felől jövő utakat kötné össze a Budaörs felé haladó úttal

(de nem kínálva menekülőutat a Budakeszi út felé, ezáltal megnövelve a Budapestre zúduló autóforgalmat).”

A projekt célja egyértelmű: minél többen váltsanak autóról buszra.

„A kormány szűk két hónapja megjelent határozata szerint egy olyan megoldást kell a BFK-nak előkészítenie, amely már a Budakeszire a Zsámbéki-medence felől bevezető útszakaszoktól kezdve rendszerszinten részesíti előnyben a buszközlekedést minden torlódó útszakaszon. Erre a határozatra alapulva jelent meg a mai nyílt európai uniós közbeszerzési felhívás.

A térséget kiszolgáló autóbuszjáratok munkanapokon a reggeli csúcsórában

átlagosan 1,5 percenként közlekednek, csúcsidőben óránként kb. kétezer utast visznek át Budakeszi és Budapest határán, mintegy 2 600 férőhelyet kínálva.

A járatkövetés rendkívül sűrű, csúcsidőszakban 2-3 percenként járnak a kék Volánbuszok (22, 22A és 222 járatok) és 5 percenként a Volánbusz elővárosi járatai (781-795-ös számmezőbe tartozó helyközi autóbusz-járatok). A városhatáron ugyanakkor óránként 1 000-1 200 gépkocsi halad át, kb. 1 500 utassal, a közlekedési módok közötti arány tehát kb. 40-60 százalék a közösségi közlekedés javára – ehhez képest a buszok ma mégis a dugóba kényszerülnek az autók mögött, emiatt menetidejük a csúcsidőben gyakran 20-30 perccel hosszabb a csúcsidőn kívülinél. A gépjárműforgalom az elmúlt évtizedben kritikus szintre emelkedett a környéken, így halaszthatatlan a probléma kezelése” – írja Vitézy Dávid.

A vezérigazgató tájékoztatása szerint „a beruházás teljes körű előkészítését Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára felügyelete mellett az érintett önkormányzatok, a Volánbusz és a BKK bevonásával a Budapest Fejlesztési Központ irányítja.”

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×