Infostart.hu
eur:
365.62
usd:
325.62
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és David Cornstein amerikai nagykövet (b) a George H. W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41., néhai elnökének tiszteletére emelt szobor ünnepélyes avatásán a budapesti Szabadság téren 2020. október 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor: minden magyar tudja, Amerika a szabadság földje

George H. W. Bush egykori amerikai elnök Szabadság téri szobrának avatásán mondott beszédet a magyar kormányfő.

A magyarok mindig is a szabadság hazájaként gondoltak az Amerikai Egyesült Államokra – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, George H. W. Bush néhai amerikai elnök Szabadság téri szobrának avatásán.

Minden magyar tudja, hogy Amerika a szabadság földje, amely őszinte szeretettel fogadta Kossuth Lajost, a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete pedig 15 éven át nyújtott menedéket Mindszenty József bíborosnak – mondta a kormányfő.

A "gyengébb felfogásúak kedvéért" felidézte: a Szabadság tér egyik oldalán áll a német, a másikon a szovjet megszállás emlékműve. Világos üzenet ez:

ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz: vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz.

Ma pedig "egy szoborral tisztelgünk barátunk, George Herbert Walker Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke előtt" – mondta Orbán Viktor. Majd utalva arra, hogy néhány éve már Ronald Reagannek, az Egyesült Államok 40. elnökének is áll szobra a Szabadság téren, úgy fogalmazott: "itt áll, ezen a téren két férfi Amerikából, akik közösen indítottak harcot a világkommunizmus ellen".

A miniszterelnök felelevenítette George H. W. Bush 1989-es budapesti látogatását, jelezve, hogy amikor az elnök megérkezett a Kossuth térre, ők pontosan ezt kérték tőle, azt, hogy "szabadítson meg minket Jaltától", és ő támogatta ezt, mert Közép-Európa népeinek szabadságról és függetlenségről szőtt álma az ő álma is volt.

Bush "értette, hogy bármit is süketeltek neki az elvtársak odabent, mi, magyarok a Szovjetunióval nem előnyösebb alkut szeretnénk kötni, hanem szakítani akarunk vele. Mi nem komfortosabbá akarjuk tenni az amerikaiak pénzén a kommunizmust, hanem meg akarjuk dönteni. Mi nem közelebb akarunk kerülni a szabad világhoz, hanem a részévé akarunk válni" - emlékezett vissza Orbán Viktor az akkori követeléseikre.

Arról is beszélt, hogy Bush nélkül Kohl kancellár nem tudta volna egyesíteni Németországot, de meg kellett küzdeniük számos európai ország vezetőjével, akik úgy tekintettek a fennálló rendre, mint saját biztonságuk, befolyásuk, jólétük alapjára.

A kormányfő végül felidézte: budapesti látogatásakor megkérdezte Bush elnököt egy kislány, hogy mi lenne az a három dolog, amit a magyar gyerekeknek kívánna. Ő azt válaszolta, szabadság, boldogság és hosszú élet. "Így legyen! Isten óvja Amerikát és Magyarországot!" - zárta szavait Orbán Viktor.

David B. Cornstein: a magyarokat sosem hagyta el a szabadságszeretet

Az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszédében szintén emlékeztetett, hogy kilenc éve egy másik korábbi amerikai elnök, Ronald Reagan szobrát avatták a Szabadság téren. Most pedig egy újabb amerikai szabadsághőst tisztelnek meg, George H. W. Bust, és talán nem is lehetne méltóbb helyet találni a szobrának, mint közel Reagan elnökhöz és az amerikai nagykövetséghez - fogalmazott, az alkotást pedig az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatok és a jövővel kapcsolatos optimizmus jelképének nevezte.

Kiemelte: a magyarokat sosem hagyta el a szabadságszeretet, a kommunizmus összeomlása pedig egy új ébredést hozott a szabadságszerető embereknek. George H. W. Bush 1989-es látogatása a magyar fővárosban ezt a reményt jelképezte - jelentette ki a nagykövet.

Az ünnepségen felolvasták George H. W. Bush fiának, George W. Bush-nak, az Egyesült Államok 43. elnökének levelét, amelyben köszönetet mondott, hogy édesapja előtt tisztelegve szobrot állítanak. "Büszke vagyok arra, hogy a nemzeteink közötti kapcsolatok virágoznak és egyre bővülnek" - írta.

A rendezvényen az egyesült államokbeli vendégek között volt Georgette Mosbacher varsói amerikai nagykövet, a Bush család és alapítvány képviselői, Marie Royce államtitkár Washingtonból, April H. Foley korábbi budapesti amerikai nagykövet, valamint George Pataki, New York állam volt kormányzója.

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×