Egyelőre egyetlen budapesti kerület sem vállalja be, hogy korlátozza az airbnb-zést, pedig most, hogy a koronavírus nagyot rántott lefelé ezen a piacon, lehetett volna dolgozni a kérdésen - hívja fel a figyelmet a Népszava cikke.

Tavaszig Budapesten mintegy 15 ezer lakást hasznosítottak ilyen módon, de ennek jelentős részét,

mintegy 4 ezer lakást kivont a forgalomból a járvány.

Ismert, a nyár közepén életbe lépett szabályok az önkormányzatokra hárították a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó jogalkotást, a nagy pénzeket mozgató üzletág kialakulása miatt viszont a szállodák is panaszkodnak ma már.

Közben a NAV-nál sem túl vidámak amiatt, hogy az Airbnb-t körülvevő pénzforgalom 81 százalékát nem vallják be a lakástulajdonosok.

A lap - kerületeknek megküldött - kérdéseire adott válaszokból kiderül, az önkormányzatok mindazonáltal nem készültek el még szabályozással sehol sem.

Ami biztos: Zugló összesen 50 Airbnb-lakásról tud, a II. kerület bizonytalankodik abban, hogy kell-e foglalkoznia a kérdéssel (lakossági egyeztetés zajlik), és a IX. kerületben sem korbácsolja fel a vezetést a kérdés.

A turisták által kedvelt I. , valamint a belső-pesti városrészek – V., VI., VII., VIII. kerület – széles körben egyeztetne rendeletalkotás előtt. A XIII. kerület úgy véli, hogy a lakhatás kérdése ennél jóval komplexebb intézkedéseket igényel.

Az I. kerületben 350-400 Airbnb-lakásról tudnak. Józsefvárosban 1250 turisztikai hasznosítású lakást tartanak nyilván, a lakossági panaszok száma jelentős. A rendeletalkotásnál a kerületben élők érdekei, a megfizethető lakhatás, a kiszámítható és betartható szabályozási környezet megteremtése a fő szempont.

A leginkább érintett V. kerületnek „egyelőre nem áll módjában állásfoglalást adni”. A terézvárosi önkormányzat szerint a rövid távú szálláskiadás olyan üzlet, aminek a haszna a tulajdonosokhoz áramlik, a költsége és a következményei - például zaj, parkolás, takarítás - viszont a kerületben élőket terheli.