Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
325.88
bux:
142950.43
2026. november 6. péntek Lénárd
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke felszólal a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénytervezet általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Tóth Bertalan: talán létrehozhatjuk a nemzeti minimumot

Az ellenzéki pártok már most megállapodtak abban, hogy a 106 egyéni körzetben egy-egy közös jelöltet állítanak a 2022-es országgyűlési választáson, és szintén közös lehet az ellenzéki pártok programja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MSZP elnöke. Tóth Bertalan beszélt az idei tanévkezdés okán a koronavírus-járvány kezeléséről is.

Tóth Bertalan óriási jelentőségűnek tartja az augusztus 13-i ellenzéki pártelnöki találkozót, amelyen a 2022-es országgyűlési választásra való felkészülésről egyeztettek a megjelentek.

Az MSZP első embere emlékeztetett, közel két évvel ezelőtt egyszer már sikerült dűlőre jutni arról az ellenzéknek, amit a szocialista párt 2018-ban is próbált elérni, hogy minden választókerületben egy kihívója legyen a Fidesznek. Ugyanis

csak az „egy az egy ellen” módszert tartja működőképesnek a jelenlegi választási rendszerben,

amit – mit kiemelte – a 2019-es önkormányzati választások ellenzéki sikerei bizonyítottak.

Ehhez illeszkedően a mostani találkozó alkalmával sikerült megállapodniuk arról, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltjeik lesznek, akiket vagy tárgyalásos úton, vagy előválasztás során fognak megnevezni – tette hozzá Tóth Bertalan, aki szerint nagy eredmény, ha nem arról szólnak az utolsó hónapok, hogy ki kinek a javára lépjen vissza.

Az MSZP elnöke azt is fontos momentumnak nevezet, hogy az ellenzéki pártok megállapodása értelmében

közös programot fognak ajánlani 2022-ben a magyar választok felé.

Hat párt – MSZP, DK, LMP, Jobbik, Párbeszéd, Momentum – hosszú évek után végre eljutott oda, hogy talán létrehozhatja a több választási cikluson átívelő „nemzeti minimumot”, amihez mindenki tartja magát – fogalmazott Tóth Bertalan, példaként említve Németországot, ahol megvannak azok a sarokpontok, amihez az évek óta kormányzó kormánykoalícióból mindenki tartja magát.

A politikus szerint ugyanis sarkalatos, hogy a választópolgárok ne csak azzal legyenek tisztában, hogy milyen indulási feltételekben állapodnak meg az ellenzéki pártok, hanem azt is lássák, hogy milyen Magyarországot ajánlanak.

A második hullámról

Tóth Bertalan a koronavírus-járvány kezeléséről is szót ejtett az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, pártja már az első hullám alkalmával benyújtotta javaslatait az Országgyűlésnek, amelyek egy részét megfogadta a kormány, egy részét azonban nem. Például az egészségügyi dolgozók egyszeri juttatását igen, de már a szociális ágazatban dolgozókét nem – mondta.

Az ellenzéki politikus úgy látja,

a kabinet sok intézkedése elkésett volt,

így a munkahelyek megmentése, illetve a gazdaság fenntartása tekintetében. „Nagyon szomorú számok jönnek: a költségvetési hiány, a negyedéves GDP-zuhanás, mind-mind arra mutat, hogy ez a válságkezelés, hiába propagálja sikerként a kormányzat, annyira azért nem volt sikeres” – tette hozzá.

Az MSZP továbbra is fenntartja, hogy a védekezésnek az emberekről kell szólnia, azokról, akik önhibájukon kívül kerültek bajba. Mint fogalmazott, nem az oligarchákat kellene menteni, és Mészáros Lőrinc beruházásait közpénzzel kitömni, hanem a munkavállalókkal, nyugdíjasokkal, a kiszolgáltatott emberekkel kellene foglalkozni.

A pártelnök hozzátette, arról, hogy a következőkben milyen korlátozó intézkedések lesznek, nincs különösebb vita az ellenzék és a kormány között. Arról azonban vannak félelmei és kétségei, hogy a védőfelszerelések eljutnak-e a megfelelő helyekre időben, és hogy fölkészült-e az egészségügyi ellátórendszer a második hullámra.

Tóth Bertalan kiemelte továbbá:

a sikeres válságkezelésnél az őszinte, nyílt kommunikáció az egyetlen helyes út.

„Ha azonban a kormány erre megint sikerpropagandát akar építeni, akkor megint nagyon sokan bajba kerülnek.” Ezért az MSZP arra kíván törekedni, hogy azokat a javaslatok, amelyeket korábban megfogalmaztak, most fogadja meg a kormányzat.

Megjegyezte, maga a miniszterelnök is elismerte, hogy sokan kiestek az oktatási rendszerből az ellátás tekintetében, hiszen sem internetük, sem számítógépük, sem tudásuk nem volt arra, hogy a digitális oktatásban részt tudjanak venni, ugyanakkor semmilyen intézkedés nem látható a helyzet javítása érdekében. Hozzátette: a szocialista pártnak erre is van javaslata, ezért Tóth Bertalan bízik abban, hogy ezeket majd most megfogadják.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ügynökakták: hétfőre összehívták a parlament nemzetbiztonsági bizottságának nyílt ülését

Apáti István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának mi hazánkos elnöke bejelentette a Facebookon, hogy hétfő reggel 8 órára összehívja a testület nyílt ülését.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
A deep tech pörgetheti fel az európai gazdaság motorját − Egy helyen a jövőálló technológiák döntéshozói  a Portfolio konferenciáján

A deep tech pörgetheti fel az európai gazdaság motorját − Egy helyen a jövőálló technológiák döntéshozói a Portfolio konferenciáján

Az utóbbi évtizedek egyik sokat emlegetett hívószava nem véletlenül a deep tech, amely térnyerésének köszönhetően 2030-ra olyan, ma még alig létező termékek és szolgáltatások jönnek létre, amelyek globális értékteremtési potenciálja eléri az uniós államok GDP-jének felét. Itt olyan technológiai innovációkról beszélünk, amelyek mögött jellemzően jelentős tudományos vagy mérnöki áttörés áll, és nem pusztán egy új digitális üzleti modellt vagy felhasználói élményt kínálnak, hanem a fizikai világ, az ipar vagy az alapkutatás problémáira adnak új megoldást. Az USA már ráérzett a tét nagyságára, Európának − ezen belül Magyarországnak − pedig óriási esélyt tartogat, hogy ezúttal ne a tengerentúl után kullogjon, amikor innovációról van szó. Ezen lehetőségek tárházáról lesz szó a november 18-i Portfolio Deep Tech 2026-on, amelyre még elérhetők az utolsó jegyek.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×