Schaff Zsuzsa az mta.hu-nak emlékeztetett, a Covid-19-, azaz a SARS-CoV-2-járvány az elmúlt hónapokban nagyon súlyos egészségügyi és gazdasági problémákat okozott világszerte. Érthető módon a járvány alapvetően meghatározta az egészségügy és a gazdaság erőforrásainak felhasználását, gyakran háttérbe szorítva egyéb – legalább ilyen fontos – egészségügyi tevékenységeket. A Covid-19 kapcsán is kiderült azonban, hogy a vírusfertőzésekkel szemben a megelőzéssel lehet a legeredményesebben védekezni, a már kialakult fertőzés, betegség gyógyítása nehezebb feladat.

Kiemelte: míg az elmúlt évszázadot a baktériumok elleni sikeres és kevésbé sikeres védekezés uralta, a 21. század egyik kiemelkedő fontosságú kihívása a vírusfertőzések és az általuk okozott megbetegedések legyőzése. A vírusok egy része „látványosabb”, heveny, sajnálatosan nemritkán halálos fertőzést okozhat, azonban

több vírus „alattomosan”, lassan, szinte észrevétlenül okoz fertőzést, és vezet súlyos, gyakran halálos megbetegedéshez.

Utóbbiak sajátos csoportját alkotják az onkogén, azaz daganatkeltő vírusok. Sokak számára ismertek a májgyulladást, hepatitiszt előidéző vírusok, közülük a B (HBV) és a C vírus (HCV), melyek májrákot is okozhatnak. A HBV-fertőzés ellen vakcinációval, a HCV ellen szűréssel és ún. direkt ható antivirális szerekkel való kezeléssel védekezhetünk – magyarázta.

A fiúk esetében is indokolt

Gyakoriságában az előbbit is meghaladó vírusfertőzés következménye a humán papillomavírus (HPV) okozta méhnyakrák. A citológiai vizsgálattal történő méhnyakrákszűrés nagymértékben csökkentette a betegség előfordulását, azonban az áttörést a HPV elleni vakcina népességi szintű alkalmazása jelentette. A másik lényeges fordulat a HPV-fertőzésekkel kapcsolatban annak a felismerése volt, hogy a vírus nemcsak méhnyakrákot okozhat, hanem fej-nyaki és a végbélnyílás körüli rákokat is, sőt újszülöttek is fertőződhetnek, és

nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érintheti.

Mindez indokolja, hogy 11–14 éves lányok mellett a hasonló korú fiúk HPV-elleni oltása is megtörténjen.

Az akadémikus arra is kitért, jelenleg hazánkban a legmodernebb, 9 komponensű oltást alkalmazzák, mely 7 gyakori, daganatos megbetegedést okozó HPV-típus és 2 nemi szervi szemölcsöket okozó típus ellen nyújt védelmet. Az oltás nem tartalmaz sem élő vírust, sem a vírus örökítőanyagát, így

nem képes sem fertőzést, sem betegséget, rákot okozni.

Az oltóanyagban csak a géntechnológiával előállított vírusfehérje-részlet található, mely antigénként immunválaszt és védelmet vált ki.

Hatékonyság és mellékhatások

A HPV elleni vakcinák alkalmazása óta több százmillió oltást végeztek, így az azóta eltelt időben sok információ gyűlt össze az oltások hatékonyságáról és mellékhatásairól. Az oltásban szereplő HPV-típusok gyakoriságában jelentős, 92 százalékos csökkenést észleltek. A legfontosabb végpont a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok számának csökkenése, de ennek vizsgálatához jóval hosszabb időre van szükség, hiszen a kialakulásához évek, akár 1–2 évtizednyi idő is kell – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy Ausztráliában azonban már 7 év alatt felére csökkent a rákmegelőző állapotok és a méhnyakrák gyakorisága, ami igen ígéretes eredmény az oltás hatékonyságát illetően. Az Egyesült Királyságban az oltás bevezetését követő 8 éven belül 89 százalékkal csökkent a leggyakoribb HPV-típusok gyakorisága a 19–21 éves oltott nők körében, Skóciában pedig 10 év alatt 89 százalékkal csökkent a méhnyakbetegségek száma az oltási programnak köszönhetően.

Hozzátette: a HPV-vakcinák biztonságosságával kapcsolatban már 2003 óta zajlottak klinikai vizsgálatok, és a mellékhatásokat folyamatosan monitorozzák. Ez idő alatt

a vakcinával összefüggésbe hozható súlyos mellékhatásokra nem derült fény.

Esetlegesen az oltás helyén bőrpír, duzzanat keletkezhet, enyhe fájdalom léphet fel, ritkábban allergiás reakciót, vakbélgyulladást, szívritmuszavart, szédülést észleltek az oltást követően. Idegrendszeri mellékhatást bizonyítottan nem észleltek.

A WHO vakcinabiztonsággal foglalkozó bizottsága 2007 óta vizsgálja a HPV-vakcinák biztonságosságát. 2017-es jelentésükben a HPV-vakcinák biztonságosságát kiemelkedően jónak minősítették – fűzte hozzá.

Nemcsak 9–14 éves korban

Schaff Zsuzsa kérdésre válaszolva azt is közölte: az oltást a szexuális élet megkezdése előtt célszerű beadni, emellett ebben az életkorban a legerősebb a szervezet immunválasza. A nemzetközi ajánlások is ezt az életkort javasolják, és számos országban ezt gyakorolják. De az idősebb lányok és fiúk oltása is indokolt – emelte ki. A vakcinát bármely életkorig lehet alkalmazni, a szexuális aktivitással összefüggésben. Harminc év felett érdemes azért egy HPV-típuskimutatást is végeztetni, mielőtt beadásra kerül az oltóanyag.

Mint hangsúlyozta, a HPV-fertőzés átvitelében a férfiaknak jelentős a szerepük. A fiúk oltásának célja tehát – amellett, hogy a társukat is védik a HPV-fertőzéssel szemben –, hogy saját megbetegedésüket is elkerüljék. Hangsúlyozni kell, hogy a HPV a szájüreg-garat-gége, a gáttájék és a férfi nemi szervek rosszindulatú daganatainak kiváltásában is közrejátszik, melyek közül az első ráktípus a férfiakat nagyobb gyakorisággal érinti, mint a nőket. Emellett az életet ugyan nem veszélyeztető, de sok kellemetlenséget okozó fertőző szemölcsök kialakulásáért és fertőzőképességéért is a HPV okolható. Számos országban ezért – a lányokhoz hasonlóan – az azonos korú fiúk oltását is végzik.

Az MTA rendes tagja végezetül emlékeztetett: a WHO ajánlásai szerint 2030-ig minden európai ország nemzeti immunizációs programjában be kellene vezetni mindkét nem, a lányok és a fiúk HPV elleni oltását, és

mindkét nem esetében el kellene érni a 90 százalékos átoltottságot.

A nők legalább 70 százalékának kellene rendszeresen, legalább 5 évente HPV-szűrésen részt vennie.

Magyarországon jelenleg csak a lányok részesülnek ingyenes védőoltásban. A 7. osztályos lányok hazai átoltottsága a program 2014-es bevezetése óta 70-75 százalékról 80 százalék fölé növekedett. Csak a nők HPV elleni oltása esetén azonban évtizedekre lenne szükség a méhnyakrák eliminációjához. A fiúk bevonása az oltási programokba további 40 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák, illetve a hüvely és a szeméremtest rákjainak előfordulását.