A számvevőszék hírportálján szerdán közzétett összefoglalóban ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a politikai hirdetések megjelenési felülete az elmúlt években egyre nagyobb arányban a közösségi média irányába tolódott el.

A közösségi médiafelületeken megjelenő, politikaihirdetés-jellegű tartalmak a választási törvényben nem nevesített kampányeszközök, így ezen a területen is értékelni szükséges az átláthatóság és elszámoltathatóság erősítésének lehetőségeit - mutattak rá.

Az elemzés szerint míg a 2014. évi országgyűlési választási kampányokra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése során az ÁSZ a politikai hirdetésekkel kapcsolatban számos szabálytalanságot állapított meg a sajtótermékek kiadóival kapcsolatban, a 2018. évi országgyűlési választás kampányának ellenőrzése során

ilyen jellegű hibát már nem tárt fel.

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvét érvényre juttató, a politikai hirdetésekre vonatkozó részletes rendelkezések és az ehhez kapcsolódó ÁSZ-ellenőrzéseknek köszönhetően átláthatóbbá vált a médiapiac - írták.

Megjegyezték, a választási törvény a plakát kapcsán nem tartalmazott - a politikai hirdetések szabályozásához hasonló - részletes és átfogó szabályokat, a 2018. szeptember 1-jétől hatályba lépő módosítása azonban már átláthatóbbá tette a plakátok kampányidőszakban történő használatát.

A 2014-2019 közötti időszakban tartott országgyűlési, önkormányzati, valamint európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetési árjegyzékmegküldésekből kiderült, hogy

az egymást követő azonos választások kapcsán a politikai hirdetést közzétenni szándékozó sajtótermékek száma mindhárom esetben csökkent, valamint e sajtótermékek száma korrelált az adott választáson mért választói részvétellel

- olvasható az elemzés összefoglalójában.

Mint írták, jelenleg a közösségi médiában megjelenő, politikaihirdetés-jellegű tartalmak a választási törvényben nem nevesített kampányeszköznek minősülnek, mivel a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére alkalmas eszközök. Ez pedig azt eredményezi, hogy kampányidőszakban történő használatuk a kampánytevékenység kategóriájába tartozik.

Az elemzésben felhívják a figyelmet, hogy a politikai hirdetések szabályozásához kapcsolódó jogalkotói szándék a közösségi média felületein közzétett politikaihirdetés-jellegű tartalmak esetében jelenleg nem teljes körűen biztosított.