eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

A Greenpeace ambiciózusnak tartja, és üdvözli a kormány tervét

2021. január elsejétől betiltják Magyarországon az egyszer használatos műanyag termékeket és csomagolóanyagokat, köztük a vékony falú műanyag zacskókat is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Országgyűlésnek szerdán nyújtotta be a törvénytervezetet. A Greenpeace Magyarország üdvözli a lépést, korábban az általuk indított, az egyszer használatos termékek betiltását követelő petíciót több mint negyedmillióan írták alá.

Mint arról az Infostart is beszámolt, további egyszer használatos műanyag termékek forgalmazásának tilalmát javasolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A szerdán az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet szerint 2021. január 1-jétől betiltanák Magyarországon az egyszer használatos műanyag italpoharak, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatalát is. A szaktárca államtitkára egyúttal emlékeztetett: a korábban elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterv már tartalmazta egyes egyszer használatos műanyageszközök forgalomba hozatalának betiltását.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó kormánydöntést megerősítette. Mint fogalmazott, ezzel kapcsolatban van egy uniós elvárás, de méltányolható környezetvédelmi szempontok is állnak az elhatározás hátterében.

Az InfoRádiónak nyilatkozó vegyianyag-szakértő szerint

az új magyar kormányrendelet sokkal ambiciózusabb, mint az európai uniós jogszabály,

hiszen míg előbbi 2022 januárjától követeli meg az egyszer használatos műanyagok tilalmát, addig Magyarország már egy évvel korábban, 2021-től érvényt szerezne ennek. Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa felidézte, az EU alapvetően a fültisztító pálcák, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők, alátétek, illetve habosított (expandált) polisztirolból készült ételtartók és poharak használatát tiltana. Ezt Magyarország viszont kiegészíti az egyéb eldobható, egyszer használatos műanyag poharakkal, valamint a könnyű, egyszer használatos műanyag zacskókkal is.

A kivezetés folyamata számos elemet tartalmaz, így azt is, hogyan segítenék az újabb, környezetet kevésbé terhelő technológiák és csomagolások elterjedését – hangsúlyozta Simon Gergely, aki a műanyag zacskók kiváltását ugyancsak előremutatónak tekinti, emlékeztetve, hogy erre már számos országban sor került, így például Ausztriában és Romániában is tilos a használatuk. A szakember megjegyezte, a kivonásukat a Greenpeace mintegy két éve azért is kezdeményezte, amit negyedmillió ember aláírásával is támogatott, mert

bár a műanyag zacskók tömegükben nem jelentősek, rendszerint a környezetbe kikerülve szemétként végzik.

A zöldszervezet munkatársa szerint, mint fogalmazott, műanyag áradat vesz minket körül, hiszen a világszerte megtermelt évi mintegy 350 millió tonna műanyag csaknem fele egyszer használatos. A Greenpeace közvélemény-kutatása szerint egyébként a magyar lakosság mintegy 83 százaléka támogatja a műanyag zacskók tilalmát.

Súlyos gondot okoz továbbá, hogy a természetbe kikerült műanyagok túlnyomó többsége nagyon nehezen bomlik le, és akár több száz évig velünk marad, de nem az eredeti fogyasztási formájában, hanem apróbb részecskékre szétesve, így nagyobb veszélyét jelentve az egészségre is. Egy nemrégiben végzett kutatás szerint például a Dunában is sokkal több a mikroműanyag, mint azt sejtették a szakemberek: 150 részecskét mutattak ki köbméterenként, ami háromszorosa a másfél évvel ezelőtti mérésnek. Ezek jellemzően az egyszer használatos csomagolásban használatos műanyagokból származnak.

Simon Gergely hozzátette, nemcsak a Greenpeace, hanem a világ vezető tudósai és környezetpolitikusai is úgy látják,

megálljt kell parancsolni a műanyagok áradatának,

amit önmagában az újrahasznosítás nem képes kezelni. Úgy véli, egyedül a tilalmak és korlátozások szabhatnak gátat a műanyagkrízisnek, a cél pedig az lenne, hogy átálljunk az eldobható kultúrával leszámoló gazdálkodásra itthon és Európában egyaránt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×