A magyar gyümölcsültetvények mintegy 85 százaléka nem öntözött, és ki van téve az aszály kockázatának a gyümölcstermesztés. Két miatt is csökken az idei gyümölcsmennyiséget. Az egyik, hogy a rendkívül gyors virágzás miatt kevés nektárt termeltek a fák, így a méheknek nem volt elég idejük az amúgy is fagytól megtizedelt virágokat megporozni. Most az látszik, hogy komoly gyümölcshullás várható – mondta az InfoRádiónak Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Hozzátette:
"már a virágzáskor eldőlt, hogy alacsony-közepes hozamnál jobb nem lesz az idén."
A másik probléma a kora tavaszi aszály miatt, hogy a levélméret is apróbb marad, aminek ki kell nevelnie a gyümölcsöt. Szerinte ha a tendencia folytatódik, akkor a gyümölcsméret is elmarad a kívánatostól. Csizmadia György elmondta: egy pozitív hatása van a szárazságnak, a beltartalmat ugyanis javítja, magasabb cukor- és rosttartalommal fognak idén a gyümölcsök megérni.
A szárazságra a legérzékenyebbek a bogyós gyümölcsök – igaz, ezeket már nem is termesztik öntözés nélkül Magyarországon. A többi gyümölcsfajtánál főleg az ipari ültetvényekre jellemző, hogy öntözés nélküli kertek vannak – főleg alma és meggy –, ezeknél a méretproblémák lesznek jelentősek. A barackültetvények pedig olyan komoly, helyenként 90 százalékos fagykárt szenvedtek, hogy ott már nem tudott sokat rontani a helyzeten az aszály – tette hozzá Csizmadia György. Szerinte
még az is kérdéses, hogy jut-e bármilyen termék exportra.
"Magyarországnak két exportcikke maradt: a meggy és a fekete bodza. Ebből a kettőből paradox módon javul majd a piaci helyzetünk, mert a környező országokban is hasonló a tendencia és a termésmennyiség is. Ilyenkor az árak stabilizálódnak, magasabbak" – mondta Csizmadia György.
Az elmúlt 20 évben az árak stagnáltak. Példaként a bodzát említette: ezt 2000-ben is száz forintért adták el, mint ahogy tavaly is. A termelői árak stagnálása pedig folyamatos veszteséget okozott a termelőknek.
"Ilyen években pedig nem lesz extraprofitjuk a termelőknek, hiszen a kieső termésmennyiséget nem lehet pótolni a magasabb árakkal,
fele termésnél úgysem lesznek dupla árak"
– mondta Csizmadia György. Hozzátette, hogy Európában a fogyasztáshoz képest gyümölcstúlkínálat van, ami nem feltétlen az itteni termelőknek köszönhető – rengeteg marokkói, török, jordán, EU-n kívüli szerb, macedón, albán áru jön be a közös piacra. Nyilván ők olcsóbban tudnak termelni – tette hozzá.
Az egész ágazatot sújtja a szárazság
Az elmúlt három hónapban összesen 60-110 milliméter eső volt régiótól, térségtől függően, és ez bizony 50-60 milliméterrel is kevesebb a sokéves átlaghoz képest – mondta az InfoRádiónak Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Emiatt az őszi kalászosok meglehetősen vegyes állapotban vannak. Van, ahol az őszi árpa lényegében már a kalászt hányja, ami azt jelenti, hogy a növény egy hónappal előrébb jár a fejlődésben, mint normál esetben.
A szárazság gyengíti az állományokat, jobban ki vannak téve a kórokozók támadásának – tette hozzá az államtitkár. Elmondta, hogy a gyümölcs az elmúlt hetekben a tavaszi fagy áldozata lett, a szárazság pedig a zöldség- és gyümölcskultúrák fejlődését is visszaveti, a kórokozóknak való ellenállását gyengíti. Az aszály nagyon negatív hatással van a mezőgazdasági termelésre.
Fontos, hogy kihirdettük a tartósan vízhiányos időszakot: ez ugyanis több lehetőséget nyit a gazdálkodók számára, mivel nem kell vízkészletjárulékot fizetniük, és lehetőségük lesz a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra – mondta Feldman Zsolt. Az azonnali beavatkozási lehetőségek mellett a kormányzat továbbra is kínál öntözésfejlesztési célú pályázati támogatásokat - akár egymilliárd forint értékű beruházási támogatásra is van lehetőség.
2019 végén megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely érdemben gyorsítja és egyszerűsíti az öntözésfejlesztési célú vízgazdálkodási beruházások megvalósítását. "Minden mezőgazdasági termelő számára nyitott a lehetőség és biztatunk is mindenkit arra, hogy vegye igénybe, mivel 50 százalékos támogatásintenzitással – fiatal gazdák számára 60 százalékkal – segíti azokat a beruházásokat, amelyekkel tartósan felkészülhet a várhatóan a jövőben is rendkívül száraz időszakok kezelésére" – tette hozzá az államtitkár.
Szerinte amikor ennyire vízhiányos és aszályos az idő, akkor a gazdálkodóknak a napi munkában a legkevesebb talajmozgatás mellett célszerű dolgozniuk, hogy próbálják a talaj nedvességét megőrizni. Hosszabb távon nincs más út, mint az öntözés fejlesztése. Így készülhet fel a következő évek, évtizedek hasonló tendenciáira – tette hozzá Feldman Zsolt.
A terményárakat illetően elmondta, hogy a fogyasztók már eddig is tapasztalhatták, hogy ha valamely kertészeti kultúrában akár fagy, akár aszály miatt jelentősebb hozamcsökkenés van, ez óhatatlanul a fogyasztói árak emelkedését is jelenti. A szántóföldi növénytermesztésben abban az esetben, ha az aszály európai vagy globális léptékben is érzékelhető, akkor alapvetően hozzájárul a legmagasabb árszinthez, de ha ez regionálisan vagy csak Magyarországon jelentkezik, akkor kisebb hatással van az árakra. Növényi kultúrától függ a mérték, de mindenképp érdemi hatással van a végleges fogyasztói árakra is – mondta Feldman Zsolt.
