eur:
404.22
usd:
354.58
bux:
92882.06
2025. április 29. kedd Péter
Péter simogatja újszülött kislánya Zora fejét egy budapesti lakásban 2014. február 20-án reggel. Éva és Péter első gyermeke, egy most hároméves kisfiú, kórházban született. Az otthonszülés szabályozásáról szóló 2011 májusától hatályos jogszabály adta lehetőséggel élve úgy döntöttek, második gyermeküket saját otthonukban szeretnék világra hozni.
Nyitókép: MTI Fotó: Kallos Bea

Meglepő adat a magyarországi szülésekről

Alig van arra példa, hogy egy anya és az újszülöttje 24 órával a szülés után elhagyja a kórházat, bár ezt egy 2017-es miniszteri rendelet lehetővé teszi, tavaly tízezer esetből csak kilencszer fordult elő.

"Mivel a finanszírozás nem a szülés időpontjától, hanem a kórházi ellátás kezdetétől indul, a 24 óra után hazabocsátott anya és gyermek ellátásának finanszírozása nem mindig történik alacsonyabb értéken. Ezért nem is számszerűsíthető a szülés után 24 órával történő hazaengedésből származó megtakarítás" - közölte a Világgazdaság kérdésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

Egy átlagos ellátásként elszámolt szülésért 112 848 forint, míg egy császármetszésért 240 655 forint állami finanszírozáshoz jut az adott intézmény. Tavaly a NEAK a szülések után összesen 15,4 milliárd forintot utalt a kórházaknak, az újszülöttek ellátására pedig 18,1 milliárd forintot - írta a lap az egészségbiztosítótól kapott tájékoztatás alapján. Az aktív ellátás finanszírozása nem az ápolási napok száma, hanem a kórházi ellátás során megállapított diagnózisok és elvégzett beavatkozások alapján történik - közölte a NEAK.

A szülés után az anyának és az újszülöttnek is a szakmai szabályokban előírt ellátásban kell részesülnie, így például az anyát meg kell tanítani a helyes szoptatásra, az újszülöttnek meg kell kapnia a kötelező védőoltást, át kell esnie a kötelező szűréseken. Ha ezek megtörténtek, és az anya és az újszülött általános egészségi állapota is megengedi, akár egy nap után is hazabocsáthatók. A NEAK ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ellátást végző orvosnak felelősségteljesen kell döntenie, figyelembe kell vennie a korai elbocsátás egészségügyi kockázatait.

Címlapról ajánljuk
Elfogadták az anyák szja-mentességére, az energiaital-fogyasztásra, az EP-képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat
Az anyák szja-mentességéről, a kábítószerek elleni harcról és a gyerekek orvosainak értesítési kötelezettségéről, a kiskorúak energiaital-vásárlásának tilalmáról, az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételének szabályairól, az önkormányzati költségvetési biztosokról, a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is döntöttek a parlamenti képviselők. Módosul az energiahatékonysági törvény, jönnek az ATM-automaták, egyes kutatók hozzáférhetnek a betegek EESZT-adataihoz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.29. kedd, 18:00
Szomráky Béla
újságíró, Olaszország-szakértő
Megszólalt a MAVIR a spanyol áramhálózati összeomlásról – Mi történne Magyarországon, ha beütne a baj?

Megszólalt a MAVIR a spanyol áramhálózati összeomlásról – Mi történne Magyarországon, ha beütne a baj?

"Az európai rendszerirányítók egy egységes, közös, öt fokozatú riasztási rendszert üzemeltetnek, amely alapján folyamatosan tájékoztatják egymást az egyes országok rendszerállapotairól; a MAVIR szakemberei is ezen a rendszeren keresztül értesültek a spanyolországi és portugáliai blackoutról" – jelezte a magyarországi villamosenergia rendszerirányító a Portfolio kérdésére. Azt hangsúlyozta a MAVIR a háttéranyagban, hogy "A folyamatos kockázatelemzés, a rendkívül alapos menetrendkészítés és a műszaki védelmek meglétének köszönhetően az európai villamosenergia-rendszerben rendkívül ritkák a mostani spanyolországihoz hasonló üzemzavarok. Ha mégis bekövetkezik egy ilyen állapot, a helyreállítás, hasonlóan részletesen szabályozott folyamat szerint zajlik." Azt is bemutatták röviden, hogy ez hogyan zajlana, ha esetleg Magyarországon megtörténne a nagy áramszünet, azaz a blackout.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×