Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Nyitókép: Nézőpont Intézet

Nézőpont: tarolhat a Fidesz májusban

A 21-ből akár 14 európai parlamenti mandátumot is megszerezhetnek a választásokon a magyar kormányerők.

Márciusban végzett pártpreferencia-kutatást a Nézőpont a Magyar Nemzet számára. Az Infostartnak is elküldött felmérés részleteiből kiderül, hogy a kormánypártok egy most vasárnapi EP-választáson a voksok 56 százalékát söpörnék be, ekkora tehát a Fidesz-KDNP támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében.

Az elemzés szerint

ez jelenleg a legnagyobb népszerűség, amit európai kormányerő a magáénak tudhat.

A tavaly áprilisi választásokra visszatekintve a most várható eredmény 9 százalékkal jobb lenne, mint a 2018 tavaszi.

Az ellenzéki erők közül a Nézőpont kutatása szerint az MSZP-Párbeszéd szövetség 11 százalékon stagnál, a Demokratikus Koalíció 6, az LMP 5, a Momentum 4 százaléknyi voksot kaphatna.

A legerősebb ellenzéki párt továbbra is a Jobbik 12 százalékos támogatottsággal.

EP-mandátumokra bontva a Nézőpont Intézet szerint a Fidesz-KDNP 14, a Jobbik 3, az MSZP-P 2 mandátumra számíthat, a DK és az LMP 1-1-et kaphat.

A teljes népességen belül egyébként a Fidesz népszerűsége 42 százalékos, a Jobbiké 8, az MSZP-Párbeszédé 7, a DK-é 4, az LMP-é és a Kétfarkú Kutyapárté 3-3, a Momentum 2, a Mi Hazánk 1 százalék.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. március 1. és március 28. között készült 5000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 5000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 1,4 százalék.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×