Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint a tavaly szeptemberben életbe lépett köznevelési törvény nem segítség, hanem egy újabb akadály. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint a törvénymódosítás semmilyen problémát nem oldott meg, csupán tovább nehezítette a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekek és szüleik, valamint a szakemberek helyzetét – írja a Népszava.

A kormány által 2017-ben elfogadott jogszabály értelmében 2018 szeptemberétől a BTMN-es gyerekek már nem kaphatnak felmentést a klasszikus, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ez a kedvezmény csak a súlyosabb gondokkal küzdő sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak jár a továbbiakban.

A törvény ellen szakemberek, civil szervezetek és ellenzéki politikusok is tiltakoztak, utóbbiak az Alkotmánybírósághoz is fordultak felülvizsgálatért – emlékeztetett a lap. A testület múlt heti határozata szerint az Országgyűlés mulasztást követett el a törvénymódosítás elfogadásával, hiszen a mentesítésből kimaradó gyerekeknek nem nyújtanak más kedvezményeket.

Gyarmathy Éva szerint ennél jelentősebb beavatkozásra lenne szükség. Szerinte a jogszabály-módosításon túl biztosítani kéne, hogy sokkal több szakember, fejlesztőpedagógus, pszichológus legyen erre a feladatra, és az általános- és középiskolai tanárok felkészítésére is szükség lenne.

A szakértő szerint

a törvény hatására a korábbi évekhez képest kiugróan megemelkedett az SNI-s gyerekek száma.

A szakemberek ugyanis igyekeznek a BTMN-es gyerekeket is SNI kategóriába sorolni, hogy továbbra is járjon nekik a kedvezmény. A másik gyakran alkalmazott „kiskapu”, hogy a tanárok év végén akkor is átengedik a BTMN-es diákokat, ha a teljesítményük egyébként azt nem tenné lehetővé.

Ez valójában nem segítség, hiszen ettől nem kapnak megfelelő ellátást, fejlesztést. De az iskolák tudják, a törvénymódosítás miatt a gyerekek állapota nem változott, és ha valamit a tanulási problémái miatt egy BTMN-es diák nem tud, azt akkor se fogja megtanulni, ha még nyolc évig ott ül – mondta Gyarmathy Éva.

Egy harmadik menekülési útvonalat jelentenek a magánfoglalkozások, magánintézmények: a szakember tapasztalatai szerint egyre több szülő választja ezt a megoldást tanulási gondokkal küzdő gyermekének az állami közoktatás helyett.

Gyarmathy Éva szerint az lenne az ideális, ha

minden, nagyobb odafigyelést igénylő diákot személyre szabottan, saját képességeinek megfelelően taníthatnának, fejleszthetnének az iskolákban,

ám ettől a magyar közoktatás még messze áll.

Mindezt megerősítette Erdész Ferenc is. A Csak Együtt Van Esély (CSEVE) csoport alapítója szerint jogszabályból – akárhogy kiegészíthetik – a jelenlegi rendszerszintű hiányosságok mellett sosem lesz „jó törvény”. „Hosszú távú koncepció kellene, a jelek szerint ilyennel az oktatásirányítás nem rendelkezik” – fogalmazott.