Infostart.hu
eur:
377.81
usd:
323.74
bux:
127544.2
2026. április 9. csütörtök Erhard

Trócsányi László: csak erős nemzetek adhatnak választ a kihívásokra

Kizárólag erős nemzetek alkotta erős Európa adhat megfelelő választ a kor nagy kihívásaira, köztük a migrációs válságra - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.

Trócsányi László a rendezvény harmadik, utolsó napjának megnyitóján úgy fogalmazott, nem tartaná helyesnek, ha az Európai Unió tagállamai egymást leckéztetnék, ezért bízik abban, hogy a "szellemi totalitarizmus" helyett értelmes vita indul a migrációról, a biztonságról.

A tárcavezető beszélt arról is, talán ma még kisebbségben vannak azok, akik a magyar kormányhoz hasonlóan rosszként tekintenek a tömeges migrációra, de úgy látja, egyre több európai polgár és vezető kezdi osztani azt a nézetet, hogy ez a folyamat veszélyezteti a tagállamok és az egész kontinens identitását.

Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, Magyarország korábban sok bírálatot kapott a biztonsági határzár felépítésekor, a déli határon álló kerítést "vasfüggönyhöz", a berlini falhoz hasonlították. Fontos különbségnek nevezte ugyanakkor, hogy míg a "vasfüggönyt" azért hozták létre, hogy ideológiai alapon kettéválassza a világot, addig

a magyar határzárat a rendezett, nemzetközi szabályoknak megfelelő határátlépés és határvédelem biztosítása érdekében állították fel.

Trócsányi László szerint a nemzetközi válságok, a migráció és a terrorizmus új jelentőséget adott a határvédelemnek, amit azonban eltérően ítélnek meg az unió belső, határok nélküli országaiban élők, mint a közösség külső határait védő országok lakosai.

Hangsúlyozta, egyaránt tévednek azok, akik a migrációt hasznosnak, vagy elkerülhetetlennek gondolják. Trócsányi László szerint ezt bizonyítják a "brüsszeli relokációs tervek", az úgynevezett kvótadöntések működésképtelensége is, azok ugyanis kétségbe vonják az országok azon szuverenitását, hogy maguk döntsenek saját lakosságukról.

A miniszter leszögezte, a migrációval kapcsolatban az okok felszámolása, vagyis a különböző helyi konfliktusok felszámolása jelenti a legfontosabb feladatot.

Kiemelte, ebben minden országnak eltérő felelőssége van saját geopolitikai helyzetének megfelelően. Trócsányi László szerint Magyarország felelőssége is elsősorban azokra a területekre terjed ki, amelyekkel történelmi kapcsolata van. Példaként említette a Nyugat-Balkánt és Ukrajnát, majd aláhúzta, Magyarország szolidaritása közismert, amit a délszláv háború idején menekülni kénytelen több tízezer ember befogadásával, illetve a jelenleg is futó Hungary Helps programmal is bizonyított.

Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×