Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.58
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár beszédet mond a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak ünnepélyes átadásán a Pesti Vigadóban 2018. január 8-án.
Nyitókép: Illyés Tibor

Palkovics László szerint kevés az innovációra fordítandó összeg

Bár 2020-ra a kormány már a GDP 1,8 százalékát fordítaná kutatásra és innovációra, a nemrég hivatalba lépett innovációs és technológiai miniszter szerint ez is kevés. Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége.

2010 környékén Magyarország nemzeti össztermékéhez viszonyítva nagyjából 1 százaléknyi forrás jutott kutatás-fejlesztésre, majd ez az arány 2015-re 1,38 százalékra nőtt, 2020-ra a kormány az 1,8 százalékot tűzte ki célul, ám Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel sem volt elégedett. „Ez a szám sem elég jó. Ha az Európai Unió törekvése az, hogy versenyképes legyen akár Ázsiával akár Észak-Amerikával, 3 százalékot kellene 2020-ra elérnünk” – vélekedett.

Azt, hogy akkor miért nem ez utóbbi a kormány célja, a miniszter az ország teljesítőképességével magyarázta. „Ez egy összetett kérdés, a gazdaság növekedéséhez kell viszonyítani azt, hogy milyen gyorsan tudunk egy sokkal lassabban működő struktúrát fölépíteni” – mondta, hozzátéve: a GDP gyorsabban növekszik, mint a kutatás-fejlesztésre fordított összeg. A miniszter szerint az 1,8 százalékos cél elérhető lesz 2020-ig.

Palkovics László kiemelte:

nem mindegy, hogy a forrásokat milyen arányban biztosítja a központi költségvetés, illetve a vállalati szektor.

Mára Magyarországon uniós ajánlásra a kutatás-fejlesztésre szánt források kétharmadát a vállalati szektor, maradékát pedig az állam biztosítja, de ezt fenn is kell tartani a következő években, úgy, hogy a teljes ráfordítás összege növekedjen. „Itt van jelentősége például annak, hogy hogyan alakítjuk a következő időszakban azokat az ösztönzőket, ahol a vállalatok érdekeltebbek, hogy még magasabb kutatás-fejlesztési színvonalat érjenek el Magyarországon” – emelte ki a miniszter, aki szerint ezen a területen jó irányba halad a gazdaság, főleg a nagyobb, tőkeerősebb, elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok.

„De nem haladunk annyira amennyire kellene a magyar tulajdonú vállalatoknál”

– tette hozzá. Az innovációs és technológiai miniszter aláhúzta, hogy saját szellemi termékkel a magyar cégek fenntartható fejlődésüket is biztosíthatnák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×