Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár beszédet mond a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak ünnepélyes átadásán a Pesti Vigadóban 2018. január 8-án.
Nyitókép: Illyés Tibor

Palkovics László szerint kevés az innovációra fordítandó összeg

Bár 2020-ra a kormány már a GDP 1,8 százalékát fordítaná kutatásra és innovációra, a nemrég hivatalba lépett innovációs és technológiai miniszter szerint ez is kevés. Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorának volt vendége.

2010 környékén Magyarország nemzeti össztermékéhez viszonyítva nagyjából 1 százaléknyi forrás jutott kutatás-fejlesztésre, majd ez az arány 2015-re 1,38 százalékra nőtt, 2020-ra a kormány az 1,8 százalékot tűzte ki célul, ám Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel sem volt elégedett. „Ez a szám sem elég jó. Ha az Európai Unió törekvése az, hogy versenyképes legyen akár Ázsiával akár Észak-Amerikával, 3 százalékot kellene 2020-ra elérnünk” – vélekedett.

Azt, hogy akkor miért nem ez utóbbi a kormány célja, a miniszter az ország teljesítőképességével magyarázta. „Ez egy összetett kérdés, a gazdaság növekedéséhez kell viszonyítani azt, hogy milyen gyorsan tudunk egy sokkal lassabban működő struktúrát fölépíteni” – mondta, hozzátéve: a GDP gyorsabban növekszik, mint a kutatás-fejlesztésre fordított összeg. A miniszter szerint az 1,8 százalékos cél elérhető lesz 2020-ig.

Palkovics László kiemelte:

nem mindegy, hogy a forrásokat milyen arányban biztosítja a központi költségvetés, illetve a vállalati szektor.

Mára Magyarországon uniós ajánlásra a kutatás-fejlesztésre szánt források kétharmadát a vállalati szektor, maradékát pedig az állam biztosítja, de ezt fenn is kell tartani a következő években, úgy, hogy a teljes ráfordítás összege növekedjen. „Itt van jelentősége például annak, hogy hogyan alakítjuk a következő időszakban azokat az ösztönzőket, ahol a vállalatok érdekeltebbek, hogy még magasabb kutatás-fejlesztési színvonalat érjenek el Magyarországon” – emelte ki a miniszter, aki szerint ezen a területen jó irányba halad a gazdaság, főleg a nagyobb, tőkeerősebb, elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok.

„De nem haladunk annyira amennyire kellene a magyar tulajdonú vállalatoknál”

– tette hozzá. Az innovációs és technológiai miniszter aláhúzta, hogy saját szellemi termékkel a magyar cégek fenntartható fejlődésüket is biztosíthatnák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×