A Népszava cikkéből kiderül: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint az államnak elvesztett perek ezreivel kell szembenéznie, vagy vissza kell állítania a korábbi, vagy ahhoz hasonló rendszert a rokkantsági ellátás megállapításában, a strasbourgi bíróság után ugyanis a Kúria is kimondta, hogy az eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a magyar Alaptörvényt.

A Magyar Idők Balogh Zsolt alezredessel, a Honvédkadét program szaktanárával készített interjút, aki szerint a Honvédséghez elsősorban a sporton keresztül lehet megtalálni az utat a fiatalok felé. Elmondta: képzésükben a heti öt testnevelés óra mellett két önvédelemóra is van, később pedig katonai közelharcot is tanulnak a diákok. A Honvédkadét programban oktatnak hadtörténelmet, haditechnikai ismereteket és kéthetente lövészet is van.

A Magyar Hírlapnak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adott interjút, aki azt mondta: az alaptörvény módosításával egyelőre csak megteremtik a közigazgatási felsőbíróság létrehozásának lehetőségét, a részletekről később, szakmai egyeztetés után döntenek. Az államtitkár szerint a bevándorlást érintő módosítás illeszkedik a nemzetközi keretekhez, ezért elvileg Brüsszel nem köthet bele.

A Világgazdaságnak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója adott interjút, aki szerint még idén akár négy cég léphet be a BÉT fő piacára, és két-három a középvállalatoknak kialakított piacra. Az új belépők egy része a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok kategóriájából várható.

A Portfolio arról ír, hogy pénteken vizsgálja felül a magyar államadósság besorolását a Moody's Investors Service, amely stabilról akár pozitívra is javíthatja besorolását. A gazdasági portál szerint a javítás mellett szólnak a kedvező növekedési kilátások, a viszonylag alacsony költségvetési hiány, valamint a lassan ugyan, de csökkenő államadósság, gyenge pont lehet ugyanakkor például az uniós forrásoknak való kitettség, vagy az uniós költségvetési szabály megsértése.

A Népszava Fazekas Szabolcs volt európai parlamenti képviselővel készített interjút, aki a magyar kormány kezdeményezőbb hozzáállását hiányolja az uniós forrásokról szóló tárgyalásokon. A következő hétéves uniós költségvetési ciklusban Magyarország 24 százalékkal kevesebb kohéziós támogatást kapna Brüsszeltől. Az egykori ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter szerint baj, hogy ma már kevés uniós vezetői posztot tölt be magyar szakember.