Több módon is csökkenthető lenne Budapest légszennyezettsége

Azokban az országokban, ahol az autósok nagy számban váltottak kerékpárra vagy gyalogos közlekedésre, nemcsak biztonságosabbak lettek az utak, de a levegő is tisztább lett -- olvasható a Greenpeace új tanulmányában, melyben 13 európai várost vizsgáltak. A mobilitást, a légszennyezést és a közlekedést is értékelő elemzés Budapestet a 9. helyre sorolja.

A fenntartható mobilitás szempontjából vizsgálta az európai városokat a Greenpeace. Megnézték, hogy milyen a tömegközlekedés állapota, milyen a légszennyezettség, milyen az úgynevezett mobilitási állapot (mennyire fejlett a kerékpáros és gyalogosközlekedési infrastruktúra), valamint hogy milyen fejlesztési tervei vannak a városnak e területeken - mondta a kutatásról Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője.

A magyar főváros tömegközlekedéséről és a légszennyezettség mértékéről is érdekes eredmény született.

Budapesten a levegő szennyezettsége a rosszabbak tartozik

A 13 vizsgált város közül Koppenhága végzett az élen, ott sok intézkedést hoztak az elmúlt években, amely élhetővé és fenntarthatóvá tette a várost. Oslo és Zürich is az élbolyban végzett. Budapest eredménye nem fényes, ugyanakkor nem végzett annyira rossz helyen, mint Moszkva vagy Róma, ahol egyszerre jelent gondot a légszennyezés és a hatékony tömegközlekedés hiánya - sorolta Simon Gergely.

A lista vége felé található London is, ahol bár számos intézkedést hoztak a helyzet javítása érdekében, még mindig sok az elmaradás.

Budapesten fejlett és hatékony a tömegközlekedés, de a légszennyezettségben rosszul állunk.

Nem látszódik az sem, hogy a városvezetők hogyan javítanának a nem elég jó kerékpáros és gyalogos infrastruktúrán, illetve az általános mobilitási mutatón - sorolta a Greenpeace munkatársa.

"A felmérés szerint nagyon érdemes a fenntartható mobilitásba fektetni, ha ugyanis a városokból kiszorítják a szennyező járműveket, benzines és dízeles gépjárműveket, akkor tisztul a város levegője és jelentősen nő az utasbiztonság, vagyis sokkal kevesebb baleset lesz" - mondta Simon Gergely. Hozzátette: az ilyen jellegű fejlesztések akár az adott városrész értékét is növelhetik.

Több problémás területet azonosítottak

Budapesten is szó volt zöld zóna rendszer bevezetéséről, amely alapvetően azt jelenti, hogy megadóztatják vagy kitiltják elsősorban a szennyező dízel járműveket. Többször előkerült a behajtási díj ötlete is, de sosem valósult meg. A BKV-nak rengeteg szennyező busza van, és a hajóközlekedés fejlesztése nyomán is több régi, szennyező jármű állt forgalomba, ezekre részecskeszűrőt kellene szerelni. Mindemellett a kerékpáros fejlesztések is lelassultak az utóbbi években - sorolta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.