A 2018-as választás tétje az is, hogy milyen konstrukcióban folytathatja a magyar baloldal - ismerte-el az MSZP jelenlegi elnöke, Molnár Gyula szavaira reagálva az InfoRádió Aréna című műsorában a szocialisták egyik korábbi vezetője, Lendvai Ildikó.

„Igen, le lehet esni a színpadról,

be lehet gurulni a zenekari árokba,

de mégsem ezt tartom a legnagyobb tétnek, bár nyilván nagyon fontos, hanem ennek a társadalmi következményeit. Minden felmérés és személyes tapasztalataink is azt igazolják, hogy Magyarországon, még egyébként az uniós országok adataival is összehasonlítva iszonyatos fontos érték a társadalmi igazságosság értéke. A legjobban a nagy társadalmi különbségek, pontosabban az igazságtalan különbségek szoktak fájni.”

Ha pedig egy országban az igazságtalanságok csökkentése vagy megszüntetése a legnagyobb probléma, akkor ha eltűnik az a politikai oldal, amelyiknek ez a hívószava, ott nagyon komoly bajok vannak – vélekedett a volt pártelnök. Lendvai Ildikó úgy látta, hogy a többi párt csak a szavak szintjén foglalkozik e problémával.

„Igen, lehetnek egy országban demokratikus konzervatív pártok, amelyeknek van szociális érzéke is, nálunk úgy adódott, hogy ezek nem olyanok.”

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi kormány intézkedései közül melyekkel ért egyet, a volt pártelnök rámutatott, hogy az államadósság- és a deficit csökkentésére tett törekvéseket elismeri, ám utóbbihoz hozzátette, hogy túl nagy áldozatot követelt az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt.

Hamar megbukna egy jobbikos kormány

Lendvai Ildikó kijelentette, akkor sem működne együtt az MSZP a Jobbikkal, ha ez volna a kormány leváltásának kulcsa.

„Nem elég egy kormányt megbuktatni,

utána kormányozatlan országban maradhatunk.

A kormány megbuktatása azért kell, hogy egy másfajta ország, egy másfajta kormány legyen. Ha a Jobbikkal együtt lehet ezt megtenni, az azt jelenti, hogy utána a Jobbikkal együtt kell kormányozni.”

Az MSZP korábbi elnöke úgy fogalmazott: a múltbeli elvadult kijelentéseken és a régi antiszemita, cigányellenes vonulatokon túl a két párt programja sem összeegyeztethető.

„A Jobbik keleti, Putyin irányú orientációban gondolkodik, mi nem. A Jobbik híve a Paks II beruházásnak, méghozzá orosz részvétellel, mi nem. A többi demokratikus pártnak ennek felülvizsgálatával kellene kezdenie. Ugyan már nem éget uniós zászlót, de euroszkeptikus, vagy legalábbis a közös döntések számát ritkító alapállást foglal el, mi nem. A szociálpolitikájában benne van ugyanaz a kirekesztés, amit egyéb emberi jogi politikájában sem kedvelünk. Szűkítené a pénzbeli családi pótlékban részesülők körét, inkább adókedvezmény-rendszerrel támogatná a családokat - pont úgy, ahogy a Fidesz - . Mi nem. A Jobbik vetette fel, hogy a szakmunkásképzésben nem kell ennyi közismereti tárgy. Mi fordítva gondoljuk.”

Lendvai Ildikó hozzátette, kevesen tudják, hogy a civil szervezetek kiutasítását először nem a Fidesz, hanem egy jobbikos képviselő fogalmazta meg.

„Ezek miatt a kibékíthetetlen ellentétek miatt

egy demokratikus pártokból és a Jobbikból álló kormány hat hét alatt fölbomlana.

Akkor meg ki a csuda jöhetne vissza? Ismét egy Fidesz-kormány, nem rövid időre.”