Soltész Miklós Mohácson több száz ember előtt azt mondta: önzés, rövidlátás, árulás és "cselekvőképtelen európai vezetők" miatt kellett 490 évvel ezelőtt elpusztulnia mintegy 15 ezer magyarnak, és miattuk vonulhatott be 1526 szeptemberében Budára a török.

Az államtitkár az azt megelőző török terjeszkedés fordulópontjára, Konstantinápoly elestére térve kijelentette: Európa egyik fele nem figyelt a másik segélykiáltására, a törökkel szövetkező I. Ferenc francia király pedig árulást követett el, hogy hatalma helyreálljon, gyarapodjon.

"Nem hasonló időket élünk ma is?" - tette fel a kérdést a migrációs válságra utalva.

Soltész Miklós szerint a nyugati hatalmak gazdasági törekvései, "demokrácia- és fegyverexportja" az oka "a mostani szörnyű időszaknak", a népvándorlás, a migráció ennek már csak súlyos következménye. Úgy fogalmazott: "Ha tiszteljük az áldozatokat, (.) ha a haza megmentéséért vállalt haláluk fontos számunkra, akkor az emlékezés mellett cselekednünk is kell."

Hozzátette: miközben tiszteletben tartjuk mások kultúráját, vallási törekvéseit, "meg kell erősítenünk kereszténységünket", és össze kell fogni Kelet-Közép-Európa nemzeteivel. Azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jogosan várja el határai tiszteletben tartását, és a határokat meg is védi, ha szükséges. Soltész Miklós szerint szolidárisnak kell lenni a beteg, elesett migránsokkal, de "nem lehetünk szolidárisak azokkal, akik kopogtatás helyett berúgják otthonaink ajtajait, fenyegetik nemzeteinket, törvényeinket, hitünket semmibe veszik".

"Nem engedjük, hogy mindennapi életünket megváltoztassák, hogy életidegen ideológia cserélje fel az Ó- és Újszövetségben megtalálható értékeinket" - jelentette ki az államtitkár. A megemlékezés keretében vasárnap egy napra Mohácsra érkezett a Szent Jobb, Szent István király mumifikálódott jobb keze, a magyarság nemzeti ereklyéje. A Széchenyi téri szabadtéri oltárnál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Udvardy György pécsi megyés püspökkel és az egyházmegye papságával mutatott be szentmisét.