Navracsics Tibor az Európai Unió válságait sorolva kiemelte, a brit kilépési népszavazás, és a menekültválságon túl van euróövezeti válság is; Görögország, Spanyolország, Portugália.
„Többrétegű konfliktusmezőről beszélhetünk. Nem tudnám összeszámolni, hány oldal, hány konfliktusban álló fél van. Az érződik, hogy karakterében elkülönítve egymástól beszélhetünk egy alapvetően költségvetési, gazdasági, pénzügyi válságról, ami jobbára Görögországot, Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot érintő euróválság kérdésköre, beszélhetünk egy politikai válságról, amit számomra a bevándorlási politikai konfliktusok jelentenek. Megkülönböztetném a brit népszavazást, amit az identitásválság kategóriájába sorolnék” - fogalmazott az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa.
Navracsics Tibor hozzátette, a hagyományos megkülönböztetések; például az észak-déli továbbra is léteznek, de bonyolultabbá vált a kérdés.
„Egyrészt létezik egy észak-dél, másrészt egy kelet-nyugat is, ami most megint meglehetősen éles választóvonallá vált. Sokáig úgy gondolhattuk, lesz egy békés egybenövése az Európai Unió két nagy felének, de úgy tűnik, ez most ismét kiéleződik. Kicsit árnyaltabbá vált, mondhatjuk, hogy vannak olyan országok az észak-dél törésvonalban is, amelyek egy kicsit mintha átmenetet képeznének, például Spanyolországnak majdnem sikerül már-már északivá változnia az elmúlt évek reformpolitikájának eredményeként. Finnország pedig már-már az eldéliesedik, hiszen nagyon komoly költségvetési problémákkal küzd. Ha a kelet-nyugati különbséget vesszük, a migránsválság kapcsán, a balti államok mintha nyugatiasan kezdenének viselkedni, ugyanakkor Franciaországban vagy Belgiumban és Hollandiában pedig a migránsellenes hangok erősödnének, tehát ők meg keletiesednének” -
mondta az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott a bonyolultabbá válás, a több átmeneti csoport kialakulása az identitásválsághoz is kötődik, annak megítéléséhez, mi az európai modell, mit képvisel az Európai Unió; a maastrichti kritériumokat, a szigorú költségvetési politikát.
„Az észak-déli törésvonal mentén előírt költségvetési politikai követelményeket, amelyeket tűzön-vízen érvényesíteni kell, még akkor is, ha ez a gazdasági növekedés rovására megy vagy modellt kell váltanunk. A migránsválság kapcsán a kelet-nyugati törésvonal mentén az a befogadókultúra, amely az Európai Uniót olyan országcsoporttá tette, hogy bárki, aki odamegy, menedéket kér, életesélyt akar találni, megtehesse és támogatást kap hozzá vagy modellt kell váltanunk. Pontosan ez az identitásválság egyik, a közösség szempontjából vett legélesebb kérdése: mi az az európai modell, kell-e változtatni azon, amit az elmúlt évtizedekben a tagállamok együttműködésben kifejlesztettek” - hangsúlyozta az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa.
