Legalább 200 milliárd forintba kerülne a fővárosi „szuperkórház” megvalósítása, akár a meglévő intézményi kapacitásokat fejlesztenék, akár zöldmezős beruházással, uniós források bevonásával új intézményt hoznának létre – mondta egy háttérbeszélgetésen a budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos.

Cserháti Péter emlékeztetett arra, hogy Budán a Szent János kórház, Pesten a Honvéd Kórház, Dél-Pesten pedig részben a Heim Pál Gyermekkórház felújításhoz kapcsolódóan hasonló mértékűek a fejlesztési igények.

A miniszteri biztos közölte, a fővárosi ellátások 46 százaléka nem Budapesthez köthető, vagyis a beruházásról országos szinten kell gondolkodni, kormánydöntés év végén lehet.

A háttérbeszélgetésen az egészségügyi államtitkárság szakemberei úgy fogalmaztak, a társadalmi folyamatok és az elöregedés miatt rövidesen 3 millió „nem fertőző” krónikus beteg országa lesz Magyarország. A krónikus ellátás egy része ugyanakkor ápolási feladat, az államtitkárság célja pedig az, hogy a jövőben a szociális ágazatban jelenjen meg ez az ápolási igény.

Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár azt mondta, már elkezdődött a szociális ágazattal az együttműködés és a jogszabályi háttér kialakítása.

Mészáros János leszögezte: nem egy ütemben, hanem átmenettel történik a változás. Cserháti Péter ugyanakkor azt is közölte, „célkeresztbe került” az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet „újraélesztése”, elsősorban szociális funkcióval.

A sajtóbeszélgetésen Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról számolt be, hogy májusra elkészül egy háziorvosi kataszter a praxisok felmérésére. A számítások szerint 10 év múlva a jelenlegi 7 és fél ezer gyermek és felnőtt háziorvosi praxis helyett a nyugdíjazások miatt már csak 5 ezer fog működni, így a jövőben olyan rendszert kell létrehozni, amelyben bővítik a szakdolgozói kompetenciákat.