Palkovics László felsőoktatási államtitkár elmondta az InfoRádiónak: a doktori képzésre jelentkezettek 23 százaléka tud tudományos fokozatot szerezni, a többiek nem jutnak el a képzés végéig. Úgy fogalmazott: "A képzés jelentősége az, hogy itt képezzük a magyar tudományos oktató utánpótlást. Nos, ha ilyen a tudományos fokozat megszerzési aránya, akkor ott probléma van és megnéztük, hogy mi indokolja ezt."

Több indoka van - közölte Palkovics László. Kifejtette: az egyik a képzési idő hossza. Most három évig doktorandusz egy hallgató, tehát három évig finanszírozza az állam a doktori tevékenységet, de ez az idő elég rövid, jelentős részében a tudományterületeknek három év alatt nem tud eljutni a hallgató odáig hogy a kutatásait lezárja és megírja a disszertációját.

A politikus szerint a másik indok, hogy a doktorandusz hallgatókat a kutatóhely más feladatokra is igénybe veszi, és sok időt vesz el, hogy ők nem a doktori témájukkal foglalkoznak, hanem például oktatással, vagy labororatóriumot készítenek elő.
Másrészt - teszi hozzá - a témavezető sokszor nem tudja megadni azt a támogatást, ami a hallgatónak ahhoz kell, hogy haladjon: vagy nincs elég ideje, vagy eszköze, vagy nincs pénze az egyetemnek arra, hogy elküldje a hallgatót konferenciára. A negyedik indok az ösztöndíj mértéke. A hallgatók nettó 100 ezer forintot kapnak a képzési időre havonta, ez pedig nagyon alacsony.

A felsőoktatási államtitkár a javaslatról szólva kiemelte: megnövelnék a képzési időt egy évvel, olyan formában, hogy az első két év után bevezetnének egy összetettebb vizsgát.
"Megnézzük azt, hogy a hallgató meddig haladt, meddig jutott el, hogy az a terület, amit két évvel korábban kiválasztott, még mindig érdekes-e, tudja-e támogatni a doktori iskola és a témavezető. Ha ebből az értékelésből kiderül, hogy kevés a tudományos fokozat megszerzésének esélye, akkor a hallgatónak azt javasoljuk, ne folytassa tevékenységét.

Viszont akiknél az értékelés a tudományos fokozat felé halad, van esély rá, hogy folytassa a kutatásait és disszertációt írjon, ott a hallgató rögtön doktorjelöltté válik. Ez az időszak három év, ebből két évet finanszírozunk, a harmadik év a disszertáció megírása. Tehát meghosszabbítjuk a képzési időt, és beépítünk egy köztes mérést, hogy ne a végén derüljön ki, hogy a képzésben részt vevő nem tud eljutni a disszertációig."

Ha a hallgató az ötödik év végére nem jut el addig, hogy értékelhető, védésre alkalmas disszertációt készítsen, ott valami nincs rendben, ott valaki hibát követett el - hangsúlyozta Palkovics László, hozzátéve, hogy ezért nem őt akarjuk felelőssé tenni, hanem a doktori iskolát, mivel az intézmény nem figyelhetett oda, tehát az iskolát kell motiválni, például azzal, hogy a következő támogatását, egy évnyi tudományos normatíváját nem kapja meg, és ez a témavezető minősítésében is negatívumként jelenik meg.

A harmadik elem az ösztöndíj megemelése - szögezte le a felsőoktatási államtitkár. A tervek szerint az első két évben 50%-kal emelnék meg az ösztöndíjat, 150 ezer forintra, a második két évben 200 ezer lenne az ösztöndíj. Az új nemzeti kiválósági programban pedig a doktorjelöltek és doktorandusz hallgatóknak még ennek az összegnek megfelelő támogatást nyerhetnek el.
A negyedik elem a minőségbiztosítási rendszer.

A változtatás részeként meghatároznák, hogy miképpen változzon a témavezető minősítése a sikertelen hallgatók esetén, továbbá, hogy egy témavezetőnek hány hallgatója lehet. A politikus hangsúlyozta: nincs olyan eleme a javaslatnak, amely szerint a hallgatónak bármilyen esetben is vissza kell fizetnie az ösztöndíjat, sőt, egy sikeres disszertációt két-három havi ösztöndíjjal is jutalmazna a kormány.

A kormány a jelenlegi 35 ezerről 56 ezerre szeretné növelni a kutatói helyek számát. Palkovics László elmondta: megnézve az egyetemek korfáit, a docensi területen erőteljes az elöregedés, és ez nincs pótolva jelenleg a tanársegédekből, adjunktusokból. Most annyi adjunktus van, ahány egyetemi tanár, és ez egy nagyon rossz arány. Palkovics László rámutatott, hogy az adjunktusi, tanársegédi részt növelni, a kutatói létszámot pedig erősíteni kell. Ehhez képest lehet kiszámolni mennyi doktoranduszra lesz szükség.

2017-től léphetne életbe az új doktori képzés rendszere. Az erről szóló jogszabály idén október elején kerülne a kormány elé. A javaslat szerint a jelenlegi 8-10 milliárd forintos állami finanszírozás mellé kerülne újabb 5-8 milliárd forint.