Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 22. szombat Menyhért, Mirjam

Navracsics: a magyar külpolitika kiáll a független, demokratikus Ukrajna mellett

A magyar külpolitika az ukrán válság kitörése óta kiáll a független, demokratikus, a jogállamiságot tiszteletben tartó Ukrajna mellett, amely figyelembe veszi az Európa Tanács nemzetiségi jogi szabályozását - mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, a Kárpátaljai Megyei Tanács (közgyűlés) első elnökhelyettesével folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón kiemelte: Petro Porosenko ukrán elnök politikájának jelenleg nincs alternatívája, az ukrán belpolitikai helyzet stabilizálása és konszolidációja az államfőtől várható, ezért Budapest őt támogatja, ahogyan a kárpátaljai magyarok is.

Navracsics Tibor emlékeztetett: Porosenko még elnökjelöltként olyan megállapodást kötött, amelyben kötelezettséget vállalt a magyarság jogainak tiszteletben tartására. Az elkövetkező időszakban, ahogyan a helyzet stabilizálódik Ukrajnában, e megállapodás végrehajtását várják - közölte.

A miniszter hangoztatta azt is, hogy a nemzetközi jogban is szabályozott kisebbségi jogok nem sérülhetnek Ukrajnában. Amint a helyzet stabilizálódik, és megkezdődik a közigazgatási decentralizáció az országban, a magyarok is élhetnek a jogaikkal, ahogyan azt eddig is tehették - vélekedett.

Mint mondta, Magyarországnak nemcsak azért fontos, hogy Ukrajna független, stabil ország legyen, mert egy szomszédos országról, a térség egy meghatározó államáról van szó, hanem a kárpátaljai magyarok miatt is.

Brenzovics László hangsúlyozta: Ukrajna súlyos válságban van, amelyből nehéz a kiút, de remélhetően európai, demokratikus irányba mozdul az ország, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait.

Kérdésre válaszolva közölte: a megyei tanács állásfoglalást fogadott el és küldött el az ország vezetőinek arról, hogy a március óta Ukrajna keleti részén lévő kárpátaljai zászlóaljat küldjék haza, hogy pihenhessenek a katonák, de ez eddig még nem történt meg. Ebben a zászlóaljban 250 hivatásos katona van, közülük öten meghaltak, az áldozatok egyike magyar származású volt - mondta.

Arról beszélt, hogy voltak ugyan behívások, amikor bizonyos speciális katonai szakmával rendelkező tartalékosakat hívtak be és küldtek keletre, de nem tudnak arról, hogy bárkit akarata ellenére vittek volna el, hozzájuk senki sem fordult segítségért ilyen ügyben. Véleménye szerint olyan embert, aki kiképzetlen, nincs megfelelően felszerelve, nem visznek el - mondta.

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: ha egy magyar állampolgárt vagy a magyar kisebbséghez tartozó más állampolgárságú embert meg kell védeni, megteszik a szükséges lépéseket.

Brenzovics László úgy látja, elfogadhatatlan, ha visszalépés történik a nemzetiségi jogokban. Bár vannak olyan ukrajnai politikai erők, amelyeknek a feszültség gerjesztése az érdekük, fontos, hogy Ukrajna olyan demokratikus jogállam legyen, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, mert "másfajta Ukrajnának nincs jövője" - jelentette ki.

Arra is kitért, hogy jelenleg a korábbi nyelvtörvény van érvényben. Létrejött ugyan egy bizottság az új nyelvtörvénytervezet kidolgozására, de nem jutott előre a munkájában, ami "nem is baj", mivel a jelenlegi jogszabály megfelel a magyarság elvárásainak - mondta.

A KMKSZ elnöke kijelentette: Ukrajnában új parlamenti választásra van szükség, olyan parlament kell, amely tükrözi a jelenlegi társadalmi igényeket. Ha lesznek egyéni körzetek, elvárják, hogy legyen köztük olyan, ahol a magyarság többségben van, ha nem, akkor másfajta megoldásra van szükség, hogy biztosítsák a magyarság és más kisebbségek parlamenti képviseletét - magyarázta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Megszólaltak a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökaspiránsai: milliárdos vizsgálatokkal kezdené a munkát

Megszólaltak a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökaspiránsai: milliárdos vizsgálatokkal kezdené a munkát

A jövő héten elkezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztása: az elnöki posztra 96 pályázat érkezett, a személyes meghallgatásokat az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága várhatóan augusztus 25–27. között tartja. Az új hivatal rendkívül széles jogkörökkel rendelkezik majd: felkutathatja a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyont, vizsgálhatja a közbeszerzéseket, uniós forrásokat, sőt bizonyos büntetőügyekben nyomozhat és vádat is emelhet. A pályázók között van Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, valamint több büntetőjogász és nyomozó is. Közülük két pályázóval, Steiner Gábor bíróval és Gerő Tamás ügyvéddel beszélt a Portfolio a terveikről, ambícióikról, és arról, milyennek látják az NVVH jogköreit, lehetőségeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×