2006-ban 85 millió forint, 2007-ben már csak 76 millió forint adományt kaptak a pártok az önkormányzatoktól - mondta az InfoRádió megkeresésére az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese. Bár a budapesti kerületek és a megyeszékhelyek hangsúlyozzák, nem adományról van szó, ők ugyanis nem utalnak közvetlenül pénzt a pártoknak, lényegében mégiscsak erről van szó, a legtöbb helyhatóság ugyanis mélyen áron alul, adott esetben 90-100 százalékos kedvezménnyel ad bérbe ingatlant pártoknak. Horváth Balázs azt mondta, bár erre a gyakorlatra helyi rendeletek hatalmazzák fel az önkormányzatokat, azok törvényessége mégis vitatható.

Az Alkotmánybíróság ugyanis konkrét panaszra megsemmisítette a ferencvárosi önkormányzat ez irányú rendeletét. A bérleti díjkedvezmény sérti az alkotmányban foglalt jogegyenlőség követelményét, továbbá az önkormányzati törvény egyes rendelkezéseibe is ütközik, a pártok támogatása ugyanis nem tartozik a helyi közügyek körébe, nem szolgálja az önkormányzati feladatellátási célokat.

Horváth Balázs szerint az Alkotmánybíróság döntéséhez illeszkedően a Legfelsőbb Bíróság is precedensértékű ítéleteket hozott. Kérdés, hogy mit tegyen a többi önkormányzat. Fleck Zoltán jogszociológus szerint nekik is igazodniuk kellene a testület ítéletéhez, még ha az közvetlenül nem is rájuk vonatkozott. "A mai szabályozás alapján tényleg az vethető fel legfeljebb, hogy súlyos politikai és erkölcsi felelőssége van azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt nem veszik figyelembe" - mondta.

Az Állami Számvevőszék már egy évtizede felhívta erre a problémára a figyelmet, az akkor formálódó, és erre megoldást kínáló pártfinanszírozási törvényjavaslatot azonban nem fogadta el az Országgyűlés. Az ellenőrző hivatal azt tartaná jó megoldásnak, ha nevesítve, legálisan adhatnának az önkormányzatok kedvezményeket, a jogegyenlőség megteremtésével. Addig is azonban tendencia, hogy egyre több önkormányzat ajánlja fel a pártoknak, hogy megvásárolhatják az adott ingatlanokat. Erre kedvezményes hitelből állítólag van is igény. Horváth Balázs azonban hangsúlyozta, a jogi probléma rendezése a politikai döntéshozók felelőssége, nem az Állami Számvevőszéké.