Kamatcsökkentéssel és költségvetési ösztönzők alkalmazásával szálljanak szembe a gazdasági válsággal - szólította fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a fejlett ipari gazdaságokat, elsősorban az euróövezetbe tartozókat. A Fidesz szerint Magyarországon is hasonló lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők pénzhez jussanak, így megóvhatók legyenek a munkahelyek.

Az ellenzéki párt szerint ehelyett az ország a "szocialista utat" követi, amelynek jellemzője a megszorítás, az adó- és kamatemelés, következménye pedig a gazdasági hanyatlás és a munkahelyek megszűnése. A Fidesz és elnöke éppen ezért kedden arra szólította fel a jegybankot, illetve a kormányt, hogy azonnal és radikálisan - 6 százalékra - csökkentse a jelenleg 11,5 százalékos jegybanki alapkamatot.

Az MNB Monetáris Tanácsa október 22-én határozott az irányadó alapkamat 3 százalékpontos emeléséről, az indoklás szerint a pénzpiaci spekuláció folytán rövid idő alatt értékéből sokat vesztő forint védelmében. Már akkor is akadt londoni elemző, aki szerint a jegybank rosszul döntött: Ann Pettifor, az "Új Gazdaságok Alapítvány" Intézet munkatársa szerint a döntéssel a monetáris tanács "tönkrevágja a magyar vállalkozásokat, mert nem lesznek képesek visszafizetni a tartozásaikat, azok túl drágák lesznek."

Hogy megy ez külföldön?

A kamatcsökkentést és gazdaságélénkítést szorgalmazó IMF-vezér, Dominique Strauss-Kahn hétfőn a BBC-nek adott interjújában arról beszélt: az Egyesült Államok és Japán már jelentős kamatcsökkentéseket hajtott végre, de máshol még van mód agresszívebb pénzügypolitikai enyhítésekre. Az IMF egyik első embere külön megemlítette az Európai Központi Bankot (EKB), amelynek, szavai szerint, van kamatcsökkentési mozgástere.

Londoni elemzői körökben jósolják is a további agresszív euróövezeti kamatcsökkentést. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport legfrissebb előrejelzése szerint az erősen recessziós környezetben 2009 elejéig várhatóan az Európai Központi Bank 2 százalékos célja alá csökken az éves infláció a valutaunióban, és az euróövezeti központi bank a jelenlegi 3,25 százalékról 2009 harmadik negyedéig 1,00 százalékra csökkenti irányadó kamatát, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot.A Lengyel Nemzeti Banknak ugyanakkor változatlanul kell hagynia alapkamatát mindaddig, amíg nincs kéznél több makrogazdasági adat, és még gyenge harmadik negyedévi eredmények sem indokolnak azonnali csökkentést - mondta a lengyel jegybank pénzügypolitikai tanácsának tagja most szerdán megjelent nyilatkozatában. A Lengyel Nemzeti Bank utoljára a június végi kamatértekezletén változtatta meg az alapkamatot, az egyhetes repót: negyed százalékponttal 6,00 százalékra emelte. A tavaly áprilisban kezdett szigorítási ciklusban ez volt a nyolcadik emelés, a meglódult infláció miatt.

A gyengébb külföldi kereslet Kína gazdasági növekedését a harmadik negyedévben 9 százalékra szorította vissza éves összehasonlításban. A korábban már-már túlhevültnek minősített, nagy inflációval kísért gazdasági növekedést a világkereslet lanyhulása és a hazai hitelfeltételek korábbi szigorítása fékezte. Szeptember közepén azonban a kínai központi bank enyhítésbe kezdett, azóta október végén már a harmadik kamatcsökkentést jelentette be.

Csökkentést várnak

A JP Morgan elemzői a múlt héten azt írták: magyarországi megbeszéléseik után is tartják magukat ahhoz a véleményükhöz, hogy az MNB a következő három hónapban fokozatos kamatenyhítésbe kezd, és 2009-ben legalább a 3,00 százalékpontos emelés mértékével azonos kamatcsökkentést hajt végre.

A Fidesz szerint azonban még ez is kevés: 6 százalékos alapkamatra lenne szükség, hiszen így már 10-11 százalékos kamattal hitelhez juthatnának a vállalkozások, és nem kellene üzemeket bezárni. "Nincs Magyarországon olyan legális gazdasági tevékenység, amely 18-20 százalékos kamatot tudna termelni. Tehát olyan feltételekkel adnak pénzt, ami kitermelhetetlen. Ilyenkor a kormánynak egyetlen dolga van: konzultálni a jegybankkal, és radikálisan csökkenteni kamatot" - mondta a Fidesz elnöke.

A politikus a Veszprémi és regionális hírportálnak adott interjújában megjegyezte: a harmadszorra benyújtott, bizonytalan lábakon álló, zűrzavaros költségvetésért a kormányt csak részben terheli felelősség, hiszen egy zavaros időszakban egy évre előretervezni rendkívül nehéz. Az ellenzéki politikus hozzátette: az a probléma, hogy a kormány láthatóan nem tudja, mit kezdjen a helyzettel, nincs válságkezelő programja.