Simor András a bizottság ülésén kifejtette: egyetértenek a miniszterelnök javaslatával, miszerint erre a kérdésre 2009-ben érdemes visszatérni, amikor már látható, hogy a 2006-os kiigazítás milyen sikerrel járt a maastrichti kritériumokat illetően.

A nemzeti bank véleménye szerint minél hamarabb vezeti be Magyarország az eurót, annál jobb - mondta, de figyelmeztetett rá, hogy a gyors bevezetésnek vannak kockázatai.

Kérdésre válaszolva megerősítette: az MNB-nek nincs árfolyamcélja. Rövid távon a jegybank nem akar és nem is tud hatni az árfolyamra, hosszú távon azonban igen - tette hozzá.

Az elmúlt hónapokban a kamatemelés - amelynek nyomán jelenleg 8,5 százalék az alapkamat - azért is vált szükségessé, mert, amíg Magyarország 2009-re 4,2 százalékos éves inflációt tudott kitűzni, addig Csehország 2,7 százalékos, Lengyelország 3,7, Szlovákia pedig 3,0 százalékos inflációt kíván elérni - magyarázta az MNB elnöke.

Simor András hozzátette azt is, hogy a 2010-évi 3 százalékos inflációs cél is súlyos, felfelé mutató kockázatokkal terhelt.

A magyar államháztartás helyzete kedvezőbb a korábban vártnál, az MNB prognózisa szerint 2008-ban a GDP arányos hiány 3,6 százalék lesz, szemben a kormány által kitűzött 4,0 százalékkal - jelezte Simor András. Jövőre 3,3 százalékos, 2010-re 2,9 százalékos hiányt vár a jegybank - tette hozzá.

Az MNB elnöke a bizottsági ülésen beszélt arról is, hogy a forint erősödő árfolyama nem rontja a gazdaság versenyképességét, az elmúlt időszakban a külkereskedelmi mérleg javult, az export lassulása a visszafogottabb konjunktúra következménye.

Simor András az erős árfolyam hatását firtató kérdésekre kifejtette: az árfolyam alakításában a monetáris politikának van ugyan szerepe, de nem kitüntetett és hosszabb távon nincs hatással a reálárfolyam alakulására.

A magas infláció kedvező költségvetési hatását illetően pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a pozitív hatás ma már sokkal kevésbé egyértelmű, mint korábban volt. Példaként említette az inflációhoz kötött nyugdíjemelési mértéket.