A miniszterelnök elképzelése szerint rövidebb lenne a kampány időszaka, és ebben az időszakban korlátozni kellene a pártok, a civil szervezetek reklámtevékenységét is.

Ezzel párhuzamosan Gyurcsány Ferenc azt javasolta: emeljék reális szintre a pártok költségvetési támogatását.

"Biztos vagyok abban, hogy ez sokkal kevesebbe kerül, mint amennyi kárt okoz az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen pártfinanszírozás jelenlegi helyzete" - hangoztatta.

Gyurcsány Ferenc javasolta, hogy szüntessék meg a pártok hivatalos, elismert ifjúsági szervezeteinek felemás helyzetét, vagyis támogatásukat tegyék a pártfinanszírozás önálló részévé, és rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a pártokra.

A miniszterelnök úgy látja, a civil szervezeteket meg kell védeni a pártpolitika befolyásától, mert "a civilség szellemét megöli a pártokkal való pénzügyi-, személyi összefonódás".

A pártpolitizálásban részt vevő civil szervezetek a jövőben ne kapjanak semmilyen közpénzt, a valóban független civil szervezetek támogatását pedig elsősorban az önkéntes adófelajánlásokra kell bízni - mondta.

Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényének megalkotásáról beszélt a kormányfő.

A közpénzek odaítélésének folyamatából ki kell zárni azokat, akik részt vettek a pályázatok előkészítésében, továbbá a kormány tagjait, az államtitkárokat, a kormány mellett, valamint a regionálisan működő fejlesztéspolitikai hivatal illetve társaság vezetőit, az előbbiek közeli hozzátartozóit és a tulajdonukban lévő társaságokat - mondta.

Gyurcsány Ferenc indítványozta, hogy a közhivatalokban dolgozó, egyes magasabb beosztású köztisztviselők számára tegyék általánossá, rendszeressé és kötelezővé a vagyonosodási vizsgálatot.

"Felkérjük az Országgyűlést és a települési önkormányzatokat, hogy kezdeményezzék tagjaiknál, hogy azok kérjenek személyükre vonatkozó vagyonosodási vizsgálatot, és annak megállapításait hozzák nyilvánosságra" - folytatta.

Gyurcsány Ferenc a főállású parlamenti képviselőség intézményének visszaállítását kezdeményezte, mert szerinte a képviselők feladatai nem végezhetők el félállásban. Javasolta, hogy a következő parlamenti ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai.

"Ezzel csökkentjük a funkcióhalmozást, többen vehetnek részt a közügyekben, megerősíthetjük a parlament függetlenségét, csökkenthetjük a helyi, területi közvetlen nyomásgyakorlás erejét" - vélekedett.

Utolsó pontként az javasolta, hogy tegyék átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé a képviselői jövedelmeket.

Hangsúlyozta, a képviselők jövedelme nem magas, ezért annak csökkentése indokolatlan.

"Ilyen igénnyel legfeljebb olcsó népszerűséget lehet szerezni, az előítéleteket lehet kielégíteni" - szögezte le.

Álláspontja szerint nem érdeke Magyarországnak, hogy törvényhozói kevésbé legyenek megbecsülve, mint egy átlagos nagyvállalati középvezető, vagy államigazgatási tisztviselő.

Az viszont igenis megkövetelhető, hogy a mostani jövedelmi szint alapvető megőrzésével változtassanak a fizetés és a költségtérítés arányain úgy, hogy utóbbival elszámoljanak a politikusok.

A kormányfő úgy fogalmazott: saját hibáinak és tévedéseinek a legfontosabb tanulsága az, hogy a legnagyobb hibák rossz kompromisszumokból, bátortalan féligazságokból és önfelmentő némaságból erednek.

"Ha nem vigyázunk, végül magunk is olyanokká válunk, mint a rendszer, amit eredetileg még meg akartunk változtatni. Nem akarok ebbe a sorba beállni" - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, az elmúlt hetek botránya kapcsán voltak, akik azt javasolták, vegyék elő a régi ügyeket és használják a bevett politikai taktikát: "elterelni a figyelmet, elhallgatni a valóságot, ellentámadást intézni a riválisok ellen".

Mi nem akarjuk ezt a sort folytatni, nem akarunk pártközeli cégeket eltüntető volt egyetemi társakkal, vagy APEH elnökké avanzsált pártpénztárnokokkal példálózni, nem azért mert ezek az ügyek ne lettek volna igazak, hanem mert nem eltussolni kell az ügyeket, hanem kideríteni az igazságot - fogalmazott.

A kormányfő szerint ez nem elég, muszáj szembenézni az egyedi gyanú és jogsértés mögött meghúzódó általános jelenségekkel is, azzal, hogy a politika világára a korrupció, a pénzekkel való visszaélés gyanúja vetült.

"Nem igaz, hogy a politikusok többsége gazember, nem igaz, hogy a politikát csak tisztességtelenül lehet művelni, de az igaz, hogy a rossz kompromisszumok és egynéhányak bűne mindenkire árnyékot vet" - mondta a kormányfő, aki úgy látja, hogy csak átfogó lépésekkel lehet eloszlatni ezt a gyanút és visszaállítani a politika hitelét.

Gyurcsány Ferenc szerint Magyarországnak változásra van szüksége, de nem új rendszerváltásra, hanem a rendszerváltás eredeti eszményeinek követésére és kiteljesítésére.