Az Európai Unió még a '90-es években döntött a transzeurópai hálózatok fejlesztéséről.
2004-ben, a dokumentum felülvizsgálatakor, a Duna teljes magyarországi szakaszát szűkületnek minősítették, azaz olyan folyószakasznak, amelyet mélyíteni kell – mondta az IndoRádióban Ereifej Laurice, a WWF munkatársa.
Magyarország 1,1 millió eurót kapott egy olyan tanulmány elkészítésére, amely meghatározná a kotrás munkálatait. Magyarországon a 16 deciméter mélységű vízben már hajóznak, az európai szabályozás viszont 27 decimétert ír elő.
A természetvédők azt szeretnék, ha nem a folyót alakítanák a flottákhoz, hanem a hajókat fejlesztenék úgy, hogy használni tudják a Dunát.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője elismeri, hogy a beavatkozás veszélyeztetné a Duna természeti értékeit, de - mint mondta - megpróbálják minimalizálni ezt a kockázatot.
Becslése szerint a szükséges beavatkozások a magyarországi 400 kilométeres folyószakasz 20-25 százalékát érintenék.
Valkár István az IndoRádióban elmondta: szeptember végére elkészül az a tanulmány, amely nemcsak a teendőket méri fel, hanem azt is, hogy környezetvédelmi szempontból melyek a legjobb megoldások.
A cél az, hogy a 2,5 méter mély hajók is az év 300 napján használni tudják a folyót.
A tanulmány 2,2 millió euróért készül, ennek felét finanszírozza az Európai Unió.
Ezért állt le a Déli pályaudvar