eur:
411.09
usd:
392.28
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
HONG KONG, CHINA - JUNE 30: Officers and soldiers show their combat skills at Shek Kong Barracks on June 30, 2024 in Hong Kong, China. The Chinese Peoples Liberation Army (PLA) Garrison in Hong Kong opened its barracks to the public for two days to celebrate the 27th anniversary of Hong Kongs return to the motherland. (Photo by VCG/VCG via Getty Images)
Nyitókép: VCG/VCG via Getty Images

Kínai katonák jelentek meg a lengyel határ közelében

A lengyel határ közelében folyik az a fehérorosz-kínai hadgyakorlat, amelyet hivatalosan „terrorellenes felkészítésnek” neveznek. A kínaiak érkezése aggodalmakat keltett Varsóban és a NATO-ban egyaránt.

Hétfőtől 11 napon át gyakorlatoznak a lengyel határhoz közeli Bresztben kínai katonák. A pekingi védelmi minisztérium szerint a Sastámadás nevű, Fehéroroszország nyugati részén folyó manőverek során a két ország katonái túszmentő akciókat és terroristaellenes fellépéseket gyakorolnak be.

A kínaiak érkezését a házigazda fehérorosz minisztérium is megerősítette és képeket tett közzé arról, hogy kínai katonák rakodnak ki egy katonai szállítógépből.

A két ország katonái már gyakorlatoztak együtt a 2018-as, Kínában tartott Sastámadáson, majd a 2022 nyarán, Oroszországban rendezett Vosztok (Kelet) hadgyakorlaton.

A mostani program nem váratlan: Lukasenka fehérorosz elnök tavaly állapodott meg több közös hadgyakorlatról Li Sang-fu kínai védelmi miniszterrel, amikor az hozzá látogatott.

Érdekesség, hogy

a Sastámadást mindössze néhány nappal azután tartják, hogy Fehéroroszország teljes jogú tagja lett a Kína és Oroszország által dominált Sanghaji Együttműködési Szervezetnek,

amelyet a nyugati szervezetek ellensúlyaként próbálnak felépíteni.

Az Asztanában, a kazah fővárosban tartott tanácskozáson Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte: „lépéseket tesznek a szomszédos országok legitim jogainak és érdekeinek megvédésére” – emlékeztetett a South China Morning Post című hongkongi lap. Hszi a csúcson Lukasenkával is tárgyalt.

Breszt – ahol a közös fehérorosz-kínai gyakorlat folyik – mindössze 5 kilométerre fekszik a lengyel és 50 kilométerre az ukrán határtól.

A Moszkvával szövetséges Fehéroroszország tavaly az oroszokkal közösösen taktikai nukleáris gyakorlatokat tartott, és Minszk beleegyezett, hogy orosz taktikai nukleáris robbanófejeket tartson a területén.

Júniusban Pavel Muravejka fehérorosz vezérkari főnök azzal fenyegetőzött, taktikai atomfegyvereket vetnek be, "ha az ország szuverenitása és függetlensége veszélybe kerül". Közben Varsót vádolta azzal, hogy szítja a helyzetet a két ország határán, ahol ismét megugrott a Lengyelországba történő illegális határátlépések száma.

A hongkongi lap szerint nyugati körökben és különösen Lengyelországban aggodalmat vált ki Peking és az Ukrajnát megtámadó Moszkvával szövetséges Minszk közeledése.

„Kína mindig is óvatosan kezelte Putyin lelkesedését, hogy a két ország közös frontot alkosson Washingtonnal és szövetségeseivel szemben. Erre Kína eddig nem volt hajlandó” – mondta Benjamin Barton, a Notthinghami Egyetem Malajziai kampuszának segédprofesszora, akit meglepett, hogy Peking most egy európai gyakorlatra küldött katonákat.

Martin Sebena, a Hongkongi Egyetem kínai-európai kapcsolatok szakértője szerint

a helyszín és az időpont „olyan benyomást kelt majd, hogy a kínaiak támogatják Oroszországot és szövetségeseit... a gyakorlat átfedésben lesz a kedd-csütörtöki, washingtoni NATO-csúccsal,

a fehérorosz-lengyel határon tartják, ahol azzal vádolták Lukasenkát, hogy fegyverként használta fel az odaterelt és átkelni vágyó migránsokat, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra és a NATO-ra”.

A helyszínnek van gazdasági jelentősége is: Bresztnél, az úgynevezett Malaszewicze-csomóponton lépnek be az EU-ba a Kínából érkező tehervonatok, de Lengyelország vissza akarta fogni a forgalmat, nehogy a büntetővámok kijátszásával vádolják meg.

A szakértők szerint a lengyelek azért is felvonhatják a szemöldöküket, mert a közelmúltban még nagyon barátságosan fogadták Duda lengyel elnököt Pekingben.

A lap megkérdezte Ferenczy Zsuzsa Anna brüsszeli egyetemi biztonságpolitikai kutatót, aki a tajvani Tung Hua Egyetem segédprofesszora is. Ő így fogalmazott: az a tény, hogy Kína „folyamatosan támogatja Moszkva ukrajnai agresszióját, megerősítette Európa eltökéltségét, hogy szembenézzen a Kínával való kereskedelem európai érdekeket sértő” aspektusaival. „Az, hogy Minszket Kínához húzzák, Oroszországot is segíteni fogja, hogy nyomást gyakoroljon európai szomszédaira. Bár Pekingnek nem érdeke, hogy olajat öntsön a tűzre, egy Kínával nagyobb összhangba kerülő Fehéroroszország tovább mélyítheti az EU-kínai feszültséget” - fogalmazott.

A térségben a balti államok közben már tettek néhány, Pekinget irritáló lépést, például, hogy nem hivatalos tajvani képviselet létrehozását engedélyezték, és fogadták a mindössze 12 kisebb ország által elismert Tajvan külügyminiszterét, aki Prágába is ellátogatott.

Közben Pekingben Csu Po, a Csinghua Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Stratégiai Központjának kutatója, nyugalmazott ezredes azt állította, hogy a breszti gyakorlatnak „semmi köze az ukrajnai helyzethez” és az „csak egy újabb kínai hadgyakorlat”. Mint mondta, „Kína semmilyen módon nem fog beavatkozni az orosz-ukrán konfliktusba... még fegyvereket sem adunk, hogyan avatkozhatnának be közvetlenül a csapataink? Ez lehetetlen”.

Más kínai kommentátorok szerint „Kína és Fehéroroszország között hosszú hagyománya van a katonai együttműködésnek” és az utóbbi években igyekeznek közösen fellépni a terrorizmus ellen.

Maga Fehéroroszország egyébként június 21-én azt állította, hogy megnőtt az ukrán katonai jelenlét a határ túloldalán. Ukrajnában az utóbbi napokban azzal vádolták a fehéroroszokat, hogy hamis híreket terjesztenek arról, hogy Ukrajna meg akarja támadni az országot.

Ivan Sztupak katonai elemző, az SZBU ukrán biztonsági szolgálat volt munkatársa viszont az ukrán tévében arra utalt, hogy éppenséggel az ukrán vezérkar tart támadástól és „erre fel kell készülniük”. Úgy vélte: orosz oldalon úgy állítják be, mintha Ukrajna akarná megtámadni Fehéroroszországot, de a kijevi katonai vezetés kénytelen felkészülni a lehetőségre és ezt tálalják a másik oldalon fenyegetésként.

Figyelmeztetett ugyanakkor: „abban a pillanatban, ha offenzívát indítanak ellenünk Fehéroroszország területéről, Ukrajnának minden joga meglesz, hogy egyszerűen leszalámizza a határövezetben található fehérorosz gazdaságot”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Az Európai Unió várhatóan jövőre vizsgálatot indít az Amazon ellen, hogy megállapítsa, előnyben részesíti-e saját márkás termékeit online piacterén. A vizsgálat az EU új, digitális piacokról szóló törvénye (DMA) alapján zajlik majd, amely a nagy technológiai cégek hatalmának korlátozását célozza. Az amerikai óriáscég akár globális éves forgalmának 10%-át kitevő bírságra is számíthat, ha bűnösnek találják a szabályok megsértésében, írja a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×