A geopolitikai feszültségek – miközben emberi tragédiák sorát idézik elő - jót tettek az európai védelmi ágazatnak, és nem csak az európainak.

A Financial Times cikkéből az derült ki, hogy Európában a hidegháború óta nem látott szintre, 388 milliárd dollárra ugrott a katonai kiadások mértéke, míg globális szinten a szám elérte a 2,2 ezer milliárdot. Mindezt a Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézete adatai alapján írta a brit üzleti lap.

Az új megrendelések valóságos profit-injekciót jelentenek az európai védelmi cégeknek.

A régió hét legnagyobb védelmi vállalata - köztük van a BAE Systems, a Leonardo és a Saab - összesített rendelésállománya közel rekord mértékben, több mint 300 milliárd dollárra emelkedett.

Az ukrajnai szárazföldi háború váratlanul kimerítette a nemzeti lőszer- és egyéb tüzérségi készleteket, ami nemcsak a német Rheinmetallnak és a skandináv Nammónak, hanem a kisebb beszállítóknak is kedvez.

A kormányok immár többet költenek védelemre

Az európai kormányok katonai kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásai szintén fokozták az érdeklődést az ágazat iránt, amelyet korábban sok befektető elkerült és a régió vállalkozóinak részvényei jobban teljesítettek, mint amerikai riválisaiké.

Az európai (piros) és az Európán kívüli (kék) védelmi cégek részvényárfolyamainak alakulása, %-ban, 2022-2024. Forrás: FT/Refinitiv

Európai cégek a csúcson

A Financial Timesban, a Refinitiv pénzpiaci adatszolgáltatótól származó grafikonon azt látszik, hogy az abszolút nyertes a Rheinmetall német lőszergyártó. Mögötte áll a szintén jól teljesítő svéd Saab és az olasz központú rakéta- és rakétarendszer gyártó, a Leonardo.

A kizárólag európai cégek által uralt top 6-ban van még a repülő-hajtóműveket előállító brit Rolls-Royce, a védelmi és civil eszközöket gyártó norvég Kongsberg Gruppen és a lőszert, harci járműveket, tüzérségi eszközöket és rakétavetőket egyaránt előállító brit BAE Systems.

A háborús boom ugyan korábbi stratégiájuk átgondolására késztette az európai döntéshozókat, de úgy tűnik nem tudnak elég gyorsan reagálni. Az Ukrajnának idén március végére beígért 1 millió tüzérségi lövedéknek körülbelül csak a felét tudják majd leszállítani.

Mindez azért, mert a korábban mostohagyerekként kezelt védelmi ipar, amibe évtizedeken át keveset fektettek be, nem tudta elég gyorsan felpörgetni a termelését.

A részvényesek azonban még így is jól járnak.

Ahogy az FT megjegyzi: „a hatalmas keresletnövekedés reflektorfénybe állította Európa négy fő lőszergyártóját: A német Rheinmetallt, a brit BAE Systemst, a francia Nextert és a finn és norvég kormány tulajdonában lévő Nammo-t”.

Négyszeresére ugrott a papírjai árfolyama

A robbanóanyagok és hajtóanyagok beszállítói, köztük a brit Chemring és a francia Eurenco szintén a nyertesek közt vannak.

Míg a háború előtti években az „etikus befektetések” hívei kezdtek el izmosodni és fordultak el a hadiipari cégektől, az ukrajnai invázió óta a kontinensen legjobban a korábban „mellőzött” Rheinmetallra mosolygott rá a szerencse.

„Néhány hónappal ezelőtt az emberek be akartak tiltani minket, és azt mondták, hogy ez egy nagyon rossz és káros iparág" - mondta Armin Papperger vezérigazgató a Financial Timesnak nem sokkal azután, hogy Németország 2022-ben bejelentette, hogy 100 milliárd eurót pumpál a védelembe, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. „Ez most egy teljesen más világ."

A Rheinmetall részvényárai az eltelt időszakban megnégyszereződtek, amivel a cég bekerült a top német részvényeket jegyző Dax indexbe. A vállalat ígéretet tett, hogy fokozza a tüzérségi lövedékek gyártását és prognózisa szerint 2026-ra megduplázza ezek eladásait.

Rheinmetall Shares Reach New High On Plans For Ammunition Plant In Ukraine https://t.co/LZJtXSjDK6

— zerohedge (@zerohedge) February 19, 2024

Nyugaton gyártott pótalkatrész - szovjet tervezésű tankba

A növekedést megélő cégek sorában ott van a francia Nexter is, amely növelte a Caesar-önjáró löveg gyártását – ez az eszköz értékesnek bizonyult Ukrajnának számára a harctéren.

#CountyDurham's William Cook chalks up soaring sales amid robust #defence sector https://t.co/VJI7JABdPl #NorthEast pic.twitter.com/Iz6Fp8LX2l

— Business Durham (@_BusinessDurham) June 18, 2019

A kisebb gyártóknak is jól megy. A William Cook családi tulajdonban lévő brit vállalat védelmi üzletágának bevétele 20 százalékkal ugrott meg 2022 és 2023 között, köszönhetően annak a brit kormányzati szerződésnek, amelynek értelmében pót-lánctalpakat szállít Ukrajnának a szovjet gyártású páncélosaihoz.

Ez a vállalat mindössze egy a két európai cégből, amely harckocsi lánctalpakat állít elő és az idén további 40 százalékos növekedésre számít.

Susanne Wiegand, a harckocsik és fregattok számára sebességváltókat és sebességváltókat gyártó bajor Renk védelmi beszállító vezérigazgatója szerint az a tempó, amellyel az európai kormányok igyekeznek növelni katonai képességeiket, ösztönözni fogja a nagyobb mértékű szabványosítást.

„Ez segítene felszámolni a szűk keresztmetszeteket a védelmi ellátási láncokban, valamint lehetővé tenné a vállalatok számára a bővülést” – idézte szavait az FT.

Ukrainian Deputy Defence Minister Hanna Maliar: "The CAESAR self-propelled artillery system is originally from France. It appeared in Ukraine in the spring of 2022 and helped change the course of the Russian-Ukrainian war. The technologically advanced and mobile French howitzer… pic.twitter.com/ejoUHawj7q

— Dénes Törteli ?????? (@DenesTorteli) September 2, 2023

Fokozódó igény lég- és rakétavédelmi rendszerekre

Az Ukrajnát sújtó lőszerhiány miatt manapság többet hallani a védelmi cégek kapacitás-gondjairól, pedig közben Európai légi- és rakétavédelmi cégei is elégedetten számolják a pénzüket a nemzeti megrendelések miatt.

Svédország épp most egyezett bele, hogy Magyarország további négy Gripen vadászgépet kap. Ennek gyártója, a Saab, főként a harci gépeiről ismert, de Sash Tusa, az Agency Partners londoni kutatócég munkatársa szerint az ukrajnai háború miatt egyéb fegyver-termékei iránt is megugrott a kereslet.

Tusa szerint a Saab portfólióból kiemelkedik az NLAW páncéltörő rakéta, amelyet ezrével küldtek Nagy-Britanniából Ukrajnába.

A Saab légvédelmi radarjait pedig a szakértő „Hamupipőke-terméknek” nevezte, mivel az évszázad első két évtizedében „szó szerint senkit sem érdekelt a földi légvédelem, mert légi fölényben voltunk, és egyik, általunk választott háborúban (Irak, Afganisztán) sem volt ellenséges légierő”.

Európa legnagyobb rakétagyártója, a BAE Systems, az Airbus és az olasz Leonardo tulajdonában lévő MBDA a 2022-es 9 milliárd eurós szerződések után tavaly 7 milliárd euró értékű, légvédelmi felszerelés szállításáról szóló szerződést kötött Lengyelországgal. Németországgal és Franciaországgal pedig a rakétagyártás bővítéséről írt alá szerződéseket.

An estimated 30-40% of #Russia's tank losses in #Ukraine can be attributed to the #NLAW missile system. https://t.co/AdO8W14BqJ

— National Interest (@TheNatlInterest) February 19, 2024

Start-upok is kérik a maguk szeletét a háborús tortából

Közben egy német cég, a Hensoldt már megrendelés nélkül gyártja a légvédelmi radarokat, ami – vezérigazgatója szerint – az ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen lett volna.

Jól megy a francia Thales nevű védelmi elektronikai vállalat szekere is, amely a Rafale harci gépek alkatrészeit, katonai kommunikációs eszközöket és a föld-levegő rakéták radarjait gyártja, valamint Egyesült Királyság számára ő szereli össze Észak-Írországban az NLAW páncéltörőket.

Emellett az FT megemlíti, hogy egy sor európai start-up, köztük mesterséges intelligenciát felhasználó cégek kezdtek együttműködésbe a nagyobb, hagyományos védelmi gyártókkal – például a harctéri képek és adatok feldolgozására vagy drónok előállítására.

Az észt Milrem Robotics, pedig autonóm járműveket fejlesztett ki a sebesültek szállítására és a gyalogság előtti harcmező megtisztítására.

A monacói székhelyű MARSS Group által készített megfigyelőrendszer pedig az érzékeny infrastruktúrát védi Ukrajnában a drónoktól és más légi fenyegetéstől – írja az FT.