Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Facebook amerikai internetes közösségi portál anyavállalatának, a Metának az emblémája előtt fényképezkedik egy nő a cég székháza előtt, a kaliforniai Menlo Parkban 2022. november 9-én. A Meta Platforms Inc. elbocsátja több mint 11 ezer alkalmazottját, a dolgozók mintegy 13 százalékát az egyik legnagyobb 2022-es amerikai létszámcsökkentés keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/John G. Mabanglo

A bíróság hat szava, ami alapján pénzt szedne a Meta

“Európai vagy? Fizess a jogodért” – körülbelül így lehet összefoglalni azt az üzleti modellt, amely alapján a Facebook és az Instagram gazdája pénzt akar beszedni EU-s felhasználóitól. Az ötlet lényege, hogy azért kell majd fizetni, hogy az ember megőrizhesse a privát adatokhoz való jogát.

A Facebookot és az Instagramot birtokló Meta fiókonkénti évi 160 euró beszedésére készül európai felhasználóitól, ha azok nem akarják feladni a bizalmas adataikhoz való hozzáférést biztosító jogukat – jelentette a Wall Street Journal üzleti lap.

Az amerikai cég ezzel újabb kísérletet tesz az európai adatvédelmi GDPR-rendelkezések kijátszására, és ebben segítheti az Európai Bíróság egy közelmúltbeli határozatának értelmezése is, amely úgy találta, hogy a Meta a felhasználók beleegyezése nélkül jelenített meg nekik reklámokat.

A Meta elképzelése az, hogy havi 14 eurót szedjen be a felhasználóktól, miután az Európai Bíróság döntése szerint a cég – Európában – jogsértő módon kezelte 2018 és 2023 között a személyes adatokat.

Max Schrems osztrák ügyvéd, a noyb nevű adatvédelmi kampánycsoport tiszteletbeli elnöke – aki a Facebook elleni fellépése nyomán szerzett hírnevet – közölte: „az alapvető jogokat nem lehet áruba bocsátani. A szavazati jogért és a szólásszabadsághoz való jogért is fizetni fogunk most már? Ez azt jelenti, hogy csak a gazdagok élvezhetik ezeket a jogokat."

Az aktivisták megjegyzik, hogy a Meta azért próbálkozik a fizetős elképzeléssel, mert úgy érzi, hogy erre lehetőséget ad neki hat szó az Európai Bíróság 18 500 szavas végzéséből. A 150. pontban ugyanis az szerepel, hogy kötelező alternatívát kínálni a reklámokra, „ha szükséges, akkor egy kis díjért”.

A jogász aktivisták szerint azonban ez egy úgynevezett „obiter dictum”, a bíróság további mérlegelése, és nincs közvetlen köze az ügyhöz, továbbá általában nem is kötelező érvényű.

Az osztrákok találták ki – de a híroldalakra

A „privát marad az adatod vagy fizetsz” (Pay or OK) gyakorlat egyébként Ausztriából származik, ahol először a Der Standard című lap vezette be olvasóinak az opciót, hogy vagy beleegyeznek személyes adataik megosztásába, vagy havi 8,90 eurót fizetnek – ami 107 euróra jön ki évente – emlékeztet a noyb.

Az eredeti kontextusban az osztrák, német és francia hatóságok ezt a módszert a tech cégek – a Google és a Meta – által a hírmédiától elszipkázott hirdetési bevételek ellensúlyozási lehetőségének tartották. Az aktivistacsoport szerint a Meta azt a kiskaput akarja most kihasználni, hogy a GDPR-szabályozás nem tette világossá, hogy a „fizess, hogy privát maradjon az adatod” recept csak a híroldalakra vonatkozik.

A thenextweb technológiai hírportál mindehhez azt tette hozzá, hogy Mark Zuckerberg cége még többet akar leakasztani azokról, akik a mobiljukon használnák – reklámmentesen – a Facebookot és az Instagramot – havi 19 eurót.

A Meta szempontjából komoly bevételkiesést jelent az európai szabályozás, amely erősen korlátozza, hogy milyen személyes adatokat használhat fel ahhoz, hogy személyre szabott reklámokkal célozza meg felhasználóit. A cég adatai szerint Európa 31,5 milliárd dolláros évi reklámbevételei 23 százalékát adta az idén.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×