Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
A Facebook amerikai internetes közösségi portál anyavállalatának, a Metának az emblémája előtt fényképezkedik egy nő a cég székháza előtt, a kaliforniai Menlo Parkban 2022. november 9-én. A Meta Platforms Inc. elbocsátja több mint 11 ezer alkalmazottját, a dolgozók mintegy 13 százalékát az egyik legnagyobb 2022-es amerikai létszámcsökkentés keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/John G. Mabanglo

A bíróság hat szava, ami alapján pénzt szedne a Meta

“Európai vagy? Fizess a jogodért” – körülbelül így lehet összefoglalni azt az üzleti modellt, amely alapján a Facebook és az Instagram gazdája pénzt akar beszedni EU-s felhasználóitól. Az ötlet lényege, hogy azért kell majd fizetni, hogy az ember megőrizhesse a privát adatokhoz való jogát.

A Facebookot és az Instagramot birtokló Meta fiókonkénti évi 160 euró beszedésére készül európai felhasználóitól, ha azok nem akarják feladni a bizalmas adataikhoz való hozzáférést biztosító jogukat – jelentette a Wall Street Journal üzleti lap.

Az amerikai cég ezzel újabb kísérletet tesz az európai adatvédelmi GDPR-rendelkezések kijátszására, és ebben segítheti az Európai Bíróság egy közelmúltbeli határozatának értelmezése is, amely úgy találta, hogy a Meta a felhasználók beleegyezése nélkül jelenített meg nekik reklámokat.

A Meta elképzelése az, hogy havi 14 eurót szedjen be a felhasználóktól, miután az Európai Bíróság döntése szerint a cég – Európában – jogsértő módon kezelte 2018 és 2023 között a személyes adatokat.

Max Schrems osztrák ügyvéd, a noyb nevű adatvédelmi kampánycsoport tiszteletbeli elnöke – aki a Facebook elleni fellépése nyomán szerzett hírnevet – közölte: „az alapvető jogokat nem lehet áruba bocsátani. A szavazati jogért és a szólásszabadsághoz való jogért is fizetni fogunk most már? Ez azt jelenti, hogy csak a gazdagok élvezhetik ezeket a jogokat."

Az aktivisták megjegyzik, hogy a Meta azért próbálkozik a fizetős elképzeléssel, mert úgy érzi, hogy erre lehetőséget ad neki hat szó az Európai Bíróság 18 500 szavas végzéséből. A 150. pontban ugyanis az szerepel, hogy kötelező alternatívát kínálni a reklámokra, „ha szükséges, akkor egy kis díjért”.

A jogász aktivisták szerint azonban ez egy úgynevezett „obiter dictum”, a bíróság további mérlegelése, és nincs közvetlen köze az ügyhöz, továbbá általában nem is kötelező érvényű.

Az osztrákok találták ki – de a híroldalakra

A „privát marad az adatod vagy fizetsz” (Pay or OK) gyakorlat egyébként Ausztriából származik, ahol először a Der Standard című lap vezette be olvasóinak az opciót, hogy vagy beleegyeznek személyes adataik megosztásába, vagy havi 8,90 eurót fizetnek – ami 107 euróra jön ki évente – emlékeztet a noyb.

Az eredeti kontextusban az osztrák, német és francia hatóságok ezt a módszert a tech cégek – a Google és a Meta – által a hírmédiától elszipkázott hirdetési bevételek ellensúlyozási lehetőségének tartották. Az aktivistacsoport szerint a Meta azt a kiskaput akarja most kihasználni, hogy a GDPR-szabályozás nem tette világossá, hogy a „fizess, hogy privát maradjon az adatod” recept csak a híroldalakra vonatkozik.

A thenextweb technológiai hírportál mindehhez azt tette hozzá, hogy Mark Zuckerberg cége még többet akar leakasztani azokról, akik a mobiljukon használnák – reklámmentesen – a Facebookot és az Instagramot – havi 19 eurót.

A Meta szempontjából komoly bevételkiesést jelent az európai szabályozás, amely erősen korlátozza, hogy milyen személyes adatokat használhat fel ahhoz, hogy személyre szabott reklámokkal célozza meg felhasználóit. A cég adatai szerint Európa 31,5 milliárd dolláros évi reklámbevételei 23 százalékát adta az idén.

Címlapról ajánljuk
Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Az MTA és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja által végzett kutatásból kiderült, hogy az első osztályos gyerekek húsz százalékának nehézséget okoz a tananyag elsajátítása. A kutatás vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy nem a gyerekek értelmi képességeivel, hanem mozgási és kommunikációs fejlettségükkel van a gond. Sokan többéves lemaradással kezdik meg az iskolát.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Múlt éjjel több mint 150 drónnal, köztük 110 Shahed-típusú eszközzel támadta éjjel Ukrajnát az orosz fél az RBC Ukraine tájékoztatása szerint. A légvédelem a drónok többségét sikeresen lelőtte, az ukrán légierő azt kéri, hogy mindenki ügyeljen a biztonsági előírások betartására. Kína vezetésével a BRICS+ tagországai hadgyakorlatot tartanak Dél-Afrika partjainál, Kína és Irán torpedórombolókkal, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek korvettekkel, a vendéglátó ország pedig egy fregattal vesz részt a "Will for Peace 2026" kódnevű hadgyakorlaton. Indonézia, Etiópia és Brazília megfigyelőként van jelen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×