A Facebookot és az Instagramot birtokló Meta fiókonkénti évi 160 euró beszedésére készül európai felhasználóitól, ha azok nem akarják feladni a bizalmas adataikhoz való hozzáférést biztosító jogukat – jelentette a Wall Street Journal üzleti lap.
Az amerikai cég ezzel újabb kísérletet tesz az európai adatvédelmi GDPR-rendelkezések kijátszására, és ebben segítheti az Európai Bíróság egy közelmúltbeli határozatának értelmezése is, amely úgy találta, hogy a Meta a felhasználók beleegyezése nélkül jelenített meg nekik reklámokat.
A Meta elképzelése az, hogy havi 14 eurót szedjen be a felhasználóktól, miután az Európai Bíróság döntése szerint a cég – Európában – jogsértő módon kezelte 2018 és 2023 között a személyes adatokat.
Would people pay nearly $14 a month to use Instagram on their phones without ads? Meta is pitching a plan to require European users to buy subscriptions or agree to personalized ads https://t.co/D4v8LwGdKZ
— The Wall Street Journal (@WSJ) October 3, 2023
Max Schrems osztrák ügyvéd, a noyb nevű adatvédelmi kampánycsoport tiszteletbeli elnöke – aki a Facebook elleni fellépése nyomán szerzett hírnevet – közölte: „az alapvető jogokat nem lehet áruba bocsátani. A szavazati jogért és a szólásszabadsághoz való jogért is fizetni fogunk most már? Ez azt jelenti, hogy csak a gazdagok élvezhetik ezeket a jogokat."
Az aktivisták megjegyzik, hogy a Meta azért próbálkozik a fizetős elképzeléssel, mert úgy érzi, hogy erre lehetőséget ad neki hat szó az Európai Bíróság 18 500 szavas végzéséből. A 150. pontban ugyanis az szerepel, hogy kötelező alternatívát kínálni a reklámokra, „ha szükséges, akkor egy kis díjért”.
? Have you ever wondered how mobile apps are handling your personal data?
— noyb (@NOYBeu) September 14, 2023
Fnac, MyFitnessPal and SeLoger illegally share it with third parties immediatly after opening.
To stop this practice, we filed three complaints against the companies in France.https://t.co/NArRNnPitS
A jogász aktivisták szerint azonban ez egy úgynevezett „obiter dictum”, a bíróság további mérlegelése, és nincs közvetlen köze az ügyhöz, továbbá általában nem is kötelező érvényű.
Az osztrákok találták ki – de a híroldalakra
A „privát marad az adatod vagy fizetsz” (Pay or OK) gyakorlat egyébként Ausztriából származik, ahol először a Der Standard című lap vezette be olvasóinak az opciót, hogy vagy beleegyeznek személyes adataik megosztásába, vagy havi 8,90 eurót fizetnek – ami 107 euróra jön ki évente – emlékeztet a noyb.
Az eredeti kontextusban az osztrák, német és francia hatóságok ezt a módszert a tech cégek – a Google és a Meta – által a hírmédiától elszipkázott hirdetési bevételek ellensúlyozási lehetőségének tartották. Az aktivistacsoport szerint a Meta azt a kiskaput akarja most kihasználni, hogy a GDPR-szabályozás nem tette világossá, hogy a „fizess, hogy privát maradjon az adatod” recept csak a híroldalakra vonatkozik.
„Pay or Okay“ on tech news site @heiseonline illegal, decides German DPA
— noyb (@NOYBeu) July 14, 2023
?no specific consent to certain purposes
?methodical nudging
?user data was processed without prior consent Read more here: https://t.co/gysPm6UOPP
A thenextweb technológiai hírportál mindehhez azt tette hozzá, hogy Mark Zuckerberg cége még többet akar leakasztani azokról, akik a mobiljukon használnák – reklámmentesen – a Facebookot és az Instagramot – havi 19 eurót.
A Meta szempontjából komoly bevételkiesést jelent az európai szabályozás, amely erősen korlátozza, hogy milyen személyes adatokat használhat fel ahhoz, hogy személyre szabott reklámokkal célozza meg felhasználóit. A cég adatai szerint Európa 31,5 milliárd dolláros évi reklámbevételei 23 százalékát adta az idén.