eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A Facebook amerikai internetes közösségi portál anyavállalatának, a Metának az emblémája előtt fényképezkedik egy nő a cég székháza előtt, a kaliforniai Menlo Parkban 2022. november 9-én. A Meta Platforms Inc. elbocsátja több mint 11 ezer alkalmazottját, a dolgozók mintegy 13 százalékát az egyik legnagyobb 2022-es amerikai létszámcsökkentés keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/John G. Mabanglo

A bíróság hat szava, ami alapján pénzt szedne a Meta

“Európai vagy? Fizess a jogodért” – körülbelül így lehet összefoglalni azt az üzleti modellt, amely alapján a Facebook és az Instagram gazdája pénzt akar beszedni EU-s felhasználóitól. Az ötlet lényege, hogy azért kell majd fizetni, hogy az ember megőrizhesse a privát adatokhoz való jogát.

A Facebookot és az Instagramot birtokló Meta fiókonkénti évi 160 euró beszedésére készül európai felhasználóitól, ha azok nem akarják feladni a bizalmas adataikhoz való hozzáférést biztosító jogukat – jelentette a Wall Street Journal üzleti lap.

Az amerikai cég ezzel újabb kísérletet tesz az európai adatvédelmi GDPR-rendelkezések kijátszására, és ebben segítheti az Európai Bíróság egy közelmúltbeli határozatának értelmezése is, amely úgy találta, hogy a Meta a felhasználók beleegyezése nélkül jelenített meg nekik reklámokat.

A Meta elképzelése az, hogy havi 14 eurót szedjen be a felhasználóktól, miután az Európai Bíróság döntése szerint a cég – Európában – jogsértő módon kezelte 2018 és 2023 között a személyes adatokat.

Max Schrems osztrák ügyvéd, a noyb nevű adatvédelmi kampánycsoport tiszteletbeli elnöke – aki a Facebook elleni fellépése nyomán szerzett hírnevet – közölte: „az alapvető jogokat nem lehet áruba bocsátani. A szavazati jogért és a szólásszabadsághoz való jogért is fizetni fogunk most már? Ez azt jelenti, hogy csak a gazdagok élvezhetik ezeket a jogokat."

Az aktivisták megjegyzik, hogy a Meta azért próbálkozik a fizetős elképzeléssel, mert úgy érzi, hogy erre lehetőséget ad neki hat szó az Európai Bíróság 18 500 szavas végzéséből. A 150. pontban ugyanis az szerepel, hogy kötelező alternatívát kínálni a reklámokra, „ha szükséges, akkor egy kis díjért”.

A jogász aktivisták szerint azonban ez egy úgynevezett „obiter dictum”, a bíróság további mérlegelése, és nincs közvetlen köze az ügyhöz, továbbá általában nem is kötelező érvényű.

Az osztrákok találták ki – de a híroldalakra

A „privát marad az adatod vagy fizetsz” (Pay or OK) gyakorlat egyébként Ausztriából származik, ahol először a Der Standard című lap vezette be olvasóinak az opciót, hogy vagy beleegyeznek személyes adataik megosztásába, vagy havi 8,90 eurót fizetnek – ami 107 euróra jön ki évente – emlékeztet a noyb.

Az eredeti kontextusban az osztrák, német és francia hatóságok ezt a módszert a tech cégek – a Google és a Meta – által a hírmédiától elszipkázott hirdetési bevételek ellensúlyozási lehetőségének tartották. Az aktivistacsoport szerint a Meta azt a kiskaput akarja most kihasználni, hogy a GDPR-szabályozás nem tette világossá, hogy a „fizess, hogy privát maradjon az adatod” recept csak a híroldalakra vonatkozik.

A thenextweb technológiai hírportál mindehhez azt tette hozzá, hogy Mark Zuckerberg cége még többet akar leakasztani azokról, akik a mobiljukon használnák – reklámmentesen – a Facebookot és az Instagramot – havi 19 eurót.

A Meta szempontjából komoly bevételkiesést jelent az európai szabályozás, amely erősen korlátozza, hogy milyen személyes adatokat használhat fel ahhoz, hogy személyre szabott reklámokkal célozza meg felhasználóit. A cég adatai szerint Európa 31,5 milliárd dolláros évi reklámbevételei 23 százalékát adta az idén.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×