Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Metzel

Vlagyimir Putyin keresztlányát is külföldi ügynöknek bélyegezhetik

Az orosz parlament első olvasatban megszavazta „az idegen ügynökökről” szóló törvény szigorítását. Az egyik kétes hírű szerző szerint a cél a NATO és a brit külügy befolyásolási hálózatának feltárása.

346 igen és 17 nem szavazattal ment át az orosz állami Dumán a külföldi ügynök törvények szigorítását célzó javaslat.

Az ukrajnai invázió kezdete óta egy sor intézkedés tette veszélyessé az orosz állampolgárok számára, hogy szót emeljenek a háború ellen – amit otthon nem is szabad háborúnak hívni, csak „különleges katonai műveletnek”. Az évek során szigorodó törvények lehetővé tették, hogy a hatóságok „külföldi ügynöknek” bélyegezzenek nemcsak a külföldi befolyásolás eszközének tartott civil szervezeteket, de személyeket is. Közéjük kerülhet Vlagyimir Putyin elnök keresztlánya, Kszenyija Szobcsak is, aki korábbi celebstátuszát feladva a Kremlt bíráló politikussá vált, indult Putyin ellenében a 2018-as elnökválasztáson, és elítélte az ukrajnai inváziót.

Az orosz nyomozóhatóság most azt vizsgálja: kapott-e külföldi finanszírozást a „Vigyázat, Hírek” nevű médiumot birtokló Szobcsak.

A mostani törvényjavaslatot az az Andrej Lugovoj parlamenti képviselő nyújtotta be, akit az egyik elkövetőnek tartanak Alekszandr Litvinyenko, Angliába menekült és ott állampolgárságot kapott volt FSZB-ügynök polónium-izotóppal történt megmérgezésében. A másik gyanúsított, Dmitrij Kovtun a múlt héten meghalt, a TASZSZ hírügynökség szerint Covid-fertőzésben.

Lugovoj, a jogszabály társszerzője szerint egy sor orosz közéleti személyiség – akiket azzal vádolt meg, hogy belülről akarják elpusztítani Oroszországot – „különleges kiképzést” kapott Nagy-Britanniában.

„Mik a feladataik? Milyen papírokat írtak alá? Részletesen meg kell vizsgálnunk”

– mondta parlamenti beszédében.

A javaslatban megjelenik egy új kategória: a „külföldi ügynökhöz kötődő személy”. Ez Lugovoj szerint vonatkozhat az „ügynökök” rokonaira vagy másokra, akik segítenek nekik. Az Egyesült Államokban a 30-as évek óta létező hasonló törvény mintájára hozott saját rendelkezéseiket az oroszok a végletekig próbálják szigorítani. Egy sor médiumra és civil szervezetre sütötték már rá a bélyeget, mert azok vagy függetlenek, vagy ellenzéki beállítottságúak vagy a Kreml irányvonalával szembe helyezkedő nézeteket képviselnek.

Putyin elnök márciusban, az ukrajnai háború elején azt mondta: a Nyugat „az ötödik hadoszloppal” próbálja destabilizálni Oroszországot, és közölte: az oroszok „mindig képesek lesznek megkülönböztetni az igazi hazafiakat a szennytől és az árulóktól”.

Az idegen ügynöknek minősített médiumok – például hírportálok – minden cikkük elején és a közösségi médiában is kötelesek feltüntetni, hogy „külföldi érdekeket kiszolgáló idegen ügynökök” és rendszeres elszámolással tartoznak bevételeikről és kiadásaikról. Az új törvény szerint az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor bírósági végzés nélkül blokkolhatja majd oldalaikat.

Lugovoj a jogszabály-tervezetet ismertetve azt mondta:

végre egy törvényben egyesítik a korábbi idegen ügynök törvényeket.

A cél felderíteni, hogy az orosz véleményformálók, közéleti személyiségek, parlamenti képviselők között ki azok, akik a NATO és különösen a brit külügyminisztérium befolyásolási kampányainak eszközei.

Jogvédők szerint a javaslat ködös megfogalmazásainak célja, hogy bármely, külföldiekkel való kontaktustól elijessze az oroszokat.

Címlapról ajánljuk
Megvan az iráni ellencsapás terve: áttételesen ütne vissza Amerikára

Megvan az iráni ellencsapás terve: áttételesen ütne vissza Amerikára

Irán – a retorikában bizonyosan – nem várta tétlenül az amerikai-izraeli támadást. Arról, hogy mire számíthat az Egyesült Államok, ha a jövő hétre is betervezett tárgyalások ellenére megindítja ellene az akciót, többször utaltak a nyilvánosság előtt. Kérdés, hogy Teherán be tudja-e váltani fenyegetéseit. Összefoglaljuk, mit ígértek az irániak válaszul az amerikai támadásokra.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Megindult Irán megtorlása: több országot ért támadás, lángba borult a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Megindult Irán megtorlása: több országot ért támadás, lángba borult a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×