Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
BRUSSELS, BELGIUM - MARCH 24: Slovak Prime Minister Eduard Heger arrives prior to an EU USA Summit on the Ukrainian crisis on March 24, 2022 in Brussels, Belgium. (Photo by Thierry Monasse/Getty Images)
Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images

Újabb hírek a szlovákok átal Ukrajnának ajánlott MiG-29-es vadászrepülőkről

„Szlovákia jelenleg nem hajlandó lemondani az orosz nyersanyagokról, de mindent megtesz annak érdekében, hogy kevésbé függjön az orosz gáztól” – nyilatkozta Eduard Heger szlovák miniszterelnök a BBC-nek. A kormányfő szerint az ukrajnai háború ellenére nem növekszik a közvetlen veszély Szlovákiára nézve. A brit közszolgálati televíziónak elmondta, Pozsony továbbra is euróval fog fizetni az orosz gázért. Heger közölte azt is, hogy az ukránok egyelőre nem kérték a szlovák MiG-29-es vadászrepülőket.

Eduard Heger szlovák kormányfő a BBC Hardtalk nevű műsorának nyilatkozott, és a Szlovákiát fenyegető háborús veszélyről úgy vélekedett, hogy „az a bátor ukrán embereknek köszönhetően egyre kisebb”. Szerinte az ukránok a szlovákokért is küzdenek, és ha elesnek, akkor Szlovákia lehet a következő a sorban, akinek szembe kell szállnia az orosz agresszióval. „Támogatjuk Ukrajnát, mert megértjük őket, és továbbra is úgy nyújtunk segítséget a számukra, ahogy csak tudunk, mert bízunk a győzelmükben” – fejtette ki véleményét Eduard Heger.

Az Oroszországból érkező földgáz- és kőolajszállítmányok témája is foglalkoztatta a BBC műsorvezetőjét. A szlovák kormányfő válasza erre az volt, hogy ez egy egész Európát érintő probléma, a Nyugat pedig többször is hangsúlyozta, azok az országok, amelyek fizetnek Moszkvának a gázért, gyakorlatilag az ukrajnai háborút finanszírozzák. Eduard Heger elmondta, hogy Szlovákia jelenleg nem áll készen lemondani az orosz nyersanyagokról, de mindent megtesz, hogy kevésbé függjön az orosz gáztól. Megemlítette, hogy Pozsony ebben a témában szorosan együttműködik Varsóval, s kiemelte, hogy a szlovák–lengyel gázösszeköttetés technikailag már befejező szakaszban van.

A miniszterelnök elmondta, alternatívát kell találni az orosz gáz pótlására, s erre szerinte a cseppfolyósított gáz megoldást jelenthet. „Mi az európai kontinens belsejében tartózkodunk, a cseppfolyósított gázt a lengyel infrastruktúrán keresztül juttathatjuk el Szlovákiába. Ezért is fontos számunkra az egység és a szolidaritás támogatása” – tette hozzá a szlovák kormányfő. Hangsúlyozta, hogy

Pozsony továbbra is euróban fog fizetni az orosz gázért, de minél hamarabb szeretne függetlenedni attól.

A BBC-nek adott interjúban Eduard Heger arra a kérdésre is válaszolt, hogy Szlovákia kész-e nehézfegyvereket, köztük az országban gyártott tarackágyúkat küldeni Ukrajnának. „Abszolút. Az álláspontunk teljesen világos. Nem akarom, hogy bárki az európai emberek közül egy diktátor áldozatává váljon. Ezért is adtuk át az ukránoknak az S-300-as légvédelmi rendszerünket, és bármit is kérnek tőlünk az ukránok, mi igyekszünk azt megadni a számukra” – fogalmazott a szlovák kormányfő. Hozzátette, hogy a MiG-29-es vadászgépekért egyelőre még nem jelentkeztek. Eduard Heger végezetül elmondta, hogy Szlovákia egyelőre még nem javítja saját területén az ukrán hadsereg által foglyul ejtett orosz tankokat, de az erről kötött megállapodás értelmében ez már nem várat sokáig magára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×